„Strém” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új kép |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
| név = Strém |
| név = Strém |
||
| helyi név = Strem |
| helyi név = Strem |
||
| kép = Pfarrkirche_strem.JPG |
|||
| képaláírás = Páduai Szent Antal római katolikus plébániatemplom |
|||
| címer = AUT Strem COA.png |
| címer = AUT Strem COA.png |
||
| kerület = Németújvári járás |
| kerület = Németújvári járás |
||
25. sor: | 27. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Németújvár]]tól 8 km-re délkeletre a Strém |
[[Németújvár]]tól 8 km-re délkeletre, a [[Strém (patak)|Strém]] patak bal partján fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
32. sor: | 34. sor: | ||
A települést [[1443]]-ban ''"Strem"'' alakban említik először. [[1447]]-ben ''"Strem"'', [[1482]]-ben ''"Streen"'', [[1496]]-ban ''"Sthren"'', [[1500]]-ban ''"Strem"'', [[1556]]-ban ''"Stren"'', [[1610]]-ben ''"Strem"'' alakban említik a korabeli forrásokban. A [[15. század]]ban a Héderváry család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv ''"strmen"'' (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv ''"streum"'' alakra megy vissza . A patak régi magyar neve ''"Ezturmen"'' volt, mely néven már [[1230]]-ban említik. [[1532]]-ben a török, [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]], [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor|Bethlen]] hadai égették fel. [[1704]]-ben és [[1706]]-ban kurucok támadták. [[1720]]-ban 63 portát számláltak itt. [[1787]]-ben 149 házában 895 lakos élt. [[1828]]-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát [[1852]]-ben építették, plébániáját [[1877]]-ben alapították. |
A települést [[1443]]-ban ''"Strem"'' alakban említik először. [[1447]]-ben ''"Strem"'', [[1482]]-ben ''"Streen"'', [[1496]]-ban ''"Sthren"'', [[1500]]-ban ''"Strem"'', [[1556]]-ban ''"Stren"'', [[1610]]-ben ''"Strem"'' alakban említik a korabeli forrásokban. A [[15. század]]ban a Héderváry család birtoka volt.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv ''"strmen"'' (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv ''"streum"'' alakra megy vissza . A patak régi magyar neve ''"Ezturmen"'' volt, mely néven már [[1230]]-ban említik. [[1532]]-ben a török, [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]], [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor|Bethlen]] hadai égették fel. [[1704]]-ben és [[1706]]-ban kurucok támadták. [[1720]]-ban 63 portát számláltak itt. [[1787]]-ben 149 házában 895 lakos élt. [[1828]]-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát [[1852]]-ben építették, plébániáját [[1877]]-ben alapították. |
||
Vályi András szerint ''" STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "'' |
[[Vályi András]] szerint ''" STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''" Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely."'' |
[[Fényes Elek]] szerint ''" Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely."''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf."'' |
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> |
||
[[1910]]-ben 1383 lakosa volt, 1186 német, 121 horvát, 76 magyar.<ref>http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=</ref> |
[[1910]]-ben 1383 lakosa volt, 1186 német, 121 horvát, 76 magyar.<ref>http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=</ref> |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett. |
||
[[2001]]-ben 949 lakosából 922 német, 18 magyar, 9 horvát volt. |
[[2001]]-ben 949 lakosából 922 [[németek|német]], 18 [[magyarok|magyar]], 9 [[horvátok|horvát]] volt. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Páduai Szent Antal]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1852-ben épült. |
* [[Páduai Szent Antal]] tiszteletére szentelt [[római katolikus]] temploma 1852-ben épült. |
||
⚫ | |||
{{jegyzetek}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commonskat|Strem}} |
|||
* [http://www.electronicstore.at/strem/ Hivatalos oldal] |
* [http://www.electronicstore.at/strem/ Hivatalos oldal] |
||
* [http://www.austriasites.com/sued-bgld/strem.htm Strém a dél-burgenlandi települések honlapján] |
* [http://www.austriasites.com/sued-bgld/strem.htm Strém a dél-burgenlandi települések honlapján] |
||
52. sor: | 58. sor: | ||
* [http://www.oeaw.ac.at/vid/download/histortslexikon/Ortslexikon_Burgenland.pdf A burgenlandi települések történeti lexikona] |
* [http://www.oeaw.ac.at/vid/download/histortslexikon/Ortslexikon_Burgenland.pdf A burgenlandi települések történeti lexikona] |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/S/Strém.html Magyar katolikus lexikon] |
* [http://lexikon.katolikus.hu/S/Strém.html Magyar katolikus lexikon] |
||
⚫ | |||
<references/> |
|||
{{Németújvári járás}} |
{{Németújvári járás}} |
A lap 2014. június 25., 22:05-kori változata
Strém (Strem) | |||
Páduai Szent Antal római katolikus plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Kerület | Németújvári járás | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Németújvári járás | ||
Alapítás éve | 1443 | ||
Polgármester | Bernhard Deutsch (ÖVP) | ||
Irányítószám | 7522 | ||
Körzethívószám | 03324 | ||
Forgalmi rendszám | GS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 900 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 207 m | ||
Terület | 23,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″ | |||
Strém weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Strém témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Strém (németül: Strem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése
Németújvártól 8 km-re délkeletre, a Strém patak bal partján fekszik.
Története
Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.
A települést 1443-ban "Strem" alakban említik először. 1447-ben "Strem", 1482-ben "Streen", 1496-ban "Sthren", 1500-ban "Strem", 1556-ban "Stren", 1610-ben "Strem" alakban említik a korabeli forrásokban. A 15. században a Héderváry család birtoka volt.[2] Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv "strmen" (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv "streum" alakra megy vissza . A patak régi magyar neve "Ezturmen" volt, mely néven már 1230-ban említik. 1532-ben a török, 1605-ben Bocskai, 1622-ben Bethlen hadai égették fel. 1704-ben és 1706-ban kurucok támadták. 1720-ban 63 portát számláltak itt. 1787-ben 149 házában 895 lakos élt. 1828-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát 1852-ben építették, plébániáját 1877-ben alapították.
Vályi András szerint " STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "[3]
Fényes Elek szerint " Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf."[5]
1910-ben 1383 lakosa volt, 1186 német, 121 horvát, 76 magyar.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.
2001-ben 949 lakosából 922 német, 18 magyar, 9 horvát volt.
Nevezetességei
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1852-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=