„Federico García Lorca” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam 84.1.20.29 (vita) szerkesztését (oldid: 14675264) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
|született_hely= {{zászló|spanyol}} [[Fuente Vaqueros]], [[Andalúzia]] |
|született_hely= {{zászló|spanyol}} [[Fuente Vaqueros]], [[Andalúzia]] |
||
|elhunyt_idő= [[1936]]. [[augusztus 19.]] {{életkor-holt|1898|6|5|1936|8|19}} |
|elhunyt_idő= [[1936]]. [[augusztus 19.]] {{életkor-holt|1898|6|5|1936|8|19}} |
||
|elhunyt_hely= {{zászló|spanyol}} |
|elhunyt_hely= {{zászló|spanyol}} [[Víznar]], [[Granada]] |
||
|nemzetiség= [[spanyolok|spanyol]] |
|nemzetiség= [[spanyolok|spanyol]] |
||
|szülei= |
|szülei= |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
''A halálthozó pillangó'' ([http://archive.is/20121130223318/http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=21140 PORT.hu: Federico García Lorca])</ref> címmel, [[1919]]-[[1920|20]]-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az [[1927]]-es ''Mariana Pineda'' volt az első színdarabja. |
''A halálthozó pillangó'' ([http://archive.is/20121130223318/http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=21140 PORT.hu: Federico García Lorca])</ref> címmel, [[1919]]-[[1920|20]]-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az [[1927]]-es ''Mariana Pineda'' volt az első színdarabja. |
||
A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki. |
A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki. |
||
A második darabja, a ''Mariana Pineda'' - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott [[1927]]-ben. |
A második darabja, a ''Mariana Pineda'' - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott [[1927]]-ben. |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
Az 1920-as évek végén [[depresszió]] lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni [[homoszexualitás]]át barátai és családja előtt. [[Emilio Aladrén]] szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt<ref name="Szinház.hu">[http://www.kultkikoto.hu/index.php/tihany/data/files/1/budaorsijatekszin/data/files/1/images2007/index.php?id=97&szineszid=21140 szinház.hu: Federico García Lorca]</ref> külföldre menekült, [[New York]]ba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a [[Spanyol polgárháború|háború]], [[Madrid]]ból [[Granada|Granadába]] költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma [[Granada|Granadában]] múzeum őrzi emlékét. |
Az 1920-as évek végén [[depresszió]] lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni [[homoszexualitás]]át barátai és családja előtt. [[Emilio Aladrén]] szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt<ref name="Szinház.hu">[http://www.kultkikoto.hu/index.php/tihany/data/files/1/budaorsijatekszin/data/files/1/images2007/index.php?id=97&szineszid=21140 szinház.hu: Federico García Lorca]</ref> külföldre menekült, [[New York]]ba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a [[Spanyol polgárháború|háború]], [[Madrid]]ból [[Granada|Granadába]] költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma [[Granada|Granadában]] múzeum őrzi emlékét. |
||
A magyar lírában [[Radnóti Miklós]] így emlékezett a költőtárs halálára: |
A magyar lírában [[Radnóti Miklós]] így emlékezett a költőtárs halálára: |
||
::''Mert szeretett Hispánia'' |
::''Mert szeretett Hispánia'' |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
* [http://mek.oszk.hu/00400/00434 Federico García Lorca: Címtelen színdarab] a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]ban |
* [http://mek.oszk.hu/00400/00434 Federico García Lorca: Címtelen színdarab] a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]ban |
||
* [http://mek.oszk.hu/00400/00435 Federico García Lorca: Vérnász] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]) |
* [http://mek.oszk.hu/00400/00435 Federico García Lorca: Vérnász] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]) |
||
* |
* Federico García Lorca: Bernarda Alba háza |
||
{{csonk-dátum|csonk-Spanyol életrajz|2006 októberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-Spanyol életrajz|2006 októberéből}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap 2014. június 29., 00:42-kori változata
Federico García Lorca | |
García Lorca 1914-ben | |
Élete | |
Született | 1898. június 5. Fuente Vaqueros, Spanyolország |
Elhunyt | 1936. augusztus 19. (38 évesen) Víznar, Spanyolország |
Sírhely | nem ismert |
Nemzetiség | spanyol |
Szülei | Vicenta Lorca Romero Federico García Rodríguez |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | ballada, dal, dráma |
Első műve | Mariana Pineda |
Fontosabb művei | Vérnász Yerma Bernarda Alba háza |
Federico García Lorca aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Federico García Lorca témájú médiaállományokat. |
Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5. – Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike. (Családneve helyesen: García Lorca, nem pedig „csak” Lorca.)
Élete
1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.
1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa[1] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.
A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.
A második darabja, a Mariana Pineda - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott 1927-ben.
Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt[2] külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.
A magyar lírában Radnóti Miklós így emlékezett a költőtárs halálára:
- Mert szeretett Hispánia
- s versed mondták a szeretők, -
- mikor jöttek, mást mit is tehettek,
- költő voltál, – megöltek ők.
- Harcát a nép most nélküled víjja,
- hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)
Munkássága
Költészete
Drámái
Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma és a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.
Jegyzetek
- ↑ A cím magyarul: A lepke átka - a mű magyar címe: A halálthozó pillangó (PORT.hu: Federico García Lorca)
- ↑ szinház.hu: Federico García Lorca
Források
- Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok
- Federico Garcia Lorca a literatura.hu oldalán
- Kulturális enciklopédia
További információk
- Federico García Lorca: Címtelen színdarab a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Federico García Lorca: Vérnász (MEK)
- Federico García Lorca: Bernarda Alba háza