Svédország

Svéd Királyság
Konungariket Sverige
Svédország zászlaja Svédország címere
Nemzeti mottó: A király mottója: För Sverige i tiden (Svédországért – a kor ritmusában) Nemzeti himnusz: Du gamla, du fria
Fővárosa	Stockholm
é. sz. 59° 21′, k. h. 18° 04′59.35, 18.066666666667
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	XVI. Károly Gusztáv
Miniszterelnök	Fredrik Reinfeldt
Hivatalos nyelv	svéd
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Északi Tanács Északi-sarkvidéki Tanács Északi Harccsoport Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nemzetek Szövetsége Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Union between Sweden and Norway kalmari unió Barents Euro-Sarkvidéki Tanács International Centre for Migration Policy Development Észak-atlanti Szerződés Szervezete Békepartnerség World Customs Organization Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Népesség
Népszámlálás szerint	10 551 707 fő (2023. dec. 31.)
Rangsorban	88
Becsült	9 666 871 fő (2014. márciusi)
Rangsorban	88
Népsűrűség	20 fő/km²
GDP	2006-os becslés
Összes	371,5 mrd dollár (20) PPP: 285,1 mrd dollár
Egy főre jutó	42 694 dollár (9) PPP: 31 600 dollár
HDI (2005)	0,956 (6) – magas
Földrajzi adatok
Terület	449 964 km²
Rangsorban	55
Víz	8,67%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	svéd korona (SEK)
Nemzetközi gépkocsijel	S
Hívószám	46
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.se
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Királyság témájú médiaállományokat.
Svédország elhelyezkedése Finn- ország Észt. Letto. Litv. O. Dánia N o r v é g i a Fin. Norv. STOCKHOLM Kiruna Tärnaby Luleå Skellefteå Umeå Östersund Sundsvall Hudiksvall Falun Gävle Uppsala Norrtälje Västerås Göteborg Jönköping Norrköping Linköping Borås Örebro Karlstad Kalmar Halmstad Helsingborg Karlshamn Kristianstad Lund Malmö Balti- tenger Botteni-öböl Norvég-tenger Vänern-tó Vättern-tó Mälaren-tó Hjälmaren-tó Storsjön Åland Gotland Öland Bornholm Kebnekaise északi sarkkör

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.

Földrajz

Domborzat

A Tarfala gleccser és tó
Lappföld, Észak-Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 m magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

• Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
• Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
• Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Vízrajz

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva(°C)
Város	Január	Február	Március	Április	Május	Június	Július	Augusztus	Szept.	Október	November	December
Kiruna	-10/-16	-8/-15	-4/-13	2/-7	8/0	14/6	17/8	14/6	9/2	1/-4	-5/-10	-8/-15
Östersund	-5/-10	-3/-9	0/-6	5/-2	12/3	16/8	18/10	17/10	12/6	6/2	0/-3	-3/-8
Stockholm	1/-2	1/-3	4/-2	11/3	16/8	20/12	23/15	22/14	17/10	10/6	5/2	1/-1
Göteborg	2/-1	4/-1	6/0	11/3	16/8	19/12	22/14	22/14	18/10	12/6	7/3	3/-1
Visby	1/-2	1/-3	3/-2	9/1	14/6	18/10	21/13	20/13	16/9	10/6	5/2	2/0
Malmö	3/-1	3/-1	6/0	12/3	17/8	19/11	22/13	22/14	18/10	12/6	8/4	4/1

Élővilág és természetvédelem

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.

• 
  Jávorszarvas
• 
  Rozsomák
• 
  Havasi nyúl
• 
  Hermelin
• 
  Északi sirályhojsza
• 
  Borjúfóka

Nemzeti parkok

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Történelem

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a pirossal jelzett Svédország mai területe).

Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete	és egy másik nézetből

A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Mérsékelt Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Közigazgatási felosztása

A megyékre (svédül: län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a hagyományos, tartományok szerinti felosztással.

Svédország megyéi a következők:

Svédország megyéi

AB: Stockholm megye AC: Västerbotten megye BD: Norrbotten megye C: Uppsala megye D: Södermanland megye E: Östergötland megye F: Jönköping megye G: Kronoberg megye H: Kalmar megye I: Gotland megye K: Blekinge megye M: Skåne megye N: Halland megye O: Västra Götaland megye S: Värmland megye T: Örebro megye U: Västmanland megye W: Dalarna megye X: Gävleborg megye Y: Västernorrland megye Z: Jämtland megye

Politikai pártok

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

• Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 97 mandátum
• Liberális Néppárt (Folkpartiet Liberalerna): liberálisok – 28 mandátum
• Centrum Párt (Centerpartiet):: korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum
• Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 24 mandátum

Ellenzék:

• Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt – 130 mandátum
• Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum
• Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum

Tagsága nemzetközi szervezetekben

ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

Népesség

A főváros, Stockholm óvárosa

Svédország népsűrűsége, fő/km² (2007)

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Legnépesebb települések

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig haladja meg az egymilliót.

Svédország legnépesebb városai
Stockholm Göteborg Malmö Uppsala Västerås	Helyezés	Város	Megye	Város népessége	Község népessége	Örebro Linköping Helsingborg Jönköping Norrköping
	1	Stockholm	Stockholm megye	1 372 565	818 603
	2	Göteborg	Västra Götaland megye	549 839	500 181
	3	Malmö	Skåne megye	280 415	276 244
	4	Uppsala	Uppsala megye	140 454	190 311
	5	Västerås	Västmanland megye	110 877	132 920
	6	Örebro	Örebro megye	107 083	130 429
	7	Linköping	Östergötland megye	104 232	138 580
	8	Helsingborg	Skåne megye	97 122	127 040
	9	Jönköping	Jönköping megye	89 396	122 194
	10	Norrköping	Östergötland megye	87 247	125 463
	11	Lund	Skåne megye	82 800	103 286
	12	Umeå	Västerbotten megye	79 594	112 728
	13	Gävle	Gävleborg megye	71 033	92 081
	14	Borås	Västra Götaland megye	66 273	100 221
	15	Eskilstuna	Södermanland megye	64 679	92 250
	16	Södertälje	Stockholm megye	64 619	81 791
	17	Karlstad	Värmland megye	61 685	82 878
	18	Täby	Stockholm megye	61 272	61 006
	19	Växjö	Kronoberg megye	60 887	79 301
	20	Halmstad	Halland megye	58 577	88 958

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Kiruna temploma

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet –, egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvény került bevezetésre, amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.

Szociális rendszer

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

Nyugdíjrendszer

1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18.5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001 január óta a 18.5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2.5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

Gazdaság

Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006-2013 között.

A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)

Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa. Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Mezőgazdaság

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6 %-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés ill. állattenyésztés előtérbe kerül.

Az ország 62 %-a erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

Ipar

A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

Svédországban négy autógyár működik:A Volvo göteborgi székhellyel, a General Motors érdekeltségében lévő trollhättani Saab, valamint a Koenigsegg (Ängelholm) és a Scania (Södertälje).

A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára a NOHAB (Trollhättan)

A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.

Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003-2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön (a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc.

Külkereskedelem

Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul. A kivitel fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. A behozatal nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok.

Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

• Export: Norvégia 10.4%, Németország 10.3%, Egyesült Királyság 8.1%, Dánia 6.7%, Finnország 6.7%, Hollandia 5.5%, USA 5.5%, Belgium 5.0%
• Import: Németország 17.4%. Dánia 8.5%, Norvégia 8.4%, Egyesült királyság 6.5%, Hollandia 6.4%, Oroszország 5.6%, Finnország 5.1%, Kína 4.9%

Közlekedés

Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még: Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

• 
  Az Øresund híd Malmö és Dánia között
• 
  Irodaházak Stockholmban
• 
  Az Ericsson vállalat egy épülete
• 
  Az E4-es autópálya Stockholmban
• Az SJ X2000 nagysebességű vonat
  Az SJ X2000 nagysebességű vonat

Kultúra

Jellemző hagyományos lakóházak

Kalmar kastélya

Hagyományos öltözetek

Oktatási rendszer

„A svéd oktatási rendszer az iskolára előkészítéstől az egyetemi oktatásig világosan körülhatárolt szisztémaként működik, alapvetően a kötelező és a nem kötelező iskolázás intézményei alkotják azt.

Az oktatási intézményeket nagyrészt az állam tartja fenn a magyar viszonyokhoz képest bőkezűen, de működnek magánkézben levő iskolák is. Az nemzeti oktatási célokat, az oktatás irányelveit és a tananyagot a parlament és a kormány határozta meg. A Nemzeti Oktatási Iroda háromévenként felülvizsgálja az iskolarendszer működését, és a tapasztalatairól beszámol a parlamentnek, valamint a kormánynak.
Az iskolázás minden szintje - az egyetemi oktatást is beleértve – a résztvevők számára ingyenes. Nem kell fizetni a taneszközökért, az iskolai étkezésért, az utazásért és az orvosi ellátásért sem.
Az általunk óvodának nevezett intézményt nem találjuk a rendszerben, viszont ha a szülőknek igényük mutatkozik gyermekük napközbeni felügyeletére, egy és tizenkét éves koruk között a svéd gyerekekre ún. családi „óvodákban” vigyáznak (többnyire ötéves korig veszik ezt igénybe). Az iskolára előkészítés nem kötelező, de a beiskolázás előtt egy évvel, azaz a hatévesek számára erősen ajánlott.
Az iskolázás gerincét a kilenc évfolyamos compulsory school, kötelező iskola képezi, ahova 7-től 16 éves korukig járnak a gyerekek.
Speciális iskolájuk van a vak és a hallássérült tanulóknak, ahol a normál kötelező iskoláéval egyenrangú tudást biztosítanak számukra, egy évvel meghosszabbítható tanulmányi idő (tíz év) alatt.19 éves korukig élvezhetik a kötelező iskolázás rendszerét a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok (számukra comprehensive iskola, vagy komolyabb nehézségek esetén "training school" áll rendelkezésre).
16 éves kor után választható a nem kötelező, hároméves időtartamú upper secondary school, felső középiskola, amely alapvetően kétféle lehet: - a magasabb (egyetemi) tanulmányokra természet- és társadalomtudományi irányban felkészítő, - vagy szakképzés jellegű, de találkozni a kettő kombinációjával is. A tanítás anyaga a felső középiskolákban a nemzeti programból, az adott intézmény saját, választott programjából és egyénre szabott programokból áll. Tizenhét nemzeti program létezik a felső középiskolák számára. Ezek mindegyike magában foglalja a nyolc fő tantárgyat (angol, svéd, matematika, művészeti tevékenység, testnevelés és egészség, természettudomány, társadalomtudomány, vallás), az adott program speciális tantárgyait, választható kurzusokat és projekt munkát. Külön intézmények találhatóak ezen a szinten azon 16 éven felüliek részére, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Az ő számukra négy évig tart a felső középiskolai képzés, amely a normál középiskoláénál kevesebb elméleti elemet tartalmaz, inkább szakmaorientált jellegű.
A felső középiskola elvégzése után a tanulmányok folytathatóak egyetemen vagy főiskolán. Megjegyzendő, hogy felsőfokú tanulmányok esetében a második vagy többedik diploma megszerzéséért sem kell a hallgatónak fizetni.

Az iskolarendszer részét képezik a felnőttoktatás színterei, mint például a folk high school-ok (népfőiskolák), amelyek középszintű képzéseket nyújtanak, vagy az új bevándorlók számára folyamatosan induló svéd nyelvi kurzusok, vagy tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok és felnőttek számára működtetett speciális intézmények, vagy a középiskola utáni egyéves tréning programok.”

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Tanum ősi sziklarajzai

Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:

• A drottningholmi királyi palota;
• Birka és Hovgården viking települések;
• Az engelsbergi vasmű;
• Tanum sziklarajzai;
• Skogskyrkogården temető;
• Visby Hanza város;
• A Lappföld;
• Gammelstad templomközössége, Luleå;
• Karlskrona hadikikötője;
• Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
• Falun és Kopparbergslag;
• Varberg Rádióállomás;
• Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.

Művészetek

Nyckelharpa (ejtsd: nükkelharpá) , a hagyományos zene egy vonós hangszere

Svédország sok popzenei előadó és együttes szülőhelye. Például: Loreen, Eric Saade, Molly Sandén, Danny Saucedo, Darin Zanyar, ABBA, Avicii, Roxette, Ace of Base, Rednex, Dr. Alban.
Basshunter (Jonas Erik Altberg) svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is. Híresek klipjei, melyben a női főszerepet a norvég-iráni gyökerekkel rendelkező pornószínésznő és modell Aylar Lie játssza.

2011-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon Eric Saade képviselte Svédországot, ahol a harmadik helyet szerezte meg "Popular" című dalával. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivált a marokkói származású Loreen nyerte meg "Euphoria" című szerzeményével, így Svédország rendezheti meg a versenyt 2013-ban, immáron ötödször.

Hagyományok

• szauna

Sport

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, melyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

Ünnepek

(A „zászlózási napok” svéd zászóval: , a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)

• Január 1. Újév napja (nyårsdag)
• Január 6. Vízkereszt (trettondagen)
• Január 28. A király névnapja
• Március 12. A koronahercegnő névnapja
• Nagycsütörtök (skärtorsdag )
• Nagypéntek (långfredag)
• Húsvétvasárnap
• Húsvéthétfő (annandag påsk)
• Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja (valborgsmässoafton)
• Május 1. A munkásmozgalom ünnepe (första maj)
• Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap) (Kristi Himmelfärdsdag)
• Pünkösdvasárnap (Pingstdagen)
• Pünkösdhétfő (annandag pingst)
• Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónralépése (1523), Svédország Nemzeti Ünnepe (Svenska flaggans dag)
• Június 19. és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája (Midsommarafton)
• Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
• Július 14. A koronahercegnő születésnapja
• Augusztus 8. A királyné névnapja
• Október 24. Az ENSZ napja
• Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
• November 6. Gusztáv Adolf-nap
• December 10. Nobel-nap (Nobelfest)
• December 13. Lucia-nap (Luciadagen)
• December 23. A királyné születésnapja
• December 24. Karácsonyeste (dopparedagen)
• December 25. Karácsony (Juldagen)
• December 26. Karácsony másnapja (Annandag jul)
• December 31. Szilveszter estéje (nyårsafton)

Lásd még

• IKEA – Skandinávia – Yngwie Malmsteen – ABBA – Selma Lagerlöf (ld. még Nils Holgersson) – Astrid Lindgren (ld. még Harisnyás Pippi) – Edith Södergran – Svédország tájai – Svédország tartományai – Svédország megyéi – svéd nyelv – XVI. Károly Gusztáv – a Bernadotte dinasztia

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.

• Komlós Attila: Svédország – tradíció és kreativitás - Hetedhéthatár
• Magyar külképviselet: Magyar Nagykövetség Stockholm; Lásd még: mfa.gov.hu
• Svédország földrajzi térképe
• Svédország Térkép Kalauz
• Svédország.lap.hu - linkgyűjtemény
• Svédország képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
• Barátságos blog a svéd mindennapokról, magyar nyelven