„Kamara haszna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Forrás: könyv |
a →Forrás |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* Thallóczy |
* Thallóczy Lajos : ''A kamara haszna (lucrum camerae) története - Kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével'', Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 5990000755428 |
||
* F. Romhányi Beatrix: Adózás és adómentesség - Adalékok a középkori egyházi adómentesség kérdéséhez. |
* F. Romhányi Beatrix: ''Adózás és adómentesség - Adalékok a középkori egyházi adómentesség kérdéséhez.'' |
||
* Engel Pál: ''Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I.'' (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990) |
* Engel Pál: ''Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I.'' (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990) |
||
* [http://www.kbm.hu/tor/kiall1.shtml Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története] |
* [http://www.kbm.hu/tor/kiall1.shtml Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története] |
||
A lap 2014. szeptember 19., 10:55-kori változata
A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg, az Árpád-korban azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. II. András idejében például az 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.
Kötelező pénzbeváltás
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem ezüst és réz bizonyos ötvözetéből verték. A 14. század során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.
Károly Róbert megszüntette ezt a gyakorlatot. 1325-től jó minőségű aranyforintot veretett, amely Európa-szerte népszerű pénznek bizonyult. 1336-tól megszüntette az ezüst váltópénz kötelező beváltását, 1339-től pedig új, értékálló ezüstdénárokat veretett, [1] melyekből 100 dénár volt egyenértékű egy aranyforinttal.
Kapuadó
A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására 1336-ban közvetlen adónemet vezettek be, a portális adót. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Összege 1339-től az ekkor bevezetett új értékálló váltópénzben 18. [1]
Füstadó
A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót Hunyadi Mátyás 1467-es pénzügyi reformja során bevezetett királyi kincstár adója elnevezésű, azaz a füstadó, más néven füstpénz váltotta fel.
Forrás
- Thallóczy Lajos : A kamara haszna (lucrum camerae) története - Kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével, Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 5990000755428
- F. Romhányi Beatrix: Adózás és adómentesség - Adalékok a középkori egyházi adómentesség kérdéséhez.
- Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990)
- Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története
- Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963-7760-13-X)
- 1222. évi XXIII. törvénycikk
- ↑ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9