„Egyiptomi font” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:
1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az [[aranystandard]]hoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).
1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az [[aranystandard]]hoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).


A [[National Bank of Egypt]] 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.<ref name="history">[http://www.cbe.org.eg/1historical_review_for_currency.htm Historical Review :1834-2004]</ref>
A [[National Bank of Egypt]] 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.<ref name="history">[http://www.cbe.org.eg/1historical_review_for_currency.htm Historical Review: 1834-2004]</ref>


1960. július 19-én a [[Central Bank of Egypt]] lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.
1960. július 19-én a [[Central Bank of Egypt]] lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.
33. sor: 33. sor:
== Érmék ==
== Érmék ==
[[Fájl:Egipto.jpg|thumb|50 piaszter és 1 font]]
[[Fájl:Egipto.jpg|thumb|50 piaszter és 1 font]]
Az érmék szerepe egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin [[VII. Kleopátra]], az utóbbin [[Tutanhamon]] látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.
Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin [[VII. Kleopátra]], az utóbbin [[Tutanhamon]] látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.


== Bankjegyek ==
== Bankjegyek ==
Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek [[államjegy]]ek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), mig a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek kibocsátójuk az egyiptomi [[jegybank]], a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szereplnek. [[2006]] decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra.
Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek [[államjegy]]ek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek kibocsátójuk az egyiptomi [[jegybank]], a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szerepelnek. [[2006]] decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra.


{| {{széptáblázat}} width="98%"
{| {{széptáblázat}} width="98%"
43. sor: 43. sor:
!előlap !! hátlap !! előlap !! hátlap !! Első kibocsátás !! Legutóbbi kibocsátás
!előlap !! hátlap !! előlap !! hátlap !! Első kibocsátás !! Legutóbbi kibocsátás
|-
|-
| [[fájl:0.25 EGP obverse.jpg|150px]] || [[fájl:25piastres reverse.jpg|150px]] || 25 piaszter || 130 x 70&nbsp;mm || kék, rózsaszín || Al-Szajida Ajsa-mecset || pamut, [[kukorica]], búza, [[Egyiptom címere]] || 1981. június 7. || 2001. május 12.<ref>[http://www.cbe.org.eg/twenty.htm 20 piaszteres bankjegy]</ref>
| [[fájl:0.25 EGP obverse.jpg|150px]] || [[fájl:25piastres reverse.jpg|150px]] || 25 piaszter || 130 x 70&nbsp;mm || kék, rózsaszín || Al-Szajida Ajsa-mecset || pamut, [[kukorica]], búza, [[Egyiptom címere]] || 1981. június 7. || 2001. május 12.<ref>[http://www.cbe.org.eg/twenty.htm 20 piaszteres bankjegy]</ref>
|-
|-
| [[Fájl:50 piastres obverse.jpg|150px]] || [[Fájl:50 piastres reverse.jpg|150px]] || 50 piaszter || 135 x 70&nbsp;mm || zöld || Al Azhar-mecset || [[II. Ramszesz]] szobra || 1981. május 16. || 1996. július 15.<ref>[http://www.cbe.org.eg/fifty_piastres.htm 50 piaszteres bankjegy]</ref>
| [[Fájl:50 piastres obverse.jpg|150px]] || [[Fájl:50 piastres reverse.jpg|150px]] || 50 piaszter || 135 x 70&nbsp;mm || zöld || Al Azhar-mecset || [[II. Ramszesz]] szobra || 1981. május 16. || 1996. július 15.<ref>[http://www.cbe.org.eg/fifty_piastres.htm 50 piaszteres bankjegy]</ref>
53. sor: 53. sor:
| [[Fájl:10 EGP front.JPG|150px]] || [[Fájl:10 EGP back.JPG|150px]] || 10 font || 150 x 70&nbsp;mm || Refáje-mecset Kairóban || Kefrén szfinxe || colspan="2" | 2003. január 10.<ref>[http://www.cbe.org.eg/A_NEW_L.E._10_BANKNOTE.htm 10 fontos bankjegy]</ref>
| [[Fájl:10 EGP front.JPG|150px]] || [[Fájl:10 EGP back.JPG|150px]] || 10 font || 150 x 70&nbsp;mm || Refáje-mecset Kairóban || Kefrén szfinxe || colspan="2" | 2003. január 10.<ref>[http://www.cbe.org.eg/A_NEW_L.E._10_BANKNOTE.htm 10 fontos bankjegy]</ref>
|-
|-
| [[fájl:Egypt 20 Pound 2009 obverse.jpg|150px]] || [[fájl:Egypt 20 Pound 2009 reverse.jpg|150px]] || 20 font || 155 x 70&nbsp;mm || rowspan="2"| ibolya || Mohammed Ali-mecset || I. Sesotris templomának a belseje || 1980. július 22. || 2001. május 23.<ref>[http://www.cbe.org.eg/A_NEW_L.E._20_BANKNOTE.htm 20 fontos bankjegy]</ref>
| [[fájl:Egypt 20 Pound 2009 obverse.jpg|150px]] || [[fájl:Egypt 20 Pound 2009 reverse.jpg|150px]] || 20 font || 155 x 70&nbsp;mm || rowspan="2"| ibolya || Mohammed Ali-mecset || I. Sesotris templomának a belseje || 1980. július 22. || 2001. május 23.<ref>[http://www.cbe.org.eg/A_NEW_L.E._20_BANKNOTE.htm 20 fontos bankjegy]</ref>
|-
|-
| [[file:50 Pound Egypt obverse.jpg|150px]]
| [[file:50 Pound Egypt obverse.jpg|150px]]
85. sor: 85. sor:
! Időszak !! Hivatalos árfolyam !! Időszak !! Hivatalos árfolyam !! Időszak !! Hivatalos árfolyam
! Időszak !! Hivatalos árfolyam !! Időszak !! Hivatalos árfolyam !! Időszak !! Hivatalos árfolyam
|-
|-
| [[1885]]-[[1939]] || EGP 0,20 || [[1940]]-[[1949]] || EGP 0,25 || [[1950]]-[[1967]] || EGP 0,36
| [[1885]]-[[1939]] || EGP 0,20 || [[1940]]-[[1949]] || EGP 0,25 || [[1950]]-[[1967]] || EGP 0,36
|-
|-
| [[1968]]-[[1978]] || EGP 0,40 || [[1979]]-[[1988]] || EGP 0,60 || [[1989]] || EGP 0,83
| [[1968]]-[[1978]] || EGP 0,40 || [[1979]]-[[1988]] || EGP 0,60 || [[1989]] || EGP 0,83
|-
|-
| [[1990]] || EGP 1,50 || [[1991]] || EGP 3,00 || [[1992]] || EGP 3,33
| [[1990]] || EGP 1,50 || [[1991]] || EGP 3,00 || [[1992]] || EGP 3,33
|-
|-
| [[1993]]-[[1998]] || EGP 3,39 || [[1999]] || EGP 3,40 || [[2000]] || EGP 3,42 – 3,75
| [[1993]]-[[1998]] || EGP 3,39 || [[1999]] || EGP 3,40 || [[2000]] || EGP 3,42 – 3,75
|-
|-
| [[2001]] || EGP 3,75 – 4,50 || [[2002]] || EGP 4,50 – 4,62 || [[2003]] || EGP 4,82 – 6,13
| [[2001]] || EGP 3,75 – 4,50 || [[2002]] || EGP 4,50 – 4,62 || [[2003]] || EGP 4,82 – 6,13
|-
|-
| [[2004]] || EGP 6,13 – 6,28 || [[2005]] || EGP 6,28 – 5,75 || [[2006]] || EGP 5,75
| [[2004]] || EGP 6,13 – 6,28 || [[2005]] || EGP 6,28 – 5,75 || [[2006]] || EGP 5,75
|-
|-
|}
|}

== További információk ==
== További információk ==
{{források}}
{{források}}

A lap 2014. szeptember 4., 19:37-kori változata

Egyiptomi font
(الجنيه المصرى (arabul))
5 font
5 font

ISO 4217 kódEGP
Devizajel£, L.E., LE
OrszágEgyiptom

Infláció
Mértéke13,3% [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
piaszter1/100
Érmék
Használatban5, 10, 20, 25, 50 piaszter, 1 font
Bankjegyek
Használatban5, 10, 25, 50 piaszter; 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 font
Kibocsátó
Központi bankCentral Bank of Egypt
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat.

Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihként ismerik és gininek ejtik(el-Gunaih el-Maṣrī الجنيه المصرى), ez a név valószínűleg az angol guinea szóból származik. Váltópénze a qirsh (قرش; piaszter vagy kurus) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Története

Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.[2]

1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.

2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.[2]

Érmék

50 piaszter és 1 font

Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.

Bankjegyek

Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra.

Kép Érték méret szín leírás Dátumok
előlap hátlap előlap hátlap Első kibocsátás Legutóbbi kibocsátás
25 piaszter 130 x 70 mm kék, rózsaszín Al-Szajida Ajsa-mecset pamut, kukorica, búza, Egyiptom címere 1981. június 7. 2001. május 12.[3]
50 piaszter 135 x 70 mm zöld Al Azhar-mecset II. Ramszesz szobra 1981. május 16. 1996. július 15.[4]
1 font 140 x 70 mm barna Kvajtbaj szultán mecsete Abu Simbel-templom bejárata 1979. május 15.[5]
5 font 145 x 70 mm szürke Ibn Touloun-mecset hieroglifák a Királyok völgyében 2002. szeptember 15.[6]
10 font 150 x 70 mm Refáje-mecset Kairóban Kefrén szfinxe 2003. január 10.[7]
20 font 155 x 70 mm ibolya Mohammed Ali-mecset I. Sesotris templomának a belseje 1980. július 22. 2001. május 23.[8]
50 font 160 x 70 mm Abu Hariba-mecset Edfu temploma 2001. november 29.[9]
100 font 165 x 70 mm barna Hasszán szultán mecsete szfinx 2000. november 13.[10]
200 font 175 x 80 mm sárga Qani-bai-mecset írnok, hieroglifa 2009 augusztus [11]

Történelmi valutaárfolyamok

Font sterling

A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam
1885-1949 EGP 0,97

Amerikai dollár

A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam
1885-1939 EGP 0,20 1940-1949 EGP 0,25 1950-1967 EGP 0,36
1968-1978 EGP 0,40 1979-1988 EGP 0,60 1989 EGP 0,83
1990 EGP 1,50 1991 EGP 3,00 1992 EGP 3,33
1993-1998 EGP 3,39 1999 EGP 3,40 2000 EGP 3,42 – 3,75
2001 EGP 3,75 – 4,50 2002 EGP 4,50 – 4,62 2003 EGP 4,82 – 6,13
2004 EGP 6,13 – 6,28 2005 EGP 6,28 – 5,75 2006 EGP 5,75

További információk

Commons:Category:Money of Egypt
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat.