„Telki” változatai közötti eltérés

	Telki
	Római katolikus temploma
; Telki címere	; Telki zászlaja
	; Telki logója
	; Telki logója
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Budakeszi
Kistérség	Budaörsi
Jogállás	község
Polgármester	Deltai Károly István
Jegyző	Makranczi László
Irányítószám	2089
Körzethívószám	26
	Népesség
Teljes népesség	4478 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	344,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′
	Telki Pozíció Pest vármegye térképén
	Telki weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Telki témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. május 12., 10:32-kori változata

Telki község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapesttől 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re fekvő Páty. Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül lehet eljutni. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as is áthalad.

Nevének eredete

A telki monostor és a falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.

Története

A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István királynak köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták, majd 1690-ben, a török elleni utóvédharcban ismét elpusztult.

A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok kerültek.

A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése nekilendült, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, részben alvófaluvá alakult.

Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.

Településszerkezet

Telki területének alakja hajlított oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A régi faluközpont és az attól keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugati (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.

A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével szerkezete összetettebbé vált. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második centrum is, ahová iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a 2013-ban bezárt, híres Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények is épültek.

Kulturális és közösségi élet

Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar és nyugdíjas klub is található. Rendszeresen szerveznek helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódnak a térségi rendezvénysorozatokba is. Közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.

Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.

Sportélet, labdarúgóközpont

Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.

Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter (a FIFA elnöke) és Michel Platini (az UEFA elnöke) is.

Látnivalók

Kodolányi János emléktábla
Kőkereszt^[3]
Csergezán Pál emlékoszlopa
Telki római katolikus temploma
Telki monostor

Híres emberek

Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író
Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festőművész

Képgaléria

Jegyzetek

↑ Telki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ http://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s

Külső hivatkozások

[1] Telki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)

[46ff4361b0a80a9e093d66acc8d9f67ae74f60f6-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] ttp://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s

[1]

[2]

[3]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
  | név = Telki
  | kép = Telki templom.jpg
- | képaláírás = [[Római katolikus]] templom
+ | képaláírás = [[Római katolikus]] temploma
  | címer = HUN Telki COA.png
  | embléma1 = Telki_logo.jpg
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Fekvése ==
-Telki a [[budapesti agglomeráció]] nyugati szektorában, [[Budapest]] központjától 21&nbsp;km-re, [[Budakeszi]]től 9&nbsp;km-re nyugatra található, a [[Zsámbéki-medence]] északkeleti peremén. A fővárostól a [[Budai-hegység]] koszorúja, a tőle északabbra fekvő [[Nagykovácsi]]tól e hegységnek a legmagasabb része (a [[Nagy-Kopasz|Nagy-Kopasszal]]) választja el.
+Telki a [[budapesti agglomeráció]] nyugati szektorában, [[Budapest]]től 21&nbsp;km-re, [[Budakeszi]]től 9&nbsp;km-re nyugatra található, a [[Zsámbéki-medence]] északkeleti peremén. A fővárostól a [[Budai-hegység]] koszorúja, a tőle északabbra fekvő [[Nagykovácsi]]tól e hegységnek a legmagasabb része (a [[Nagy-Kopasz|Nagy-Kopasszal]]) választja el.
-Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja [[Budajenő]], közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5&nbsp;km-re fekvő [[Páty]]. Telki lakói Budapest budai részére, [[Budaörs]]re, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a [[Budapest]]-[[Perbál]]-[[Zsámbék]] útvonalon közlekedő [[789-es busz|789-es]] és [[795-ös busz|795-ös]] (előbbi Pátyra is betér), valamint a [[Budajenő]]-[[Páty]]-[[Biatorbágy]]-[[Budapest]] útvonalon közlekedő [[778-as busz|778-as]] járat is áthalad.
+Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja [[Budajenő]], közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5&nbsp;km-re fekvő [[Páty]]. Budapest budai részére, [[Budaörs]]re, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül lehet eljutni. A községen több buszjárat, így a [[Budapest]]-[[Perbál]]-[[Zsámbék]] útvonalon közlekedő [[789-es busz|789-es]] és [[795-ös busz|795-ös]] (előbbi Pátyra is betér), valamint a [[Budajenő]]-[[Páty]]-[[Biatorbágy]]-[[Budapest]] útvonalon közlekedő [[778-as busz|778-as]] is áthalad.
 == Nevének eredete ==
-A telki monostor és falu első, oklevélbeli említése [[1198]]-ból származik.
+A telki monostor és a falu első, oklevélbeli említése [[1198]]-ból származik.
 == Története ==
-A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint [[I. István magyar király|I. István]] király egyházpolitikájának köszönhető.
+A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint [[I. István magyar király|I. István]] királynak köszönhető.
-[[1227]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; [[1397]]-ben az [[esztergom]]i érseké volt, [[1455]]-től Garai nádoré lett, [[1516]]-ban [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök [[1543]]-ban feldúlták Telkit, [[1690]]-ben, a törökök elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
+[[1227]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; [[1397]]-ben az [[esztergom]]i érseké volt, [[1455]]-től Garai nádoré lett, [[1516]]-ban [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök [[1543]]-ban feldúlták, majd [[1690]]-ben, a török elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
-A település újraéledése akkor kezdődött, amikor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A [[második világháború]] végén a németeket kitelepítették, helyükbe [[Erdély]]ből elűzött székely magyarok települtek.
+A település újraéledése akkor kezdődött, amikor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A [[második világháború]] végén a németeket kitelepítették, helyükbe [[Erdély]]ből elűzött székely magyarok kerültek.
-A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.
+A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően Telki fejlődése és épülése nekilendült, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, részben alvófaluvá alakult.
 Telki [[2007]]-ben a [[Pilisvörösvári kistérség]]ből került a [[Budaörsi kistérség|Budaörsi kistérségbe]].
 == Településszerkezet ==
-Telki területének alakja hajlott oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A község régi faluközpontja és az ettől keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugat felé (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
+Telki területének alakja hajlított oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A régi faluközpont és az attól keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugati (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
-A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével Telki szerkezete összetettebbé változott. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második központ is, ahol az iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények is épültek.
+A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével szerkezete összetettebbé vált. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második centrum is, ahová iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a 2013-ban bezárt, híres [[Telki Magánkórház]], valamint sportlétesítmények is épültek.
 == Kulturális és közösségi élet ==
-Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar, nyugdíjas klub is található. A község rendszeresen szervez helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódik a térségi rendezvénysorozatokba is. A közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.
+Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar és nyugdíjas klub is található. Rendszeresen szerveznek helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódnak a térségi rendezvénysorozatokba is. Közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.
 Telki 2011. május 14-én, az erdélyi [[Gyimesbükk]] községgel megkötötte első [[Testvérváros|testvérvárosi megállapodását]], amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.
 == Sportélet, labdarúgóközpont ==
-Telki környezeti-természeti adottságai és viszonyai jó alapokat biztosítanak sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.
+Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.
-Telkiben épült fel a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] új sportközpontja, a [[GLOBALL Football Park & Sporthotel|Globall Football Park & Sporthotel]] is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett [[Joseph Blatter]] (a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség|FIFA]] elnöke) és [[Michel Platini]] (az [[Európai Labdarúgó-szövetség|UEFA]] elnöke) is.
+Telkiben épült fel a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] új sportközpontja, a [[GLOBALL Football Park & Sporthotel|Globall Football Park & Sporthotel]] is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett [[Joseph Blatter]] (a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség|FIFA]] elnöke) és [[Michel Platini]] (az [[Európai Labdarúgó-szövetség|UEFA]] elnöke) is.
 == Látnivalók ==
@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 == Híres emberek ==
-* Itt született [[1899]]. [[március 13.|március 13-án]] [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] író.
+* Itt született [[1899]]. [[március 13.|március 13-án]] [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] író
-* Itt lakott életének utolsó éveiben [[Csergezán Pál]] festő.
+* Itt lakott életének utolsó éveiben [[Csergezán Pál]] festőművész
 == Képgaléria ==
@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 Kép:Telki légifotó2.jpg
 Kép:Telki légifotó3.jpg
-Kép:Telki templom.jpg
 Kép:Telki kőkereszt.jpg
 </gallery>
 == Jegyzetek ==
 {{források}}

Sablon:Pest megye települései m v sz Pest vármegye települései
Megyei jogú város	Érd
Városok	Abony Albertirsa Aszód Biatorbágy Budakalász Budakeszi Budaörs Cegléd Dabas Diósd Dunaharaszti Dunakeszi Dunavarsány Fót Göd Gödöllő Gyál Gyömrő Halásztelek Isaszeg Kerepes Kistarcsa Maglód Monor Nagykáta Nagykőrös Nagymaros Ócsa Őrbottyán Örkény Pécel Pilis Piliscsaba Pilisvörösvár Pomáz Ráckeve Sülysáp Százhalombatta Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szob Tápiószele Tököl Törökbálint Tura Újhartyán Üllő Vác Vecsés Veresegyház Visegrád Zsámbék
Nagyközségek	Alsónémedi Bag Bugyi Csömör Dömsöd Ecser Felsőpakony Hernád Inárcs Kartal Kiskunlacháza Leányfalu Mogyoród Nagykovácsi Nyáregyháza Solymár Szada Szentmártonkáta Sződliget Taksony Táborfalva Tápiószecső Tápiószentmárton Tárnok Valkó
Községek	Acsa Apaj Áporka Bernecebaráti Bénye Budajenő Ceglédbercel Csemő Csévharaszt Csobánka Csomád Csörög Csővár Dánszentmiklós Dány Délegyháza Domony Dunabogdány Erdőkertes Farmos Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gomba Herceghalom Hévízgyörk Iklad Ipolydamásd Ipolytölgyes Jászkarajenő Kakucs Káva Kemence Kismaros Kisnémedi Kisoroszi Kocsér Kosd Kóspallag Kóka Kőröstetétlen Letkés Lórév Majosháza Makád Márianosztra Mende Mikebuda Monorierdő Nagybörzsöny Nagytarcsa Nyársapát Pánd Páty Penc Perbál Perőcsény Péteri Pilisborosjenő Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pusztavacs Pusztazámor Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Remeteszőlős Sóskút Szentlőrinckáta Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szokolya Sződ Tahitótfalu Tatárszentgyörgy Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószőlős Telki Tésa Tinnye Tóalmás Tök Törtel Újlengyel Újszilvás Úri Üröm Vasad Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vámosmikola Verőce Verseg Zebegény Zsámbok