„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a 2014 politikai eseményei kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
||
[[Kategória:2014 politikai eseményei]] |
A lap 2014. május 4., 11:32-kori változata
A 2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. A lehetőségek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás és az 1992-es krími alkotmány visszaállítása Ukrajna részeként.
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást, kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituácóra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára, megkérdezik őket, hogy mit akarnak a jövőben.
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az Európai Unió tagállamai, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is, mert a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország vétójogával élt, míg Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett, így kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett. Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredményét durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz.
A népszavazást követően Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és kérvényezte felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot. Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.