„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
stiláris
→‎Vitás kérdések: alapvetően átírva
22. sor: 22. sor:
[[1922]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.
[[1922]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.


== Szabadalmi szerzőségi viták ==
== Vitás kérdések ==
{{Bővebben|Telefonkészülék}}
{{Bővebben|Telefonkészülék}}
Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy [[Elisha Gray]] nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.
Közismert, hogy számos világra szóló találmány nem úgy születik, hogy egyetlen ember fejéből kipattan az 'isteni szikra', Bell rengeteg találmányon dolgozott, nagyon sok tapasztalatot szerzett, így jutott el a telefonhoz. Anyagilag magának kellett találmányát szabadalmaztatni, ami költséges és időigényeges vállalkozás. S a szabadalmaztatás után sem egyenes az út, a távírdáknak nyilván konkurenciát jelentett, így saját vállalkozás révén kellett befuttatnia találmányát. Felmerült, hogy akár többen is közel állhattak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref>

Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2014. május 22., 23:45-kori változata

Alexander Graham Bell
Született1847. március 3.
Edinburgh
Elhunyt1922. augusztus 2. (75 évesen)
Baddeck
Állampolgársága
HázastársaMabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)[1][2]
Gyermekei
  • Elsie May Grosvenor
  • Marian Fairchild
SzüleiEliza Bell
Alexander Melville Bell
Foglalkozása
Tisztsége
  • professzor
  • ügyvivő (1898. január 24. – 1922. február 20., Smithsonian Intézet)
Iskolái
Kitüntetései
  • National Aviation Hall of Fame
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883)
  • Albert emlékérem (1902)[3]
  • John Fritz Medal (1907)[4]
  • Elliott Cresson-emlékérem (1912)[5]
  • Hughes-érem (1913)[6]
  • Edison Medal (1914)[7]
  • National Inventors Hall of Fame (1974)
  • Person of National Historic Significance (1977. június 8.)[8]
  • Canada’s Walk of Fame (2001)
Halál okacukorbetegség
SírhelyeBeinn Bhreagh

Magassága183 cm[9]
Testtömege111 kg[9]

Alexander Graham Bell aláírása
Alexander Graham Bell aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3.Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója.[10] A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.[11]

Életpályája

Skóciában született.[12] Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.[12] Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.[13] Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

Szabadalmi szerzőségi viták

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.

Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai Antonio Meuccinak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.[14]

Jegyzetek

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek