„King Kong (film, 1933)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: es:King Kong (película de 1933) egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
| kép =
| kép =
| képaláírás = King Kong
| képaláírás = King Kong
| rendező = [[Merian C. Cooper]]<br />[[Ernest B. Schoedsack]]
| rendező = [[Merian C. Cooper]]<br>[[Ernest B. Schoedsack]]
| producer = [[Merian C. Cooper]]<br />[[Ernest B. Schoedsack]]<br />[[David O. Selznick]] (executive producer)
| producer = [[Merian C. Cooper]]<br>[[Ernest B. Schoedsack]]
| executive producer = [[David O. Selznick]]
| forgatókönyvíró = [[Merian C. Cooper]] (történet)<br />[[Edgar Wallace]] (történet)<br />[[James Ashmore Creelman]] (forgatókönyv)<br />Ruth Rose (forgatókönyv)
| forgatókönyvíró = [[Merian C. Cooper]] (történet)<br>[[Edgar Wallace]] (történet)<br>[[James Ashmore Creelman]] (forgatókönyv)<br>Ruth Rose (forgatókönyv)
| főszereplő = [[Fay Wray]],<br />[[Robert Armstrong (actor)|Robert Armstrong]],<br />[[Bruce Cabot]]
| főszereplő = [[Fay Wray]]<br>[[Robert Armstrong (színművész)|Robert Armstrong]]<br>[[Bruce Cabot]]
| zene = [[Max Steiner]]
| zene = [[Max Steiner]]
| operatőr = [[Edward Linden]]<br />[[Vernon L. Walker]]<br />[[Kenneth Peach]]<br />[[J. O. Taylor]]
| operatőr = [[Edward Linden]]<br>[[Vernon L. Walker]]<br>[[Kenneth Peach]]<br>[[J. O. Taylor]]
| jelmeztervező =
| jelmeztervező =
| vágó = [[Ted Cheesman]]
| vágó = [[Ted Cheesman]]
| forgalmazó = [[RKO Pictures]]
| forgalmazó = {{zászló|Amerikai Egyesült Államok}} [[RKO Pictures]]
| gyártó = [[RKO Pictures]]
| gyártó = [[RKO Pictures]]
| bemutató = {{zászló|USA}} [[1933]]. [[március 7.]]
| bemutató = {{zászló|USA}} [[1933]]. [[március 7.]]
20. sor: 21. sor:
| nyelv = [[Angol nyelv|angol]]
| nyelv = [[Angol nyelv|angol]]
| imdb = 0024216
| imdb = 0024216
| PORT.hu =1360}}
| PORT.hu = 1360
}}


'''''King Kong''''' 96 perces, fekete-fehér [[1933]]-as amerikai film.
'''King Kong''' (eredeti cím: ''King Kong'') 96 perces, fekete-fehér [[1933 a filmművészetben|1933]]-as amerikai film.


A stop motion és a különféle effektek (vetített vászon előtti felvétel), amik ebben a 1933-as produkcióban láthatók, akkor technikai újdonságnak számítottak. A cselekmény elején a túlméretezett majom nagyon gonosz, ám egy azóta híressé vált jelenetben az 50 láb magas monstrum a hőn áhított nővel egyetemben megmássza az [[Empire State Building]]et, már szinte együtt érzünk vele. Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával az akkor még csak burleszkekhez és revü show-khoz szokott közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. Azonban a leglátványosabb jelenet, nevezetesen Kong csatája a [[Tyrannosaurus rex]]szel benne maradt, így tisztelettel figyelhetjük a két, 45,72 cm nagyságú báb csatáját. A filmtörténet első nagy szörnyetegének üvöltésekor egy [[oroszlán]] bömbölt. Néhol a hangmérnök morajlását, tigrisbömbölést és hasonló zörejeket vélhetünk felfedezni a film során. A hang mellett érdemes figyelemmel lenni két díszletre is: a gátra és a dzsungelre, ahol hőseink az őskorból visszamaradt lények elől menekülnek. Az előbbi díszlet, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg [[Cecil B. DeMille]] építette a ''Királyok királya'' című filmjéhez [[1927]]-ben. Ott a templom bejárataként működött, és a Kongot követően nem sokkal, pontosabban [[1938]]. [[december 10.|december 10-én]] az [[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szélben]] végleg füstté vált az atlantai jelenet forgatásakor. Az őserdő pedig egy későbbi, szintén Selznick-produkcióban, a ''The Most Dangerous Game''-ben (1932) látott el fontos feladatot.
A stop motion és a különféle effektek (vetített vászon előtti felvétel), amik ebben a 1933-as produkcióban láthatók, akkor technikai újdonságnak számítottak. A cselekmény elején a túlméretezett majom nagyon gonosz, ám egy azóta híressé vált jelenetben az 50 láb magas monstrum a hőn áhított nővel egyetemben megmássza az [[Empire State Building]]et, már szinte együtt érzünk vele. Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával az akkor még csak burleszkekhez és revü show-khoz szokott közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. Azonban a leglátványosabb jelenet, nevezetesen Kong csatája a [[Tyrannosaurus rex]]szel benne maradt, így tisztelettel figyelhetjük a két, 45,72 cm nagyságú báb csatáját. A filmtörténet első nagy szörnyetegének üvöltésekor egy [[oroszlán]] bömbölt. Néhol a hangmérnök morajlását, tigrisbömbölést és hasonló zörejeket vélhetünk felfedezni a film során. A hang mellett érdemes figyelemmel lenni két díszletre is: a gátra és a dzsungelre, ahol hőseink az őskorból visszamaradt lények elől menekülnek. Az előbbi díszlet, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg [[Cecil B. DeMille]] építette a ''Királyok királya'' című filmjéhez [[1927]]-ben. Ott a templom bejárataként működött, és a Kongot követően nem sokkal, pontosabban [[1938]]. [[december 10.|december 10-én]] az [[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szélben]] végleg füstté vált az atlantai jelenet forgatásakor. Az őserdő pedig egy későbbi, szintén Selznick-produkcióban, a ''The Most Dangerous Game''-ben (1932) látott el fontos feladatot.
64. sor: 66. sor:
* [[imdbtitle:0024216|King Kong (1933)]] az [[Internet Movie Database]] oldalain
* [[imdbtitle:0024216|King Kong (1933)]] az [[Internet Movie Database]] oldalain


[[Kategória:1933 filmjei]]
[[Kategória:1932 filmjei]]
[[Kategória:Fekete-fehér filmek]]
[[Kategória:Fekete-fehér filmek]]
[[Kategória:Amerikai kalandfilmek]]
[[Kategória:Amerikai kalandfilmek]]

A lap 2014. június 24., 18:10-kori változata

Ez a szócikk az 1933-ban bemutatott filmről szól. Hasonló címmel lásd még: King Kong (egyértelműsítő lap).
King Kong
(King Kong)
1933-as amerikai film
RendezőMerian C. Cooper
Ernest B. Schoedsack
ProducerMerian C. Cooper
Ernest B. Schoedsack
Vezető producerDavid O. Selznick
Műfaj
ForgatókönyvíróMerian C. Cooper (történet)
Edgar Wallace (történet)
James Ashmore Creelman (forgatókönyv)
Ruth Rose (forgatókönyv)
FőszerepbenFay Wray
Robert Armstrong
Bruce Cabot
ZeneMax Steiner
OperatőrEdward Linden
Vernon L. Walker
Kenneth Peach
J. O. Taylor
VágóTed Cheesman
JelmeztervezőWalter Plunkett
DíszlettervezőCarroll Clark
Gyártás
GyártóRKO Pictures
Ország USA
Nyelvangol
Forgatási helyszínNew York
Játékidő104 perc
Forgalmazás
ForgalmazóAmerikai Egyesült Államok RKO Pictures
BemutatóUSA 1933. március 7.
Korhatár12 II. kategória (F/2705/J)
Kronológia
KövetkezőThe Son of Kong
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz King Kong témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

King Kong (eredeti cím: King Kong) 96 perces, fekete-fehér 1933-as amerikai film.

A stop motion és a különféle effektek (vetített vászon előtti felvétel), amik ebben a 1933-as produkcióban láthatók, akkor technikai újdonságnak számítottak. A cselekmény elején a túlméretezett majom nagyon gonosz, ám egy azóta híressé vált jelenetben az 50 láb magas monstrum a hőn áhított nővel egyetemben megmássza az Empire State Buildinget, már szinte együtt érzünk vele. Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával az akkor még csak burleszkekhez és revü show-khoz szokott közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. Azonban a leglátványosabb jelenet, nevezetesen Kong csatája a Tyrannosaurus rexszel benne maradt, így tisztelettel figyelhetjük a két, 45,72 cm nagyságú báb csatáját. A filmtörténet első nagy szörnyetegének üvöltésekor egy oroszlán bömbölt. Néhol a hangmérnök morajlását, tigrisbömbölést és hasonló zörejeket vélhetünk felfedezni a film során. A hang mellett érdemes figyelemmel lenni két díszletre is: a gátra és a dzsungelre, ahol hőseink az őskorból visszamaradt lények elől menekülnek. Az előbbi díszlet, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg Cecil B. DeMille építette a Királyok királya című filmjéhez 1927-ben. Ott a templom bejárataként működött, és a Kongot követően nem sokkal, pontosabban 1938. december 10-én az Elfújta a szélben végleg füstté vált az atlantai jelenet forgatásakor. Az őserdő pedig egy későbbi, szintén Selznick-produkcióban, a The Most Dangerous Game-ben (1932) látott el fontos feladatot.

A King Kong munkacímei között megtalálhatóak voltak : A Szörnyeteg, Kong, A Majom, Király Majom, A világ nyolcadik csodája (mely a végső cím alatt alcímként meg is jelenik). Végül a film producerének ötlete volt a briliáns megoldás, miszerint „Király ez a Kong!” (ez a mondat később a filmben is elhangzik), s csakhamar már azt a lenyűgöző, és hatásos nevet láthatták nézők milliói a mozi bejáratánál, hogy „King Kong”. A produkció hatalmas sikert aratott a pénztárakban is, hiszen az első hétvégén 90 000 dollárt termelt, ami abban az időben (egészen az Elfújta a szél bemutatójáig) a legnagyobb nyitóbevétel egyikét érte el, így a nagyméretű majom nem kevesebbet tett halálával, minthogy egy időre kihúzta az RKO-t a csődből. Ez a szőrös látványosság 1933 és 1952 között szám szerint négy remake-et élt meg különböző hiányosságokkal, pótlásokkal, s az évtizedek során még vagy egy tucat verzióban félemlítette a mozinézőket. Legutolsó feldolgozása Peter Jackson King Kong adaptációja volt 2005-ben.

Alkotók

Szereplők

  • Fay Wray (Ann Darrow)
  • Frank Reicher (Englehorn kapitány)
  • Robert Armstrong (Carl Denham)
  • Bruce Cabot (Jack Driscoll)
  • Noble Johnson

Díjak és jelölések

Szaturnusz-díj (2006)[1]

  • Jelölés: legjobb klasszikus film DVD (kétlemezes, speciális kiadás)

Satellite Award (2005)[1]

  • Jelölés: legjobb klasszikus film DVD (A The Son of Kong (1933) és a Joe, az óriásgorilla (1949) című filmekkel közös kiadvány)
  • Jelölés: legjobb DVD-extrák (A The Son of Kong (1933) és a Joe, az óriásgorilla (1949) című filmekkel közös kiadvány)

TV Land Award (2008)[1]

  • Díj: legjobb választás az autósmoziban

A King Kong egyetlen Oscar-jelölést sem kapott. Akkoriban még nem létezett vizuális effektusokat honoráló kategória, és bár Ernest B. Schoedsack producer megkérte az akadémiát, hogy egy különdíjat adjanak csapatának az effektusok elkészítése miatt, kérése süket fülekre talált.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Awards for King Kong. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)
  2. ↑ King Kong (1933). Family Friendly Reviews, 2013. június 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)

Külső hivatkozások

 Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=King_Kong_(film,_1933)&oldid=14797818”