„I. Tukulti-Ninurta” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
botok
231 259 szerkesztés
Ókorportál sablon elhelyezése
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Rendezés a gondolatjelek körül
1. sor: 1. sor:
{{Ókorportál2}}
{{Ókorportál2}}


'''I. Tukulti-Ninurta''' (uralkodott [[Kr. e. 13. század|Kr. e. 1243]] - [[Kr. e. 13. század|Kr. e. 1207]]) a [[Középasszír Birodalom]] egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, [[I. Sulmánu-asarídu]] és nagyapja, [[I. Adad-nirári]] nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést - igaz, épp az ő uralkodása végén szenvedték el az asszír seregek első vereségeiket hosszú idő óta.
'''I. Tukulti-Ninurta''' (uralkodott [[Kr. e. 13. század|Kr. e. 1243]] – [[Kr. e. 13. század|Kr. e. 1207]]) a [[Középasszír Birodalom]] egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, [[I. Sulmánu-asarídu]] és nagyapja, [[I. Adad-nirári]] nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést – igaz, épp az ő uralkodása végén szenvedték el az asszír seregek első vereségeiket hosszú idő óta.


Tukulti-Ninurta számára rendkívül kedvező lehetőséget nyújtott az, hogy az [[Anatólia]] és [[Szíria]] nagy részét ellenőrző [[Hatti|Hettita Birodalmat]] nyugatról megtámadták a [[muskik]] ([[phrügök]]), ami nem pusztán egy időre vonta ki a nagy riválist a forgalomból, hanem végleg elpusztította. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az asszír uralkodó egyik [[Eufrátesz]]en túl aratott győzelme után mintegy 28 800 hettita hadifogollyal dicsekedhetett.
Tukulti-Ninurta számára rendkívül kedvező lehetőséget nyújtott az, hogy az [[Anatólia]] és [[Szíria]] nagy részét ellenőrző [[Hatti|Hettita Birodalmat]] nyugatról megtámadták a [[muskik]] ([[phrügök]]), ami nem pusztán egy időre vonta ki a nagy riválist a forgalomból, hanem végleg elpusztította. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az asszír uralkodó egyik [[Eufrátesz]]en túl aratott győzelme után mintegy 28 800 hettita hadifogollyal dicsekedhetett.
9. sor: 9. sor:
[[Babilon]] városát lerombolta, [[Marduk]] szobrát [[Assur (város)|Assurba]] szállította. Ekkortájt kezdődött meg Marduk és [[Assur (mitológia)|Assur]] azonosítása. Ezután bábokat ([[Assur-nádin-sumi]], [[Adad-suma-iddina]]) nevezett ki [[Babilónia]] élére, akiket azonban a betörő, [[Kiden-Hutran]] vezette [[elám]]iak vagy saját nemeseik fosztottak meg trónjuktól.
[[Babilon]] városát lerombolta, [[Marduk]] szobrát [[Assur (város)|Assurba]] szállította. Ekkortájt kezdődött meg Marduk és [[Assur (mitológia)|Assur]] azonosítása. Ezután bábokat ([[Assur-nádin-sumi]], [[Adad-suma-iddina]]) nevezett ki [[Babilónia]] élére, akiket azonban a betörő, [[Kiden-Hutran]] vezette [[elám]]iak vagy saját nemeseik fosztottak meg trónjuktól.


Tukulti-Ninurta nagyszabású építkezéseket is folytatott. Assur, a főváros körül árkot ásatott, felújította [[Istár]] templomát, majd új palotát kezdett építtetni. Valamilyen oknál fogva - talán az uralkodása végén elszenvedett vereségekből adódó elégedetlenség miatt - felhagyott az építkezéssel, és új székhelyet alapított magának a [[Tigris (folyó)|Tigris]] másik partján, alig három kilométerre Assurtól. A 700 méteres oldalhosszúságú [[négyzet]]alakú területen megépített [[Kár-Tukulti-Ninurta]] Assur-[[zikkurat]]tal és királyi palotával büszkélkedhetett.
Tukulti-Ninurta nagyszabású építkezéseket is folytatott. Assur, a főváros körül árkot ásatott, felújította [[Istár]] templomát, majd új palotát kezdett építtetni. Valamilyen oknál fogva – talán az uralkodása végén elszenvedett vereségekből adódó elégedetlenség miatt – felhagyott az építkezéssel, és új székhelyet alapított magának a [[Tigris (folyó)|Tigris]] másik partján, alig három kilométerre Assurtól. A 700 méteres oldalhosszúságú [[négyzet]]alakú területen megépített [[Kár-Tukulti-Ninurta]] Assur-[[zikkurat]]tal és királyi palotával büszkélkedhetett.


A nagy hódítót új fővárosában érte el a végzet: Kr. e. 1207-ben fia, [[Assur-nádin-apli]] vezetésével összeesküvést szőttek ellene az asszír nemesség berkeiben, végül ostrom alá vették Kár-Tukulti-Ninurtát, és palotájában megölték a királyt.
A nagy hódítót új fővárosában érte el a végzet: Kr. e. 1207-ben fia, [[Assur-nádin-apli]] vezetésével összeesküvést szőttek ellene az asszír nemesség berkeiben, végül ostrom alá vették Kár-Tukulti-Ninurtát, és palotájában megölték a királyt.
18. sor: 18. sor:
{{Asszír király|elozo=[[I. Sulmánu-asarídu]]|
{{Asszír király|elozo=[[I. Sulmánu-asarídu]]|
|kovetkezo=[[Assur-nádin-apli]]|
|kovetkezo=[[Assur-nádin-apli]]|
|évek= 1243 – 1207|
|évek= 1243 – 1207|
}}
}}


A lap 2007. április 8., 13:52-kori változata

Sablon:Ókorportál2

I. Tukulti-Ninurta (uralkodott Kr. e. 1243 – Kr. e. 1207) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, I. Sulmánu-asarídu és nagyapja, I. Adad-nirári nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést – igaz, épp az ő uralkodása végén szenvedték el az asszír seregek első vereségeiket hosszú idő óta.

Tukulti-Ninurta számára rendkívül kedvező lehetőséget nyújtott az, hogy az Anatólia és Szíria nagy részét ellenőrző Hettita Birodalmat nyugatról megtámadták a muskik (phrügök), ami nem pusztán egy időre vonta ki a nagy riválist a forgalomból, hanem végleg elpusztította. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az asszír uralkodó egyik Eufráteszen túl aratott győzelme után mintegy 28 800 hettita hadifogollyal dicsekedhetett.

Legfontosabb sikerét déli harcai során érte el. Összecsapott a kassú Babilonnal, és felirata tanúsága szerint királyukat, IV. Kastiliast személyesen ejtette foglyul (Kr. e. 1225). Ezzel Asszíria elért az „Alsó-tengerig” (Perzsa-öböl).

Babilon városát lerombolta, Marduk szobrát Assurba szállította. Ekkortájt kezdődött meg Marduk és Assur azonosítása. Ezután bábokat (Assur-nádin-sumi, Adad-suma-iddina) nevezett ki Babilónia élére, akiket azonban a betörő, Kiden-Hutran vezette elámiak vagy saját nemeseik fosztottak meg trónjuktól.

Tukulti-Ninurta nagyszabású építkezéseket is folytatott. Assur, a főváros körül árkot ásatott, felújította Istár templomát, majd új palotát kezdett építtetni. Valamilyen oknál fogva – talán az uralkodása végén elszenvedett vereségekből adódó elégedetlenség miatt – felhagyott az építkezéssel, és új székhelyet alapított magának a Tigris másik partján, alig három kilométerre Assurtól. A 700 méteres oldalhosszúságú négyzetalakú területen megépített Kár-Tukulti-Ninurta Assur-zikkurattal és királyi palotával büszkélkedhetett.

A nagy hódítót új fővárosában érte el a végzet: Kr. e. 1207-ben fia, Assur-nádin-apli vezetésével összeesküvést szőttek ellene az asszír nemesség berkeiben, végül ostrom alá vették Kár-Tukulti-Ninurtát, és palotájában megölték a királyt.

Források

Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 


Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Asszíria királya
1243 – 1207
 Következő uralkodó:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Tukulti-Ninurta&oldid=1500156”