„Selyemlepke” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nassolnivaló is :)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
| ordo = [[Lepkék]] ''(Lepidoptera)''
| ordo = [[Lepkék]] ''(Lepidoptera)''
| subordo = [[Valódi lepkék]] ''(Glossata)''
| subordo = [[Valódi lepkék]] ''(Glossata)''
| section = ''[[Cossina]]''
| section = [[Cossina]]
| subsection = ''[[Bombycina]]''
| subsection = [[Bombycina]]
| superfamilia = ''[[Bombycoidea]]''
| superfamilia = [[Selyemlepkeszerűek]] ''(Bombycoidea)''
| familia++ = ''[[Bombyciformes]]''
| familia++ = [[Bombyciformes]]
| familia = [[Selyemlepkefélék]] ''(Bombycidae)''
| familia = [[Selyemlepkefélék]] ''(Bombycidae)''
| genus = ''[[Bombyx]]''
| genus = ''[[Bombyx]]''
23. sor: 23. sor:
}}
}}
[[Fájl:Bombyx mori 001.JPG|bélyegkép|250px|Selyemlepke hernyója]]
[[Fájl:Bombyx mori 001.JPG|bélyegkép|250px|Selyemlepke hernyója]]
A '''selyemlepke''' ''(Bombyx mori)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[selyemlepkefélék]] ''(Bombycidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
A '''selyemlepke''' ''(Bombyx mori)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[selyemlepkefélék]] ''(Bombycidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].


== Elterjedése ==
== Előfordulása ==
[[Japán]]ban és [[Kína|Kínában]] tenyésztik a legnagyobb számban, de a volt [[Szovjetunió]] területén, [[India|Indiában]], [[Pakisztán]]ban, [[Törökország]]ban, [[Franciaország]]ban és [[Olaszország]]ban is vannak selyemlepkét tenyésztő farmok. A selyemlepke vadon élő őse már nem található meg a szabad természetben. Évszázadok óta hatalmas állományait tenyésztik [[selyem|selymük]] mennyisége és minősége miatt.
[[Japán]]ban és [[Kína|Kínában]] tenyésztik a legnagyobb számban, de a volt [[Szovjetunió]] területén, [[India|Indiában]], [[Pakisztán]]ban, [[Törökország]]ban, [[Franciaország]]ban és [[Olaszország]]ban is vannak selyemlepkét tenyésztő farmok. A selyemlepke vadon élő őse már nem található meg a szabad természetben. Évszázadok óta hatalmas állományait tenyésztik [[selyem|selymük]] mennyisége és minősége miatt.


54. sor: 54. sor:
* [[Selyem]]
* [[Selyem]]


== Források ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}

== Források ==
* {{Csodálatos állatvilág}}
* {{Csodálatos állatvilág}}



A lap 2014. május 19., 10:39-kori változata

Selyemlepke
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea)
Csoport: Bombyciformes
Család: Selyemlepkefélék (Bombycidae)
Nem: Bombyx
Faj: B. mori
Tudományos név
Bombyx mori
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selyemlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemlepke témájú médiaállományokat és Selyemlepke témájú kategóriát.

Selyemlepke hernyója

A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Japánban és Kínában tenyésztik a legnagyobb számban, de a volt Szovjetunió területén, Indiában, Pakisztánban, Törökországban, Franciaországban és Olaszországban is vannak selyemlepkét tenyésztő farmok. A selyemlepke vadon élő őse már nem található meg a szabad természetben. Évszázadok óta hatalmas állományait tenyésztik selymük mennyisége és minősége miatt.

Megjelenése

A kifejlett selyemlepkéknek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolságuk 10 centiméter. A hernyó hossza 8.5 centiméter. A háziasított Bombyx mori ennél sokkal kisebb: szárnyfesztávolsága 3-4 centiméter, hernyója 7-8 centiméter, s változatos mintázatú a fajtavariánstól függően. A hernyónak rágószájszerve van, a kifejlett lepke szájszerve azonban csökevényes. A lepke fehér, vagy drappos, nagyon halvány vonalakkal mintázva.

Életmódja

A selyemlepke csak háziasított fajként létezik. Tápláléka az eperfa leveléből áll. A kifejlett állat 3-5 napig él, a hernyók pedig 4-6 hétig élnek.

Szaporodása

A kifejlett lepkéknek a gubóból való kibújást követően rögtön párosodniuk kell. A nőstény erős szagjelekkel csalogatja a hímet, amely legyezőszerűen megnagyobbodott csápjával érzékeli az üzenetet. A nőstény egy levélen helyezi el maximum 500 petéjét, ezt követően hamarosan elpusztul. A lárvák kibújáskor feketék és szőrösek; kelésük időpontja a környezet hőmérsékletétől függ. A hernyó fejlődése során többször is vedlik, végül fehér színű és csupasz testű lesz. A hernyó hat hétig táplálkozik, majd a növény szárán selyemgubót sző maga köré, amelyben bebábozódik. A bebábozódás és a lepke előbújása között 2-3 hét telik el.

Érdekességek

Pondegi, selyemhernyóból készült koreai nassolnivaló

A selyemlepkét több mint 4000 évvel ezelőtt Kínában kezdték el tenyészteni.

A gubó egyetlen selyemfonálból áll, melynek hossza a 3 kilométert is elérheti.

A selyem minőségét annak finomsága határozza meg, amit denier-ben (ejtsd: dönié, rövidítve: den) mérnek. Ez a mérőszám 9000 méter hosszú selyemszál tömegét adja meg grammban.

A selyemlepke bábállapotú hernyóját nassolnivalóként is fogyasztják Ázsia több országában, Koreában például pondegi (번데기) néven, utcai árusoknál, éttermekben és konzerv formában is kapható.[1][2]

Rokon fajok

Két másik selyemlepke faj: az Antherea mylitta és az Attacus atlas.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Beondegi (번데기). Koreataset. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
  2. Irreverent duo shoots raw video taste tests of canned foods. Yonhap News, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2014. május 18.)

Források

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk

  • Seidenraupen, Entwicklungsländerstudien. Grundgegebenheiten: Tierische Produktion, Update, Lehrveranstaltung "Einführung in Entwicklungsländerstudien". HBI Stuttgart, 1998/99 (német nyelven), Stuttgart: Margarete Payer (2001. február 21.). Hozzáférés ideje: 2009. február 12.  Teile: 1. 2. 3. Magas nívójú ismertetés a selyemhernyótenyésztésről, sok ábrával.