„Hard science fiction” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Kapcsolódó szócikkek: ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB
Rotlink (vitalap | szerkesztései)
4 749 szerkesztés
a nem működő linkjavítás
101. sor: 101. sor:
* [[Poul Anderson]], ''[[Tau Zero]]'' (1970)
* [[Poul Anderson]], ''[[Tau Zero]]'' (1970)
* [[James P. Hogan]], ''The Two Faces of Tomorrow'' (1979)<ref name="westfahl1996" />
* [[James P. Hogan]], ''The Two Faces of Tomorrow'' (1979)<ref name="westfahl1996" />
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27|archiveurl=http://web.archive.org/web/20001120120000/http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html|archivedate=2000-11-20}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21}} Review by Rich Horton]</ref>
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21}} Review by Rich Horton]</ref>

A lap 2014. augusztus 14., 05:17-kori változata

A hard science fiction (szó szerint: „keményvonalas tudományos fantasztikum” vagy „kemény science fiction”) a science fiction egy kategóriája, aminek fő jellemzője a tudományos vagy műszaki részleteken, tudományos pontosságon vagy mindkettőn való nyomaték.[1][2] A kifejezést könyvben először 1957-ben használta P. Schuyler Miller, amikor ismertetőt írt John W. Campbell, Jr. Astounding Stories-ban található Islands of Space-ről.[3][4][5] A kiegészítő kifejezés soft science fiction(lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte[6]) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.

A kifejezés a "kemény" (természettudomány) és a "lágy" (társadalomtudomány) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev rendszertan része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.

Tudományos merevség

A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.[7] A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, P. Schuyler Miller Arthur C. Clarke 1961-ben írt regényét, az A Fall of Moondust-ot hard science fiction-nek-nek hívta,[3] és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.

Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.[8] Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a fénysebességnél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény[9]) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.[8]

A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az MIT-ben felfedezte, hogy a Hal Clement 1953-ban írt regényében, a Mission of Gravity-ben a Mesklin bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy floridai gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy Larry Niven 1970-ben írt regényében, a Ringworld (Gyűrűvilág)-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.[10] Ugyanebben a könyvben egy hatalmas pontatlanság volt: a könyv címét adó Ringworld nincs stabil űrpályán és aktív stabilizálás nélkül a napba csapódna. Niven a könyv folytatásában, a The Ringworld Engineersben kijavította ezeket a hibákat.

Jellegzetes művek

Kiadási dátum szerint időrendi sorrendben.

Novellák

Regények

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. ↑ Nicholls, Peter.szerk.: John Clute, Peter Nicholls: Hard SF, The Encyclopedia of Science Fiction (1993) 
  2. ↑ Wolfe, Gary K.. Hard Science Fiction, Critical Terms for Science Fiction and Fantasy: A Glossary and Guide to Scholarship (1986) 
  3. ↑ a b hard science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az A Fall of Moondust-ot "hard" science fiction-nek hívta”
  4. ↑ Hartwell, David G., Kathryn Cramer. Introduction: New People, New Places, New Politics, The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  5. ↑ a b c d Westfahl, Gary. Introduction, Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy). Greenwood Press, 2. o. (1996. február 28.). ISBN 0313297274. Hozzáférés ideje: 2007. október 7. „hard science fiction ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957” 
  6. ↑ soft science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Soft science fiction, valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből”
  7. ↑ Samuelson, David N. (1993. July). „Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies part 2 (60). (Hozzáférés: 2007. október 7.)  
  8. ↑ a b Westfahl, G. (1993. július 1.). „"The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies 20 (2), 157–175. o, Kiadó: SF-TH Inc. (Hozzáférés: 2009. április 28.)  
  9. ↑ Chiang, T.: Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép, 2009. április 15. (Hozzáférés: 2009. április 28.)
  10. ↑ Gary Westfahl.szerk.: David Seed: Hard Science Fiction, A Companion to Science Fiction. Blackwell, 195–198. o. (2005. április 19.). ISBN 1405112182. Hozzáférés ideje: 2008. december 18. 
  11. ↑ a b c d e f szerk.: David G. Hartwell, Kathryn Cramer: The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF. New York: Published by Tom Doherty Associates, Inc. (1994). ISBN 978-0312855093 
  12. ↑ a b c Hartwell, David G., Kathryn Cramer. The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  13. ↑ Chris Aylott: The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg'. [2000. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 27.) Some editions also inclide a preface by Larry Niven, admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"
  14. ↑ Alyott, Chris: The Vanishing Martian. SPACE.com, 2000. június 20. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  15. ↑ Horton, Richard R.: Blue Mars review, 1997. február 21. (Hozzáférés: 2008. július 20.) Review by Rich Horton]
  16. ↑ Schild's Ladder by Greg Egan

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hard science fiction című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További olvasmányok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hard_science_fiction&oldid=15002821”