„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Keresztény ünnepek kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a Keresztény ünnepek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kategória:Katolikus ünnepek]] |
[[Kategória:Katolikus ünnepek]] |
||
[[Kategória:Szűz Mária-jelenések]] |
[[Kategória:Szűz Mária-jelenések]] |
||
[[Kategória:Keresztény ünnepek]] |
|||
[[de:Mariä Geburt]] |
[[de:Mariä Geburt]] |
A lap 2014. július 18., 21:50-kori változata
Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt[1].
Az ünnep kialakulása, története
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve[2].
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg[2].
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
A dióverés kezdetének napja.[3]
A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.