„Kamara haszna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Forrás |
a →Kötelező pénzbeváltás: kép |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Kötelező pénzbeváltás == |
== Kötelező pénzbeváltás == |
||
[[Fájl:FlorenKarlaRobertazAnjou.jpg|jobbra|bélyegkép|[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] aranyforintja]] |
|||
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak. |
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak. |
||
A lap 2014. szeptember 19., 10:56-kori változata
A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg, az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. II. András idejében például az 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.
Kötelező pénzbeváltás
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem ezüst és réz bizonyos ötvözetéből verték. A 14. század során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.
Károly Róbert megszüntette ezt a gyakorlatot. 1325-től jó minőségű aranyforintot veretett, amely Európa-szerte népszerű pénznek bizonyult. 1336-tól megszüntette az ezüst váltópénz kötelező beváltását, 1339-től pedig új, értékálló ezüstdénárokat veretett, [1] melyekből 100 dénár volt egyenértékű egy aranyforinttal.
Kapuadó
A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására 1336-ban közvetlen adónemet vezettek be, a portális adót. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Összege 1339-től az ekkor bevezetett új értékálló váltópénzben 18. [1]
Füstadó
A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót Hunyadi Mátyás 1467-es pénzügyi reformja során bevezetett királyi kincstár adója elnevezésű, azaz a füstadó, más néven füstpénz váltotta fel.
Forrás
- Thallóczy Lajos : A kamara haszna (lucrum camerae) története - Kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével, Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 5990000755428
- F. Romhányi Beatrix: Adózás és adómentesség - Adalékok a középkori egyházi adómentesség kérdéséhez.
- Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990)
- Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története
- Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963-7760-13-X)
- 1222. évi XXIII. törvénycikk
- ↑ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9