„Eleai filozófiai iskola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kolophóni Xenophanész
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
1. sor: 1. sor:
A nagy [[Milétoszi iskola|milétosziakat]] követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e . IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól - feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások ([[Parmenidész]] és [[Eleai Zénón]]) voltak a hajtóerők. Kivétel közülük [[Empedoklész]] volt, akinél megtalálhatók a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve vannak a püthagoreánus és a parmenidészi elemekkel.
A nagy [[Milétoszi iskola|milétosziakat]] követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e . IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások ([[Parmenidész]] és [[Eleai Zénón]]) voltak a hajtóerők. Kivétel közülük [[Empedoklész]] volt, akinél megtalálhatók a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve vannak a püthagoreánus és a parmenidészi elemekkel.


Az első két filozófus, akiről tudni, hogy Dél-Itália görög városaiban tanított, két ióniai emigráns volt: [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] és [[Püthagorász]], aki a Kr. e. VI. század vége felé volt akméjában.
Az első két filozófus, akiről tudni, hogy Dél-Itália görög városaiban tanított, két ióniai emigráns volt: [[Kolophóni Xenophanész|Xenophanész]] és [[Püthagorász]], aki a Kr. e. VI. század vége felé volt akméjában.

A lap 2007. április 8., 08:45-kori változata

A nagy milétosziakat követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e . IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól – feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások (Parmenidész és Eleai Zénón) voltak a hajtóerők. Kivétel közülük Empedoklész volt, akinél megtalálhatók a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve vannak a püthagoreánus és a parmenidészi elemekkel.

Az első két filozófus, akiről tudni, hogy Dél-Itália görög városaiban tanított, két ióniai emigráns volt: Xenophanész és Püthagorász, aki a Kr. e. VI. század vége felé volt akméjában.

Filozófiájuk

A halállal és a misztérium-vallásokal foglalkozó tudományok őshazája Dél-Itália és Szicília volt, ez erőssen rányomta bélygét a filozófiai gondolkodásra is. A két filozófiai archetípus Püthagorasz és Parmenidész volt. Püthagorasz az embereknek az élet és halál értelmét tanítja, Parmenidész pedig azt a filozófiát alapította meg amely nem a dolgok természetének elsődleges kutatásával (amit ma természettudománynak nevezünk), hanem a másodlagos tulajdonságok tanulmányozását hangsúlyozta, olyan kérdéseket, hogy például mit jelent azt mondani valamiről, hogy mozog, létezik, él, mi a sokaság és mi az 'Egy'ség. E két gondolkodásmód határozta meg az eleai filozófusok gondolkodását.

Lásd még

Irodalom

  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.