„Szombatfa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1299858 adatába
24. sor: 24. sor:


== Története ==
== Története ==
Nevét az őskeresztény szombat ünnepről kapta. A késő avar-kori korábban kónyok (fehér hunok) uralta területen az őskeresztény székelyek első uralkodója 805-től Aba Ábrahám kagán-király, fehér hun neve Ábrán,majd fia Kolba Izsák, fehér hun neve Kolon volt.

[[1464]]-ben ''"Sombathfalwa"'' alakban említik először. [[1482]]-ben ''"Zombathfalw"'', [[1496]]-ban ''"Zombathfalwa"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Héderváry család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> [[1548]]-ban 4, [[1576]]-ban 7, [[1599]]-ben 8, [[1634]]-ben 11 portát számláltak a településen. [[1643]]-ban 15 háza és 72 lakosa volt. [[1787]]-ben 21 házában 122 lakos élt. [[1828]]-ban 19 háza és 135 lakosa volt. [[1877]]-ig a szentkúti, majd a strémi plébániához tartozott. Iskolája [[1907]]-ben épült, első tanítója Pecöly Flóra volt.
[[1464]]-ben ''"Sombathfalwa"'' alakban említik először. [[1482]]-ben ''"Zombathfalw"'', [[1496]]-ban ''"Zombathfalwa"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Héderváry család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> [[1548]]-ban 4, [[1576]]-ban 7, [[1599]]-ben 8, [[1634]]-ben 11 portát számláltak a településen. [[1643]]-ban 15 háza és 72 lakosa volt. [[1787]]-ben 21 házában 122 lakos élt. [[1828]]-ban 19 háza és 135 lakosa volt. [[1877]]-ig a szentkúti, majd a strémi plébániához tartozott. Iskolája [[1907]]-ben épült, első tanítója Pecöly Flóra volt.



A lap 2014. július 20., 14:49-kori változata

Szombatfa (Sumetendorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
KerületNémetújvári járás
RangStrém településrésze
JárásStrém
Alapítás éve1464
PolgármesterBernhard Deutsch (ÖVP)
Irányítószám7522
Körzethívószám03324
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület2,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 40″, k. h. 16° 23′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 40″, k. h. 16° 23′ 40″
SablonWikidataSegítség

Szombatfa (németül: Sumetendorf}) Strém településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 7 km-re délkeletre a Strém-patak jobb partján fekszik.

Története

Nevét az őskeresztény szombat ünnepről kapta. A késő avar-kori korábban kónyok (fehér hunok) uralta területen az őskeresztény székelyek első uralkodója 805-től Aba Ábrahám kagán-király, fehér hun neve Ábrán,majd fia Kolba Izsák, fehér hun neve Kolon volt.

1464-ben "Sombathfalwa" alakban említik először. 1482-ben "Zombathfalw", 1496-ban "Zombathfalwa" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Héderváry család birtoka volt.[1] 1548-ban 4, 1576-ban 7, 1599-ben 8, 1634-ben 11 portát számláltak a településen. 1643-ban 15 háza és 72 lakosa volt. 1787-ben 21 házában 122 lakos élt. 1828-ban 19 háza és 135 lakosa volt. 1877-ig a szentkúti, majd a strémi plébániához tartozott. Iskolája 1907-ben épült, első tanítója Pecöly Flóra volt.

Fényes Elek szerint " Szombatfa, (Zumendorf), horvát falu, Vas vmegyében, 140 kath. lak., a német-ujvári urad. tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Szombatfa (Sumetendorf), kis falu a Strém patak mentén, 26 házzal és 141 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távírója Németujvár. Határában fogják elvezetni a tervezett körmend-németujvári vasútvonalat. Úrtelek nevű dülőjén valamikor a Batthyányak kastélya állott, mely azonban teljesen elpusztult." [3]

1910-ben 154, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett. 1971-ben közigazgatásilag Strémhez csatolták. 2001-ben 65 lakosa volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye