„Köztisztviselő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: de:Beamter (strongly connected to hu:Kormánytisztviselő) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==A köztisztviselők jogállása== |
==A köztisztviselők jogállása== |
||
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a [[közalkalmazott]]aktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben. |
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a [[közalkalmazott]]aktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben<ref>1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény</ref>; röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.). |
||
(1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény; röviden Ktv.). A Ktv. a Munka Törvénykönyvétől számos eltérést tartalmaz (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.). |
|||
===A köztisztviselő fogalma=== |
=== A köztisztviselő fogalma === |
||
A köztisztviselő a törvényben felsorolt [[közigazgatási szerv]]ek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. |
A köztisztviselő a törvényben felsorolt [[közigazgatási szerv]]ek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. |
||
===A köztisztviselő lemondása=== |
=== A köztisztviselő lemondása === |
||
* A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat. |
* A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.<ref>Ktv. 16. § (1) bek.</ref> |
||
* A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. |
* A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.<ref>Ktv. 16. § (2) bek.</ref> |
||
==A köztisztviselők minősítése== |
== A köztisztviselők minősítése == |
||
* A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait. |
* A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait. |
||
== Fegyelmi eljárás köztisztviselővel szemben == |
|||
==Forrás== |
|||
* A fegyelmi eljárásban [[hivatalvesztés]] fegyelmi büntetés is kiszabható. |
|||
* 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Források, jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.kozszolga.hu/ Közszolga.hu - hasznos információk a közigazgatásról] |
* [http://www.kozszolga.hu/ Közszolga.hu - hasznos információk a közigazgatásról] |
||
* [http://www.mennyitkeresel.hu/ktvkalkulator köztisztviselői jövedelemkalkulátor] |
* [http://www.mennyitkeresel.hu/ktvkalkulator köztisztviselői jövedelemkalkulátor] |
||
A lap 2014. május 12., 14:29-kori változata
A köztisztviselő a közigazgatásban dolgozó olyan hivatalnok, aki az állam vagy önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol.
A köztisztviselő tevékenysége
A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.) jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a közösségi jog, hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.
A köztisztviselők jogállása
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a közalkalmazottaktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben[1]; röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.).
A köztisztviselő fogalma
A köztisztviselő a törvényben felsorolt közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
A köztisztviselő lemondása
- A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.[2]
- A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.[3]
A köztisztviselők minősítése
- A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait.
Fegyelmi eljárás köztisztviselővel szemben
- A fegyelmi eljárásban hivatalvesztés fegyelmi büntetés is kiszabható.
Források, jegyzetek
Külső hivatkozások
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |