„Moldávok” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Helyesírási hibák javítása
a (Helyesírási hibák javítása)
A '''moldávok,''' vagy másként '''moldovánok, moldorománok''' (saját és [[román nyelv|román]] nevükön ''Moldoveni,'' cirill ábécé szerint ''молдовень'') ma [[Moldova]] államának keleti újlatin nyelvű lakossága. Nem tévesztendőek össze az egyesült [[Románia]] egyik elődjének számító [[Moldva]] lakosságával, amely ország magába foglalta Moldovát és Északkelet-Romániát. A moldovánok Moldova államalkotó nemzete, de a románoktól lényeges különbséget nem mutatnak, szokásaik a moldvai kultúrához kapcsolhatók, nyelvük sem tér a román nyelvtől. A moldován nemzet és nyelv fogalma az oroszosításhoz és a szovjet uralomhoz köthető. [[Oroszország]] 1812-ben háború árán szerezte meg az [[Oszmán Birodalom]]tól [[Besszarábia]] tartományt, ami addig a moldvai fejedelemség részét képezte. Az oroszok nyomban hozzáláttak a román és egyéb nemzetiségek erőszakos beolvasztásához. A szovjet időkben a kommunista vezetők már nem követték a cári Oroszország erőszakos, soviniszta és diszkriminatív politikáját, viszont, hogy a románok jogát a területre aláássák, kitalálták az önálló moldován nép fogalmát. Hasonló módszereket már akkor is alkalmaztak Európa szerte. Az 1990-es évekig a szovjet politikai akarat irányította a moldován nemzeti öntudatot, a [[Szovjetunió]] megszűnése után ennek alapja meginogni látszik, sőt a mostani moldáv állami vezetés már határozott lépéseket tett arra, hogy a két ország (Románia és Moldova) a jövőben egyesülhessen.
 
== Az identitás ==
Egy 2009-es közvéleménykutatás szerint a fiatal korosztály egyre inkább úgy érzi, hogy a moldáv identitás egyazon lényegűnek tekinthető a román nemzeti identitással. 1998-ban még kevesebben mondták, hogy a románokkal azonosak lennének. Ennek ellenére még mindig kevés azoknak az aránya, akik teljes egészében románnak ítélik önmagukat és az ország lakóit. 1992-ben még az ország lakosságának 87%-a egyöntetűen moldovánnak tartotta magát és elutasította a román identitást.
 
A történelmiTörténelmi dokumentumok garmadája is egyértelműen igazolja egyértelműen, hogy az orosz hódításig Besszarábia lakói is románnak tartották magukat, bár két külön államban éltek, viszont az államok közötti fúzió a 16. századtól erősödött, és a 18. században a román fejedelmek a két ország (és [[Erdély]]) egyesítésén voltak.
 
=== A moldáv értelmiségek vélekedései az indentitásról ===
[[Grigore Vieru]] költő, [[Eugen Doga]] zeneszerző, [[Gheorghe Duca]] a Moldáv Tudományos Akadémia elnöke is pánromán eszméket vallottak. [[Constantin Tănase]] Moldovában ma is vezeti a román nemzeti eszmét hirdető ''Timpul de dimineață'' lapot.
 
A moldáv identitás helyzete mindig annak megfelelően változott, hogyan alakult a politika Besszarábiában. 1938-ig a Romániához tartozó területen románnak tekintették a lakosságot. Egy apró terület Moldovai SzSzK néven ekkor már létezett a Szovjetunión belül (ma [[Ukrajna]] és [[Transznisztria]] osztozik rajta), ahol hivatalosan moldávnak nevezték az ott élő románokat. Besszarábia 1938-ban történt szovjet bekebelezésével az egész területre kiterjesztették a szovjet propagandát. Rövid ideig, 1941-től 1944-ig Románia visszacsatolta a területet, és eltörölte a térség közigazgatásából a cirill ábécét, valamint a moldován megjelölést. 1944-ben a szovjet csapatok visszafoglalták a románoktól a területet, és visszaállt a korábbi hivatalos álláspont.
 
A szovjet állam névleg támogatta a nemzetiségek egyenjoguságát, de a színfalak mögött folytatódott az erőszakos oroszítás. Az ország lakossága kétnyelvű lett és a vezetésben is orosz dominancia érvényesült, amely napjainkban is többé-kevésbé megmaradt még.
 
Jóllehet RomániabanRomániában is maradtak regionális identitások, így Bukovinában, [[Munténia|Munténiában]], Moldvában és a [[Bánság]]ban is, amelyek visszavezethetőek az idegen (magyar, vagy osztrák) uralmakra. Ám, ez nem járt külön bukovinai, vagy bánsági és munténiai nemzeti identitás kialakításával, s a helyi nyelvjárások sem válltakváltak külön nyelvekké, mint más nyelvek esetében.
 
== A moldáv nemzetpolitika ==
A függetlenség 1991-es elnyerése után a moldáv állam vezetői, hogy szuverenitásukat megőrizzék, folytatták a szovjet propaganda történetietlen moldáv eszméjét, sőt nacionalista moldáv törekvések ezt a romániai Moldva régióra is ki akarták terjeszteni. Romániában a kommunista berendezkedés miatt nem képezte 1989-ig semmilyen vita tárgyát Moldova és Románia, ugyan akadtak még az 1930-as években olyan csoportosulások, amelyek a két ország egyesülését szovjet vezetés alatt szerették volna, így akkor Nagy-Románia is szovjet szocialista köztársasággá válnavált volna, de ebből nem lett semmi. Így a szovjet vezetés a moldáv és román nemzet elkülönítésére törekedett, amelyhez szinte minden eszközt felhasználtak.
 
A szomszédos államok az egyensúlyokegyensúly felborulásától tartva nem látják jónak a két ország esetleges egyesülését. Ez a probléma eredményezte még Transznisztria leválását, amit ugyan senki nem ismer el. Azon a területen még ma is cirill ábécével írják a moldáv (román) nyelvet, és ha netán Transznisztria véglegesen leszakadna Moldovától, úgy csak ott maradna fenn már a moldáv nemzet eszméje.
 
A moldáv kommunista vezetés látványos [[2009-es moldovai zavargások|2009-es bukása]] felerősítette a moldáv-román egyesülés folyamatát: Románia megnövelte a Moldovának nyújtott támogatást, és egyre többen tartják elképzelhetőnek a két ország lassú egyesülését.
 
Románia vezetői és polgárainak egy része úgymond veszélyesnek tartja a moldáv nemzet fogalmát, mert ez megkérdőjelezné a román nemzet egységét és oszthatatlanságát, s további szakadásokat hozna magával az egyes régiók esetében, igaz, a moldáv nacionalisták Moldvára vonatkozó elképzelései mára életképtelenné váltak. Az utóbbi években a román nemzeti érzületet vallók látszanak diadalmaskodni, minthogy a moldáv állam vezetői is Románia felé közelednek. 2013. december 5-én a moldáv alkotmánybíróság módosította az alkotmányt és Moldova nyelvét már nem moldávnak, hanem románnak cikkelyezte be.<ref>[http://constcourt.md/download.php?file=cHVibGljL2NjZG9jL2hvdGFyaXJpL3JvLWhfMzZfMjAxM19yby5wZGY%3D Határozat az Alkotmány 13. cikkelye 1. bekezdésének értelmezéséről összefüggésben az Alkotmány Preambulumával és a Moldovai Köztársaság Függetlenségi Nyilatkozatával]: „124. [...] Az Alkotmánybíróság úgy tekinti, hogy a Függetlenségi nyilatkozatban foglaltatott, a román nyelvre mint a Moldovai Köztársaság államnyelvére vonatkozó előírás felülírja az Alkotmány 13. cikkelyében foglaltatott, a moldáv nyelvre vonatkozó előírást.”</ref>
 
== Jegyzetek ==
167

szerkesztés

Navigációs menü