„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 2014 politikai eseményei kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Pár forrás és egy kis kiegészítés |
||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott népszavazás volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. A lehetőségek az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása [[Ukrajna]] részeként. |
A '''2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről''' egy [[2014]]. [[március 16.|március 16]]-án tartott népszavazás volt a [[Krími Autonóm Köztársaság]] és [[Szevasztopol]] – területi jogú város – területén. A lehetőségek az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]hoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása [[Ukrajna]] részeként. |
||
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról. |
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a [[status quo]] fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.<ref>{{cite web |url=http://www.nytimes.com/2014/03/15/world/europe/crimea-vote-does-not-offer-choice-of-status-quo.html |title= Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-14 |publisher=The New York Times Company |language=angol}}</ref> |
||
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben. |
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a [[2014-es ukrán forradalom|2014-es ukrán forradalmat]] egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.<ref>{{cite web |url=http://rt.com/news/crimea-prime-minister-interview-390/ |title=Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-07 |publisher=Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti” |language=angol}}</ref> |
||
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt. |
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az [[Európai Unió]] tagállamai – köztük Magyarország is –<ref>{{cite web |url=http://www.hir24.hu/kulfold/2014/03/16/krimi-nepszavazas-magyarorszag-szerint-is-torvenytelen/ |title=Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-16 |language=magyar}}</ref>, az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.<ref>{{cite web |url=http://un.ua/eng/article/500959.html |title=U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-27 |publisher=Ukrainian News Agency |language=angol}}</ref> Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának]] tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg [[Kína]] tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását. |
||
| ⚫ | A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/vilag/20140317_krimi_nepszavazas_tobb_95_szazalek |title=Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-17 |publisher=HVG Kiadó Zrt. |language=magyar}}</ref> [[Andrey Illarionov]], az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét ''durván manipulált hamisítás'', ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény ''cinikusan torz''. |
||
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának]] tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg [[Kína]] tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását. |
|||
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.<ref>{{cite web |url=http://vs.hu/putyin-jovahagyta-krimi-csatlakozast-celzo-szerzodestervezetet-0318 |title=KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-18 |publisher=New Wave Production Kft. |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.magyarhirlap.hu/alairtak-a-kremlben-a-krimi-csatlakozast |title=Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást |accessdate=2014-05-04 |date=2014-03-18 |publisher=Magyar Hírlap Kiadói Kft. |language=magyar}}</ref> Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik. |
|||
| ⚫ | A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett. [[Andrey Illarionov]], az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét ''durván manipulált hamisítás'', ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény ''cinikusan torz''. |
||
== Háttér == |
|||
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot. Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik. |
|||
[[Fájl:Distribution of ethnic groups in Crimea 2001.png|200px|bélyegkép|jobb|A Krím etnikai megoszlása (Szevasztopol nélkül) a 2001-es népszámlálási adatok alapján.]]A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a [[oroszok|orosz]], 24,3% [[ukránok|ukrán]] és 12,0% [[krími tatárok|krími tatár]] nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú. |
|||
Krím és Szevasztopol a [[Krím-félsziget]]en fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg, túlnyomó többségben, orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt, a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek. <ref>{{cite web |url=http://www.bbc.com/news/world-europe-26367786 |title= Why Why Crimea is so dangerous? |accessdate=2014-05-04 |language=angol}}</ref> |
|||
=== Történelme === |
|||
A [[Szovjetunió]] fennhatósága alatt az [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság]] részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor kerül át – a Szovjetunión belül – az [[Ukrán SZSZK]] közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az Ukrán Parlament nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal – az Ukrán Parlament döntéseivel szemben –. |
|||
== Források == |
|||
{{Jegyzetek}} |
|||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
||
A lap 2014. május 4., 12:26-kori változata
| Népszavazás a Krím függetlenségéről | |
 | |
| A választáson elsöprő győzelmet aratott az Oroszországhoz való csatlakozás, de a nemzetközi közösség szemében a választás illegitim | |
| Dátum | 2014. március 16. |
| Helyszín |  Krím, Szevasztopol |
| Típus | Többségi szavazás |
A 2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. A lehetőségek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása Ukrajna részeként.
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.[1]
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.[2]
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország is –[3], az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.[4] Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.[5] Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz.
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.[6][7] Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
Háttér
A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a orosz, 24,3% ukrán és 12,0% krími tatár nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú.
Krím és Szevasztopol a Krím-félszigeten fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg, túlnyomó többségben, orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt, a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek. [8]
Történelme
A Szovjetunió fennhatósága alatt az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor kerül át – a Szovjetunión belül – az Ukrán SZSZK közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az Ukrán Parlament nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal – az Ukrán Parlament döntéseivel szemben –.
Források
- ↑ Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ (angol nyelven). The New York Times Company, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov (angol nyelven). Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti”, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen (magyar nyelven), 2014. március 16. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status (angol nyelven). Ukrainian News Agency, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz (magyar nyelven). HVG Kiadó Zrt., 2014. március 17. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét (magyar nyelven). New Wave Production Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást (magyar nyelven). Magyar Hírlap Kiadói Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Why Why Crimea is so dangerous? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.