„Thúry József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Főbb művei, fordításai: 1890 |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
* A kasztamuni-i török nyelvjárás (1885) |
* A kasztamuni-i török nyelvjárás (1885) |
||
* Az 1663-64-ik évi hadjárat - Rasid efendi, török histórikus művéből. [[Hadtörténelmi Közlemények]] 1890, 361-382. |
|||
* Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás) |
* Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás) |
||
* A Zrinyiász (1894) |
* A Zrinyiász (1894) |
A lap 2014. július 27., 13:27-kori változata
Thury József | |
Született | 1861. december 25. Makád |
Elhunyt | 1906. május 22. (44 évesen) Szabadka |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, turkológus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thury József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete és munkássága
Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Gimnáziumait Kunszentmiklóson és Budapesten végezte. Leginkább a magyar őstörténet és a török nyelv érdekelte, ezért jelentkezett 1880-ban és végül került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt a budapesti egyetemen. 1884-ben törökországi tanulmányúton járt. 1884-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémián török nyelvet tanított. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosa lett. 1903-tól az MTA levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. 1906-ban kinevezték a budapesti egyetem tanárává. Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található meg.
Főbb művei, fordításai
- A kasztamuni-i török nyelvjárás (1885)
- Az 1663-64-ik évi hadjárat - Rasid efendi, török histórikus művéből. Hadtörténelmi Közlemények 1890, 361-382.
- Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás)
- A Zrinyiász (1894)
- A székelyek eredete (1898)
- Csagatáj szótár (1903)
- A közép-ázsiai török irodalom (1904)
- Szelaniki Musztafa leírása Szigetvár ostromáról (reprint: 1979) (fordítás)
- Török hadak Magyarországon, 1526-1566 : Kortárs török történetírók naplórészletei (reprint: 1985) (fordítás)
- A magyarok eredete, őshazája és vándorlása (reprint: 1988)
Emléke
Nevét Kiskunhalason alapítvány, könyvtár, kopjafa őrzi.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 445. o. ISBN 963-9257-17-6