„Dániel moszkvai fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
75. sor: | 75. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Danyiil 01}} |
{{DEFAULTSORT:Danyiil 01}} |
||
[[Kategória:Oroszország fejedelmei]] |
[[Kategória:Oroszország fejedelmei]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Orosz ortodox szentek]] |
||
[[Kategória:Rurik-ház]] |
[[Kategória:Rurik-ház]] |
||
[[Kategória:1261-ben született személyek]] |
[[Kategória:1261-ben született személyek]] |
A lap 2014. július 17., 13:59-kori változata
Danyiil Alekszandrovics | |
Moszkvai Szent Dániel (17-18. sz.-i ikon) | |
Moszkvai fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1263 – 1303 | |
Utódja | Jurij Danyilovics |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1261 Vlagyimir |
Elhunyt | 1303. március 4. (41 évesen) Moszkva |
Édesapja | Alekszandr Nyevszkij |
Édesanyja | Alekszandra Brjacsiszlavovna |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Danyiil Alekszandrovics témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Danyiil Alekszandrovics (oroszul Дании́л Алекса́ндрович; 1261 – 1303. március 4.) a Moszkvai Fejedelemség alapítója, a későbbi moszkvai fejedelmek és a Rurik-dinasztiából származó orosz cárok őse.
Ifjúsága
Danyiil Alekszandr Nyevszkij nagyfejedelem legkisebb fia volt. Nevét Dániel aszkétaszent tiszteletére kapta, és mivel az ő napja december 11-én van, a történészek feltételezése szerint Danyiil 1261 november-december környékén születhetett. Kétéves korában apja meghalt és végrendeletében ráhagyta az addig a Vlagyimiri Nagyfejedelemséghez tartozó kisvárost, Moszkvát. Danyiil hét évig a nagybátyjánál, Jaroszláv tveri fejedelemnél nevelkedett, városát pedig a Jaroszláv által kinevezett bojárok irányították.
Külpolitikája
Danyiil részt vett bátyjai, Dmitrij és Andrej vetélkedésében a vlagyimiri nagyfejedelemségért és a Novgorod fölötti hatalomért. 1282-ben Szvjatoszláv tveri herceggel együtt Andrej seregéhez csatlakozott, de a testvérek ekkor kibékültek, és vérontásra nem került sor. 1283-ban már Dmitrij pártjára állt, aki meg is szerezte a nagyfejedelemséget. Andrej az Arany Horda kánjához fordult támogatásért, ennek következtében 1293-ban egy tatár sereg végigfosztogatta Dmitrij híveinek birtokait, közte Moszkvát is. Dmitrij 1294-es halála után Danyiil vált az Andrej-ellenes moszkvai-perejaszlavli-tveri szövetség vezetőjévé. Miután Andrej 1296-ban vlagyimiri nagyfejedelem lett, kiéleződött a viszony az orosz hercegek között, ám egyházi közbenjárásra kibékültek egymással. Andrej még megpróbálta fegyverrel meghódítani Perejaszlavlt, de a moszkvai és tveri fejedelmek felvonulására letett szándékáról és újfent békét kötöttek.
Danyiil 1301-ben részt vett a dmitrovi fejedelemi találkozón, ahol rajta kívül Andrej nagyfejedelem és a tveri és perejaszlavli hercegek próbálták elsimítani nézeteltéréseiket és véget vetni a testvérháborúknak.
Birtokgyarapításai
A moszkvai fejedelemség növekvő politikai súlyát jelezte, hogy 1296-ban felajánlották Danyiilnek a novgorodi fejedelmi címet. 1300-ban a rjazanyi fejedelemséggel került konfliktusba és fogságba ejtette annak uralkodóját, aki szabadságáért cserébe Kolomna városát ajánlotta fel. 1302-ben örökös nélkül meghalt a perejaszlavli fejedelem és birtokait nagybátyjára, Danyiil Alekszandrovicsra hagyta.
Támogatta az egyházat, az ő idejében két új kolostort is alapítottak Moszkvában.
Danyiil Alekszandrovics 1303. március 4-én (vagy 17-én) halt meg, sírját illetően ellentmondanak a források, vagy az Arhangelszkij székesegyházban vagy a Danyilov-kolostorban temették el.
Családja és gyermekei
A korai források nem említik feleségének a nevét, P. Dolgorukov 19. századi történész szerint Jevdokija Alekszandrovnának hívták. A párnak öt fia született:
- Jurij (†1325) moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem
- Iván (1288 — 1340) moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem
- Alekszandr (†1322)
- Afanaszij (†1322) novgorodi fejedelem
- Borisz (†1320) kosztromai részfejedelem
Emlékezete
1652-ben az egyház felemelte Danyiil testét, de csak 1791-ben avatták szentté, mint istenfélő, példamutató életű fejedelmet. Emléknapja március 4-én és augusztus 30-án van (a régi naptár szerint).
Nevét viseli az általa alapított Danyilov-kolostor, Danyilov városa a jaroszlavli területen és számos közterület. 1988-ban egyházi kitüntetést neveztek el róla. 1997-ben emlékművet állítottak neki Moszkvában. Moszkvai Szent Dániel az orosz hadsereg utászainak védőszentje.
Források
- Даниил Александрович // Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона: В 86 томах (82 т. и 4 доп.). — СПб., 1890—1907.
- Н.М. Карамзин, История государства Российского., т. IV,
- С.М. Соловьев, История России. т. III, гл. IV,
- К.Н. Бестужев-Рюмин, Русская история. т. I, гл. VII,
- Д.И. Иловайский, История России., т. І
Külső hivatkozások
Lásd még
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Даниил Александрович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.