„Navarrai Mária aragóniai királyné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
74. sor: 74. sor:
Első és egyetlen fia, [[Péter aragóniai trónörökös|Péter]] herceg [[1347]]. [[április 28.|április 28]]-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter [[1347]]-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, [[Aragóniai Konstancia szicíliai királyné|Konstancia]] hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, [[I. Jakab urgelli gróf]], mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.<ref>Lásd Miron (1913: 181).</ref> A [[Barcelonai-ház]] miután házasság révén megszerezte az [[Aragónia|Aragón Királyságot]] [[1137]]-ben, amikor [[Petronila aragóniai királynő|I. Petronilla]] ([[1136]]–[[1174]]) [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynő]] feleségül ment [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf|IV. Rajmund Berengárhoz]] ([[1113]]–[[1162]]), [[Barcelona grófjainak listája|Barcelona grófjához]], a Katalóniában érvényes [[száli törvény]] értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely [[1502]]-ig volt érvényben.<ref>A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában [[1502]]-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a ''Corts'' [[II. Ferdinánd aragóniai király]] másodszülött lányát, [[II. Johanna kasztíliai királynő|(Őrült) Johannát]], annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála ([[1516]]) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, [[V. Károly német-római császár|Habsburg Károly]] uralkodott. L. Liss, Peggy K.: ''Isabel the Queen: Life and Times'', Oxford, Oxford University Press, 1992.</ref>
Első és egyetlen fia, [[Péter aragóniai trónörökös|Péter]] herceg [[1347]]. [[április 28.|április 28]]-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter [[1347]]-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, [[Aragóniai Konstancia szicíliai királyné|Konstancia]] hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, [[I. Jakab urgelli gróf]], mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.<ref>Lásd Miron (1913: 181).</ref> A [[Barcelonai-ház]] miután házasság révén megszerezte az [[Aragónia|Aragón Királyságot]] [[1137]]-ben, amikor [[Petronila aragóniai királynő|I. Petronilla]] ([[1136]]–[[1174]]) [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynő]] feleségül ment [[IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf|IV. Rajmund Berengárhoz]] ([[1113]]–[[1162]]), [[Barcelona grófjainak listája|Barcelona grófjához]], a Katalóniában érvényes [[száli törvény]] értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely [[1502]]-ig volt érvényben.<ref>A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában [[1502]]-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a ''Corts'' [[II. Ferdinánd aragóniai király]] másodszülött lányát, [[II. Johanna kasztíliai királynő|(Őrült) Johannát]], annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála ([[1516]]) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, [[V. Károly német-római császár|Habsburg Károly]] uralkodott. L. Liss, Peggy K.: ''Isabel the Queen: Life and Times'', Oxford, Oxford University Press, 1992.</ref>


IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, [[1347]]. [[november 19.|november 19]]-én újranősült, és feleségül vette [[Portugáliai Eleonóra aragóniai királyné|Portugáliai Eleonórát]], aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen [[1350]]-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynak]], [[I. János aragóniai király|Jánosnak]] a megszületéséig elhúzódott, aki [[1350]]. [[december 27.|december 27-én]] látta meg a napvilágot.
IV. Péter úgy kívánta megoldani a [[Trónöröklési rend|trónöröklési]] válságot, hogy még első felesége halálának az évében, [[1347]]. [[november 19.|november 19]]-én újranősült, és feleségül vette [[Portugáliai Eleonóra aragóniai királyné|Portugáliai Eleonórát]], aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen [[1350]]-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón királynak]], [[I. János aragóniai király|Jánosnak]] a megszületéséig elhúzódott, aki [[1350]]. [[december 27.|december 27-én]] látta meg a napvilágot.


== Gyermekei ==
== Gyermekei ==
89. sor: 89. sor:


== Források ==
== Források ==
* Miron, E. L.: ''The Queens of Aragon: Their Lives and Times'', London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
* Miron, E. L.: ''The Queens of Aragon: Their Lives and Times'', London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
*Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): ''Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas,'' Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
*Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): ''Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas,'' Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.archive.org/stream/queensofaragonth00mirorich#page/n7/mode/2up Miron: The Queens of Aragon] – 2013. június 23.
* [http://www.archive.org/stream/queensofaragonth00mirorich#page/n7/mode/2up Miron: The Queens of Aragon] – 2014. május 29.
* [http://www.genmarenostrum.com/pagine-lettere/letterab/bellonidi.htm Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi)] – 2013. június 23.
* [http://www.genmarenostrum.com/pagine-lettere/letterab/bellonidi.htm Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi)] – 2014. május 29.
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/ARAGON%20&%20CATALONIA.htm#PedroIVdied1387B FMG/Aragon Kings Genealogy] – 2013. június 23.
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/ARAGON%20&%20CATALONIA.htm#PedroIVdied1387B FMG/Aragon Kings Genealogy] – 2014. május 29.
* [http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/aragon/peter_4_koenig_von_aragon_1387.html Genealogie Mittelalter/Peter IV der Zeremoniöse König von Aragon] – 2013. június 23.
* [http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/aragon/peter_4_koenig_von_aragon_1387.html Genealogie Mittelalter/Peter IV der Zeremoniöse König von Aragon] – 2014. május 29.
* [http://genealogy.euweb.cz/barcelona/barcelona2.html#P4 Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy] – 2013. június 23.
* [http://genealogy.euweb.cz/barcelona/barcelona2.html#P4 Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy] – 2014. május 29.





{{S-start}}
{{S-start}}

A lap 2014. május 29., 14:06-kori változata

Ez a szócikk az aragóniai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Mária (egyértelműsítő lap).
Navarrai Mária
Navarrai Mária
Aragóniai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1342 – 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Valenciai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1342 – 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Szardíniai Királyság királynéja
Maria de sa Navarra
Uralkodási ideje
1342 – 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Mallorcai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1343 – 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeAragóniai Konstancia
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Életrajzi adatok
UralkodóházÉvreux-ház (Capeting-dinasztia)
Született1330
Franciaország
Elhunyt1347. április 28. (17 évesen)
Valencia
Nyughelye1. Szent Vince templom, Valencia
2. Poblet-kolostor
ÉdesapjaIII. Fülöp, Évreux grófja, iure uxoris navarrai király (1301–1343)
ÉdesanyjaII. Johanna navarrai királynő, francia királyi hercegnő (1312–1349)
Testvére(i)
HázastársaIV. (Szertartásos) Péter aragón, valenciai, szárd és mallorcai király (1319–1387)
Gyermekei1. Konstancia (1344–1363)
2. Johanna (1344–1385)
3. Mária (1345/46–1348)
4. Péter (1347–1347)
A Wikimédia Commons tartalmaz Navarrai Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Navarrai Mária (1330 – Valencia, 1347. április 28.), katalánul: Maria de Navarra, spanyolul: María de Navarra, franciául: Marie d'Évreux/de Navarre, szárdul: Maria de sa Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), házassága révén Aragónia, Valencia, Szardínia és Mallorca királynéja, Barcelona grófnéja. Az Évreux-ház tagja.

Élete

Mária királyné pecsétje

Édesapja III. Fülöp iure uxoris[1] navarrai király, Évreux-i Lajos francia királyi herceg (III. Fülöp francia király és Brabanti Mária fia) és Artois-i Margit elsőszülött fia. Édesanyja II. Johanna suo iure[2] navarrai királynő, X. (Civakodó) Lajos francia és navarrai király, valamint Burgundiai Margit egyetlen gyermeke. Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, Blanka VI. Fülöp feleségeként francia királyné lett, míg öccse Károly II. (Gonosz) Károly néven navarrai király.

Máriát 1342-ban, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták IV. (Szertartásos) Péter aragón királyhoz. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, Konstancia születése (1344) idején Mária még csak tizennégy éves volt.

Első és egyetlen fia, Péter herceg 1347. április 28-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, I. Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragón Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1502-ig volt érvényben.[4]

IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, 1347. november 19-én újranősült, és feleségül vette Portugáliai Eleonórát, aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen 1350-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi aragón királynak, Jánosnak a megszületéséig elhúzódott, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.

Gyermekei

Jegyzetek

  1. ↑ Latin, a jelentése: 'a felesége jogán'.
  2. ↑ Latin, a jelentése: 'a saját jogán'.
  3. ↑ Lásd Miron (1913: 181).
  4. ↑ A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában 1502-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a Corts II. Ferdinánd aragóniai király másodszülött lányát, (Őrült) Johannát, annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála (1516) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, Habsburg Károly uralkodott. L. Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.
  5. ↑ Montblanc egy katalóniai település.

Források

  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk



Előző
Kasztíliai Eleonóra 		Aragónia királynéja
1342–1347 		Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra 		Valencia királynéja
1342 – 1347 		Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra 		Szardínia királynéja
1342 – 1347 		Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Aragóniai Konstancia 		Mallorcai királyné
1343 – 1347 		Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra 		Barcelona grófnéja
1342 – 1347 		Következő
Portugáliai Eleonóra
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Navarrai_Mária_aragóniai_királyné&oldid=14706933”