„Kalmár-féle logikai gép” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor: 18. sor:
==Források==
==Források==
* [http://ajovomultja.hu/kalmar-fele-logikai-gep/]
* [http://ajovomultja.hu/kalmar-fele-logikai-gep/]
* [web.itf.njszt.hu/wp-content/.../Kalmar%20féle%20logikai%20gép.doc]
* [http://web.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Rendszerek/Kalmar%20f%C3%A9le%20logikai%20g%C3%A9p.doc.]
* [http://www.tit-szfvar.sulinet.hu/versenyek/matematika.htm]
* [http://www.tit-szfvar.sulinet.hu/versenyek/matematika.htm]
* [http://www.emt.ro/downloads/firka/firka2-1994-1995.pdf]
* [http://www.emt.ro/downloads/firka/firka2-1994-1995.pdf]

A lap 2014. július 21., 08:47-kori változata

A Kalmár-féle logikai gépet Kalmár László a Szegedi Tudományegyetem matematikaprofesszora tervezte az 1950-es években, és Muszka Dániel segítségével készítette el 1956 és 1958 között.

Története

Kalmár László a kollégáival az 1950-es években elektronikus számológépet szeretett volna építeni, de ehelyett végül a Ferranti-féle logikai gép mintáját továbbgondolva teljes egészében saját fejlesztésű logikai gépet alkotott.

Technikai jellemzők

A gép hatféle műveleti dobozból épült fel, amelyek mindegyike egy-egy kétváltozós logikai alapműveletet megvalósító úgynevezett logikai kapu, azaz felhasználásukkal tetszőleges logikai függvény lehetett kialakítani. Kalmár László lényeges újítása a korábbi (külföldi) logikai gépekhez képest az volt, hogy a dobozok a logikai változók igaz (I), illetve hamis (H) értékét már nem feszültségszintekkel, hanem rövidzárakkal, fizikai összeköttetésekkel jelenítette meg.

Emiatt a bemeneti pontok három csatlakozóhüvellyel lettek megvalósítva, és a középső hüvely attól függően van egyik vagy másik szélsővel rövidzárban, hogy a bemeneti változó igaz, illetve hamis értékű-e. Ugyanez érvényes a kimeneten megjelenő függvényértékre is, ami természetesen attól függ, hogy a dobozba behuzalozott elemi logikai függvény milyen választ ad a bemeneti változókombinációra.

A gép kimenete jelzőlámpákkal volt megoldva, ezek mutatták a gép állapotát, a logikai változók és a vizsgált formula logikai értékét, és jelezték, hogy a vizsgált formulák közül hánynak igaz a logikai értéke. A gép kapacitása a legfeljebb 8 logikai változót tartalmazó, tetszőleges bonyolultságúra épített formula vizsgálatát tette lehetővé. A többütemű áramkörök vizsgálata esetén a bemenő és közvetítő szervek száma együttvéve 8, a közvetítő és kimenő szervek száma együttvéve 12 lehetett.

A bemeneti változókombinációkat a telefonközpontokban használt markergépek segítségével automatikusan lehet generálni.

Felhasználása

Bár a logikai gép alapvetően oktatási célokra épült, elvileg alkalmas volt telefonközpontok és vasúti biztosítóberendezések vizsgálatára is.

Források