„Márkus István (szociográfus)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:
1945-től a [[Szabad Szó]] és a [[Valóság (folyóirat, 1945)|Valóság]] szerkesztője. 1948-ban bekerült a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgazdasági Egyetemre]] tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, [[amnesztia|amnesztiával]] szabadult. A forradalom bukása után Márkus István már előzetes letartóztatásban volt, amikor az [[Magyar Írók Szövetsége (1956)|Írószövetség]] részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.<ref>[http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=284337 Tanúvallomásokkal folytatódott a Nagy Imre-per]</ref>
1945-től a [[Szabad Szó]] és a [[Valóság (folyóirat, 1945)|Valóság]] szerkesztője. 1948-ban bekerült a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgazdasági Egyetemre]] tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, [[amnesztia|amnesztiával]] szabadult. A forradalom bukása után Márkus István már előzetes letartóztatásban volt, amikor az [[Magyar Írók Szövetsége (1956)|Írószövetség]] részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.<ref>[http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=284337 Tanúvallomásokkal folytatódott a Nagy Imre-per]</ref>


Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük [[Gondos Ernő]], [[B. Nagy László]], [[Cseres Tibor]] (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a [[szociológia]]i tudományok kandidátusa lett.
Szabadulása után [[Sarkadi Imre|Sarkadi Imréről]] írt egy cikket a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]] című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük [[Gondos Ernő]], [[B. Nagy László]], [[Cseres Tibor]] (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és [[szociográfia]]i munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a [[szociológia]]i tudományok kandidátusa lett.


A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például ''„A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”'', társszerzőkkel: [[Bácskai Vera]], [[Benda Gyula]], [[Gáspár Gabriella]], [[Gyáni Gábor]], [[Kósa László (néprajzkutató)|Kósa László]], [[Kuczi Tibor]], [[Losonczi Ágnes]], [[Niedermüller Péter]], [[Szakolczai Árpád]], [[Tőkéczki László]].<ref>Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.</ref>
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például ''„A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”'', társszerzőkkel: [[Bácskai Vera]], [[Benda Gyula]], [[Gáspár Gabriella]], [[Gyáni Gábor]], [[Kósa László (néprajzkutató)|Kósa László]], [[Kuczi Tibor]], [[Losonczi Ágnes]], [[Niedermüller Péter]], [[Szakolczai Árpád]], [[Tőkéczki László]].<ref>Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.</ref>
31. sor: 31. sor:
== Kötetei (válogatás) ==
== Kötetei (válogatás) ==


*„Nyugalmat nem ismerek” : [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov]] élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
*„Nyugalmat nem ismerek” : [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov]] élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
*Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
*Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
*Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
*Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
55. sor: 55. sor:
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Bebörtönzött személyek]]
[[Kategória:Bebörtönzött személyek]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:1920-ban született személyek]]
[[Kategória:1920-ban született személyek]]
[[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]]

A lap 2014. május 26., 10:51-kori változata

Ez a szócikk a szociográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Márkus István (egyértelműsítő lap).
Márkus István
Született1920. szeptember 9.
Budapest
Elhunyt1997
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszociográfus,
kritikus,
szerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Márkus István (Budapest, 1920. szeptember 9. – 1997) magyar szociográfus, kritikus, szerkesztő.

Életútja

1945-től a Szabad Szó és a Valóság szerkesztője. 1948-ban bekerült a Közgazdasági Egyetemre tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, amnesztiával szabadult. A forradalom bukása után Márkus István már előzetes letartóztatásban volt, amikor az Írószövetség részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak Nagy Imre és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.[1]

Szabadulása után Sarkadi Imréről írt egy cikket a Kortárs című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük Gondos Ernő, B. Nagy László, Cseres Tibor (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és szociográfiai munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett.

A rendszerváltás után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például „A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”, társszerzőkkel: Bácskai Vera, Benda Gyula, Gáspár Gabriella, Gyáni Gábor, Kósa László, Kuczi Tibor, Losonczi Ágnes, Niedermüller Péter, Szakolczai Árpád, Tőkéczki László.[2]

Kötetei (válogatás)

  • „Nyugalmat nem ismerek” : Mihail Vasziljevics Lomonoszov élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
  • Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
  • Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
  • Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék. (Ill. Hegedüs István). Budapest : Móra, 1970. 123 p.
  • Kifelé a feudalizmusból : [esszék]. Szépirodalmi Könyvkiadó, [1977]. 390 p.
  • Nagykőrös : [szociográfia]. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 414 p.
  • Polgárosodó parasztság : : a magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével /[a köt. összeállításában közrem. Benda Gyula. [Budapest] : Dinasztia, cop. 1996. 211 p.

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ Tanúvallomásokkal folytatódott a Nagy Imre-per
  2. ↑ Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1326–1327. o. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márkus_István_(szociográfus)&oldid=14698675”