„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. május 31., 03:37-kori változata

Galántai gróf Esterházy Dániel (1665 – Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője.

Esterházy János csehszlovákiai politikus 7. fokú ősapja.^[forrás?]

Élete

Az Esterházy család cseszneki ágából származott, 1701-ben kapott grófi rangot. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686)^[1], édesanyja nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667)^[2], aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747)^[3], féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699)^[4], aki édesapja második házasságából született.

1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát^[5], akitől öt gyermeke született: János (1691–1744)^[6], Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége)^[7], Klára (?–1720 után)^[8], Zsuzsanna (?–1712 körül)^[9] és Jozefa (1708–1756 körül)^[10].

Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

Jegyzetek

Források

Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 495. o. ISBN 963-85773-5-5
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 441. o. ISBN 963-547-414-8
Esterházy Dániel. In Britannica hungarica világenciklopédia 6: Emberi–fodroskel. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1996. 181. o. ISBN 963-7815-86-4

[1] Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)

[2] Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)

[3] Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[4] Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[5] Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[6] Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[7] Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[8] Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[9] Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[10] Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == Élete ==
 Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott, 1701-ben kapott grófi rangot. Édesapja galántai báró [[Esterházy Mihály (1629–1686)|Esterházy Mihály]] (1629–1686)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Mih%C3%A1ly+1629-1686+gal%C3%A1nthai%7C562110%7C754%7C134418%7Ca100 Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, édesanyja nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Darabos+M%C3%A1ria+-1667+n%C3%A1dasdi+%C3%A9s+derecskei%7C562113%7C753%7C104276%7Ca100 Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+L%C3%A1szl%C3%B3+1666-1747+gal%C3%A1nthai%7C562207%7C755%7C134284%7Ca100 Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Borb%C3%A1la+1668-1699+gal%C3%A1nthai%7C567335%7C758%7C134015%7Ca100 Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, aki édesapja második házasságából született.
+-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Czir%C3%A1ky+Kata+czir%C3%A1ki+%C3%A9s+d%C3%A9nesfalvi%7C562117%7C762%7C101297%7Ca100 Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, akitől öt gyermeke született: János (1691–1744)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+J%C3%A1nos+1691-1744+gal%C3%A1nthai%7C562118%7C763%7C134176%7Ca100 Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Krisztina+gal%C3%A1nthai%7C567330%7C764%7C134274%7Ca100 Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, Klára (?–1720 után)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Kl%C3%A1ra+-1720.+ut%C3%A1n+gal%C3%A1nthai%7C567332%7C765%7C134269%7Ca100 Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, Zsuzsanna (?–1712 körül)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Zsuzsanna+-1712.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567333%7C766%7C134593%7Ca100 Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> és Jozefa (1708–1756 körül)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Jozefa+-1708-1756.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567334%7C769%7C134205%7Ca100 Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>.
 Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]]. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban [[II. Rákóczi Ferenc]]hez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] helyetteseként szolgált a [[dunántúl]]i hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította [[Bazin]], [[Modor]] és [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]] városát a császári tábornagy, [[Sigbert Heister]] csapataitól. 1707-ben az [[ónodi országgyűlés]]en a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közi]] hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a [[szatmári béke]] megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.
@@ 11. sor: / 13. sor: @@
 {{jegyzetek}}
-== Forrás ==
+== Források ==
 * {{MNL|7|495}}
 * {{ÚMÉL|2|441}}