„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés

	Alexander Graham Bell
Született	1847. március 3.; Edinburgh
Elhunyt	1922. augusztus 2. (75 évesen); Baddeck
Állampolgársága	amerikai (1882–1922); brit (1847–1882);
Házastársa	Mabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)
Gyermekei	Elsie May Grosvenor; Marian Fairchild;
Szülei	Eliza Bell; Alexander Melville Bell
Foglalkozása	fizikus; villamosmérnök; mérnök; üzletember; feltaláló; professzor;
Tisztsége	professzor; ügyvivő (1898. január 24. – 1922. február 20., Smithsonian Intézet);
Iskolái	Edinburgh-i Egyetem; University College London; Royal High School, Bath; Royal High School;
Kitüntetései	National Aviation Hall of Fame; American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja; Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883); Albert emlékérem (1902); John Fritz Medal (1907); Elliott Cresson-emlékérem (1912); Hughes-érem (1913); Edison Medal (1914); National Inventors Hall of Fame (1974); Person of National Historic Significance (1977. június 8.); Canada’s Walk of Fame (2001);
Halál oka	cukorbetegség
Sírhelye	Beinn Bhreagh
Magassága	183 cm
Testtömege	111 kg
	Alexander Graham Bell aláírása
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. május 22., 23:45-kori változata

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3. – Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója.^[10] A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.^[11]

Életpályája

Skóciában született.^[12] Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.^[12] Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.^[13] Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

Szabadalmi szerzőségi viták

Bővebben: Telefonkészülék

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.

Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai Antonio Meuccinak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.^[14]

Jegyzetek

Források

Ki Kicsoda A Tudományban (Anno kiadó)
www.freeweb.hu/dp/hires/bell.htm
www.alexandergrahambell.org Alexander Graham Bell
www.pbs.org/transistor/album1/addlbios/bellag.html
www.thocp.net/biographies/bell_alexander.html
Gordosné Szabó Anna: Bell, Alexander Graham. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 161. p.
Alexander Graham Bell
The History of the Telephone - Alexander Graham Bell
Kétségek övezik a telefon feltalálóját, 2003

A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Telefon

[6efac1ba51433ca14ac920bf797bc25b1f45ba66-1] ttps://www.biography.com/people/alexander-graham-bell-9205497, 2018. július 19.

[a394d2b53a8fdb25b52fbe939910e3827d36b9ac-2] Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press. (Hozzáférés: 2021. február 11.)

[1161804ec0efd07e7a90fad27a3a74c5855e8be9-3] ttps://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners

[ba24d5fc052bd96ad1909a8f3d5ab7bb12c67399-4] ttps://www.smenet.org/Professional-Development/Awards-Competitions/Award-Recipients/John-Fritz-Medal-Award

[9c4a98812a2964327a32c6d5c5d4ba5be899c2c1-5] ttp://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit, https://web.archive.org/web/20090201034538/http://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit

[3736a39debe2727ffe4e5f057492ef702b45c882-6] 40369, 5, The Times, 1913. november 14.

[d447bcd990f66c61ddb284747ce07a49c83af35b-7] ttps://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/edison-rl.pdf

[2621f72452eec451f226636a215e49377c4cf900-8] Parks Canada, https://www.pc.gc.ca/apps/dfhd/page_nhs_eng.aspx?id=15832

[6717fffcea813a91df8bff624335434789d681be-9] ttps://japantoday.com/category/features/lifestyle/alexander-graham-bell-falls-asleep-meeting-emperor-meiji

[10] ttp://www.unitarian.ro/osveny/hresunit.htm

[11] ttp://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.pbs.org/transistor/album1/addlbios/bellag.html&ei=W46WSfm2D4mK0AW3mtWzAg&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3DAlexander%2BGraham%2BBell%2BNational%2BGeographic%2BSociety%26hl%3Dhu%26sa%3DX

[WDL-12] Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876

[13] AGBAD

[14] Kétségek övezik a telefon feltalálóját.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 [[1922]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.
+== Szabadalmi szerzőségi viták ==
-== Vitás kérdések ==
 {{Bővebben|Telefonkészülék}}
+Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy [[Elisha Gray]] nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.
-Közismert, hogy számos világra szóló találmány nem úgy születik, hogy egyetlen ember fejéből kipattan az 'isteni szikra', Bell rengeteg találmányon dolgozott, nagyon sok tapasztalatot szerzett, így jutott el a telefonhoz. Anyagilag magának kellett találmányát szabadalmaztatni, ami költséges és időigényeges vállalkozás. S a szabadalmaztatás után sem egyenes az út, a távírdáknak nyilván konkurenciát jelentett, így saját vállalkozás révén kellett befuttatnia találmányát. Felmerült, hogy akár többen is közel állhattak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref>
+Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi [[Philipp Reis]] (1834-1874) fizikus és feltalálótól (1834-1874) a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai [[Antonio Meucci]]nak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.<ref>[http://www.sg.hu/cikkek/30192/ketsegek_ovezik_a_telefon_feltalalojat Kétségek övezik a telefon feltalálóját.]</ref>
 == Jegyzetek ==

Alexander Graham Bell

Született	1847. március 3. Edinburgh
Elhunyt	1922. augusztus 2. (75 évesen) Baddeck
Állampolgársága	amerikai (1882–1922)^[1] brit (1847–1882)^[1]
Házastársa	Mabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)^[1]^[2]
Gyermekei	Elsie May Grosvenor Marian Fairchild
Szülei	Eliza Bell Alexander Melville Bell
Foglalkozása	fizikus villamosmérnök mérnök üzletember feltaláló professzor
Tisztsége	professzor ügyvivő (1898. január 24. – 1922. február 20., Smithsonian Intézet)
Iskolái	Edinburgh-i Egyetem University College London Royal High School, Bath Royal High School
Kitüntetései	National Aviation Hall of Fame American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883) Albert emlékérem (1902)^[3] John Fritz Medal (1907)^[4] Elliott Cresson-emlékérem (1912)^[5] Hughes-érem (1913)^[6] Edison Medal (1914)^[7] National Inventors Hall of Fame (1974) Person of National Historic Significance (1977. június 8.)^[8] Canada’s Walk of Fame (2001)
Halál oka	cukorbetegség
Sírhelye	Beinn Bhreagh

Magassága	183 cm^[9]
Testtömege	111 kg^[9]


Alexander Graham Bell aláírása

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség