„Vadregény (musical)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Felvonások kiegészítése és apró javítások
155. sor: 155. sor:


==== Első felvonás ====
==== Első felvonás ====
Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, bezárva; Jankót jámbor, de szánalmas kinézetű Riska tehénnel, és a péket feleségével munkálkodva.
Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, bezárva; Jankót a jámbor, de szánalmas kinézetű Riska tehénnel, és a péket feleségével munka közben.


A történetet a mesélő vezeti fel a ''„Prológus”''-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővéri kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg öreg édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond fiúra áhítozik. Megkéri, mivel már így már haszontalan az állat, vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti és neve is van: ''Tejfehér'', teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben haltak meg - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz friss kenyeret, kalácsot. Majd a házaspár megismerkedik a szomszédban lakó banyával.
A történetet a mesélő vezeti fel a ''„Prológus”''-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővéri kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg idős édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond gyermekre áhítozik. Megkéri fiát, - mivel az állat így már haszontalan, - vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti a jószágot, teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben meghaltak - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz friss kenyeret, kalácsot. Majd a házaspár megismerkedik a szomszédban lakó banyával.


Megtudják, hogy a púpos Banya hosszú, göcsörtös ujjaival átokkal sújtotta őket, ezért nem lehet gyermekük, amit azzal magyaráz, hogy még a Pék apja sok-sok évvel ezelőtt lopott az ő kertjéből, mert akkor várandós édesanyja kívánós volt... többek között pár szem mágikus babot. Az átkon túl a Pék arról is tudomást szerez, hogy van egy húga aki egy toronyban raboskodik. Kiderül, megtörheti a varázslatot, ami őt gyermektelenné tette, ha hoz a Banyának: egy tehenet, ami fehér, mint a tej, egy köpenyt, ami piros, mint a vér, egy hajszálat, ami sárga, mint az [[Szalma|érett gabonaszár]] és egy topánkát, olyan fényeset, mint az arany. Mindezeket azt erdő rejti, elindul hát a Pék és a Pékné. Útjuk során egyre többet tudunk meg a szereplőről, akikkel szépen sorban összetalálkoznak, és történeteik egybeforrnak, miközben további mesefigurák bukkannak fel: Aranyhaj, Hamupipőke anyja, apja, a Farkas, Piroska nagymamája, a Hopmester és két herceg, no meg egy Titokzatos ember.
Megtudják, hogy a púpos Banya hosszú, göcsörtös ujjaival átokkal sújtotta őket, ezért nem lehet gyermekük, amit azzal magyaráz, hogy még a Pék apja sok-sok évvel ezelőtt lopott az ő kertjéből, mert akkor várandós édesanyja kívánós volt... többek között pár szem mágikus babot. Az átkon túl a Pék így arról is tudomást szerez, hogy van egy húga aki egy toronyban raboskodik. Kiderül, megtörheti a varázslatot, ami őt gyermektelenné tette, ha hoz a Banyának: egy tehenet, ami fehér, mint a tej, egy köpenyt, ami piros, mint a vér, egy hajszálat, ami sárga, mint az [[Szalma|érett gabonaszár]] és egy topánkát, olyan fényeset, mint az arany. Mindezeket az erdő rejti, el is indul hát a Pék és a Pékné. Útjuk során egyre többet tudunk meg a szereplőről, akikkel szépen sorban összetalálkoznak, és történeteik egybeforrnak, miközben további mesefigurák bukkannak fel: Aranyhaj, Hamupipőke anyja, apja, a Farkas, Piroska nagymamája, a Hopmester és két herceg, no meg egy Titokzatos ember.


A Pék megmenti Piroskát és a Nagymamát, amiért megkapja Piroska vérvörös köpenyét. Jankó pedig elcseréli vele a barátjaként szeretett tehenet - a Banya által említett és időközben előkerült hatból - öt szem varázsbabért. A fiú anyja a látszólag rossz üzlet miatti mérgében elhajítja a magokat. A kikelő növény felnő égig, egészen az Óriás országáig. Jankó felmászik... és ellop egy pénzes erszényt, hogy visszavehesse Riskát, ám az közben elcsatangolt, és nem is biztos, hogy az aranytallérok érnek annyit, hogy az átkot a Pékék tovább viseljék. Ez alatt a Pékné rátalál Aranyhajra és megtépi a haját, és megszerzi Hamupipőke aranytopánkáját is. Az események ezután összekuszálódnak, de végül jóra fordulnak. A Banya megszépül és megfiatalodik, de ezzel együtt elveszti varázserejét. Riska bár elpusztul, újraélesztik és Jankóék meggazdagodnak, bár az Óriást haragra gerjesztette, még időben sikerül kivágni a babszárakat, így megmenekülnek. A hercegek, Hamupipőke és Aranyhaj is megtalálják egymást és a szerelmet. A Pék házaspár pedig gyermekáldásban részesül. Mindannyiukkal megtörténik a csoda, de észrevétlenül szárba szökken az utolsó varázsbab...
A Pék megmenti Piroskát és a Nagymamát, amiért megkapja Piroska vérvörös köpenyét. Jankó pedig elcseréli vele a barátjaként szeretett tehenet - a Banya által említett és időközben előkerült hatból - öt szem varázsbabért. A fiú anyja a látszólag rossz üzlet miatti mérgében elhajítja a magokat. A kikelő növény felnő az égig, egészen az Óriás országáig. Jankó felmászik, kalandokba bonyolódik, - önvédelemből -megöli az Óriás férjét és ellop egy pénzes erszényt, hogy visszavehesse Riskát. Ám az közben elcsatangolt, és nem is biztos, hogy az aranytallérok érnek annyit, hogy az átkot a Pékék tovább viseljék. Ez alatt a Pékné rátalál Aranyhajra és megtépi a haját, és megszerzi Hamupipőke aranytopánkáját is. Az események ezután összekuszálódnak, de végül jóra fordulnak. A Banya megszépül és megfiatalodik, de ezzel együtt elveszti varázserejét. Riska bár elpusztul, újraélesztik és Jankóék meggazdagodnak, még ha az Óriást haragra is gerjesztette, a babszárakat időben sikerül kivágni, így - időlegesen - megmenekülnek. Hamupipőke és Aranyhaj is megtalálják hercegeiket és ezáltal a szerelmet. A Pék házaspár pedig gyermekáldásban részesül. Mindannyiukkal megtörténik a csoda, de észrevétlenül szárba szökken az utolsó varázsbab...


==== Második felvonás ====
==== Második felvonás ====
Újra a mesélő vezet át minket a történet folytatásába. Úgy tűnik, úgy kéne lennie, hogy minden karakter boldog, de ironikus módon, még mindig akad mindenkinek kívánsága, ami miatt nem az: a Péknek és feleségének megszületett a drága kisfiuk, de több teret szeretnének; Jankó és anyja gazdag és jól táplált, de a fiú az régi élete után vágyakozik; Hamupipőke bár a sármos hercegével él a gyönyörű palotájában, azonban egyre csak unatkozik; Aranyhajnak ikrei születtek, ám kedélye ingatag; és a Hercegek új, megmenthető lányokra találtak, akik hősei lehetnének: Hófehérkére és Csipkerózsikára. És ha ez még mind nem elég, a bosszúéhes Óriás is leereszkedett égi birodalmából a megerősödött babszáron.
Újra a mesélő vezet át minket a történet folytatásába. Most már úgy kéne lennie, hogy valamennyien boldogok, de ironikus módon, még mindig akad mindenkinek kívánsága, bánata: a Péknek és feleségének megszületett a drága kisfiuk, de több teret szeretnének; Jankó és anyja gazdag és jól táplált, de a fiú az régi élete után vágyakozik; Hamupipőke bár a sármos hercegével él a gyönyörű palotájában, azonban egyre csak unatkozik; Aranyhajnak ikrei születtek, ám kedélye ingatag; és a Hercegek új, megmenthető lányokat találtak, akik hősei lehetnének: Hófehérkére és Csipkerózsikára. És ha ez még mind nem elég, a bosszúéhes Óriás is leereszkedett égi birodalmából azon az utolsó babszáron, ami közben megerősödött.


Az erdőben nagy csetepatéba keverednek a mesehősök az Óriással, amiben előbb Aranyhaj és Jankó anyja az életét veszti. Jankó védelmében szövetkezik a Pék családja és Piroska, miközben a Banya tervet forral, hogy elárulja a fiút. A szerelmi szálak is összekeverednek és egy balesetben a Pékné is meghal. A megmaradtak lassan ráeszmélnek, hogy az ember önmagában mit sem ér, csak egymással együttműködve győzhetik le a dühöngő Óriást. Tervük végül sikerrel jár és elhatározzák, mindannyian együtt nevelik fel a Pék-babát. A Fináléban hozzá énekelnek:
Az erdőben nagy csetepatéba keverednek a mesehősök az Óriással, amiben előbb Aranyhaj és Jankó anyja az életét veszti. Jankó védelmében szövetkezik a Pék családja és Piroska, miközben a Banya tervet forral, hogy elárulja a fiút. A szerelmi szálak is összekeverednek és egy balesetben a Pékné is meghal. A megmaradtak lassan ráeszmélnek, hogy az ember önmagában mit sem ér, csak egymással együttműködve győzhetik le a dühöngő Óriást. Tervük végül sikerrel jár és elhatározzák, mindannyian együtt nevelik fel a Pék gyermekét. A Fináléban hozzá énekelnek:
{|style="border-style: none;" width="100%"
{|style="border-style: none;" width="100%"
|align="right"| {{Idézet 3|Vigyázz, hogy mit mesélsz,{{-}}Gyermeked figyel...|Vadregény - dalszöveg{{-}}Stephen Sondheim szövegét Galambos Attila fordította|#81BEF7}}
|align="right"| {{Idézet 3|Vigyázz, hogy mit mesélsz,{{-}}Gyermeked figyel...|Vadregény - dalszöveg{{-}}Stephen Sondheim szövegét Galambos Attila fordította|#81BEF7}}

A lap 2014. április 25., 22:47-kori változata

Vadregény
(Into the Woods)
musical
Jelenet a musical egy 2009-es feldolgozásából (fotó: Siena College)
Jelenet a musical egy 2009-es feldolgozásából (fotó: Siena College)
Eredeti nyelvangol
ZeneStephen Sondheim Tony-díj a legjobb musical-zenéért1988
DalszövegStephen Sondheim
SzövegkönyvJames Lapine(wd) Tony-díj a legjobb musical szövegkönyvért1988
FordítóGalambos Attila
Főbb bemutatók
első bemutató
1986 („próbajáték”, Old Globe Theatre, San Diego)
első bemutató a Broadwayen
1987 (Martin Beck Theatre)
első bemutató a West Enden
1990 (Phoenix Theatre)
első magyarországi bemutató
2014 (Pesti Magyar Színház, Budapest)
videóra rögzített és kiadott bemutatók
1991 (PBS's American Playhouse),
2014 (Walt Disney Pictures film adaptáció)
Díjakugrás a szakaszhoz

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadregény témájú médiaállományokat.

A Vadregény (eredeti címe: Into the Woods) James Lapine és Stephen Sondheim szerzőpáros második közös musicalje, mely egy gyermektelen házaspár különleges történetét meséli el, és a Grimm-mesék főszereplőivel szőtt kalandokból épül fel. Először 1986 végén került színre, de a több átalakítás utáni „végső”, nagy sikereket hozó formájában 1987. november 5-én mutatták be a Broadway színpadán. Azóta több földrészt is bejárt és feldolgozást is megélt a produkció.

Magyarországon először Galambos Attila fordításában a Pesti Magyar Színház tűzi műsorra 2014 áprilisában, Harangi Mária rendezésében és Szemenyei János zenei vezetésével.

A mű

A szerzőpáros, Lapine és Sondheim, első közös produkciójuk – a Pulitzer-díjas „Vasárnap a parkban” („Sunday in the Park”) – sikerén felbuzdulva határozta el, hogy újra együtt dolgoznak, és ennek eredményeképpen készítették el a Grimm fivérek különböző meséit ötvöző, mégis egységes, önálló történetet. Az így megszületett Vadregény című musical egyben modern és klasszikus, amely több Tony-díjat is elnyert. Zenéjét és dalszövegeit Stephen Sondheim, a világhírű Oscar- és Tony-díjas komponista szerezte, történetét az amerikai szövegkönyvíró és rendező James Lapine írta.

A hajdani Martin Beck,
ma Al Hirschfeld Színház

Első alkalommal James Lapine rendezésében 1986 decemberében került színre, a San Diegoi Old Globe Színház deszkáin, ahol 50 előadást ért meg. Ez azonban nem a végleges változat volt. A „próbajátszások” során számos tekintetben átdolgozott darabot hivatalosan 1987 novemberében mutatták be a Broadway Martin Beck Színházában. Ezt, az „eredeti” darabot 1989 szeptemberéig 764-szer játszották. 1988-ban amerikai országos turnéra vitték, miközben elkészült 1990-ben egy West End-feldolgozás, és 1991-ben az eredeti színházi produkcióból egy profeszionális televíziós felvétel.[1] Az előadás 3 Tony-díjat és 5 Drama Desk-díjat is elhozott úgy, hogy „versenytársa” a szintén akkor debütáló Az Operaház Fantomja volt.

A Broadway Junior Collection[2] elkészítette a musical egy egyszerűsített, gyermekek által is előadható változatát is. Ebben az első felvonás bizonyos jelenetei és a teljes második felvonás kimaradtak, hogy 60–80 percben is előadható legyen - szemben a közel 3 órás eredeti produkcióval - és a zenei szólamokat is leegyszerűsítették.

Ezután 2002-ben a Broadway-n, majd pedig 2010-ben Londonban is újraélesztették a darabot, de közben világszerte színpadra került, játszották többek között Los Angelesben, Barcelonában, és 2012-ben a New York-i szabadtéri Shakespeare a parkban fesztiválon is[1] és lefordították számos nyelvre. 2014-ben a Walt Disney Pictures is elkészített egy filmadaptációt Into the Woods címen, mely december 25-én kerül a mozikba[3]. Rendezője, Rob Marshall olyan színészekkel dolgozik együtt, mint Johnny Depp, Meryl Streep, de a mesefilmben látható lesz James Corden, Emily Blunt, Anna Kendrick, Chris Pine, Lilla Crawford, Daniel Huttlestone, Christine Baranski, és Tracey Ullman is[4][5].

Galambos Attila, fordító

Magyarországon először - a számos nagy sikerű musical (Producerek, Az operaház fantomja, Romeó és Júlia, Csoportterápia, Polygamy) fordítója és szövegírója, - Galambos Attila tolmácsolásában a Pesti Magyar Színház társulata dolgozta fel 2014-ben. A jelmezeket az angol, nemzetközi díszlet- és jelmeztervező, fénytechnikus Howard Lloyd[6], a díszletet - Pető Beatrix rajzainak felhasználásával - Romvári Gergely tervezte.

A szerepek, szereplők

  • Mesélő (narrátor)
  • Titokzatos ember
  • Pék
  • Pékné
  • Banya
  • Hamupipőke
  • Hamupipőke anyja
  • Hamupipőke apja
  • Hamupipőke hercege
  • Hopmester
  • Mostoha
  • Florinda (Hamupipőke mostohanővére)
  • Lucinda (Hamupipőke mostohanővére)
  • Jankó (a Babszem Jankó és Az égig érő paszulyból)
  • Jankó anyja
  • Riska, Jankó „tejfehér” tehene /JR./
  • Piroska
  • Piroska nagymamája
  • Farkas
  • Aranyhaj
  • Aranyhaj hercege
  • Óriás
  • Csipkerózsika
  • Hófehérke
  • Favágó /JR./
  • Hárfa /JR./
  • Jancsi /JR./
  • Juliska /JR./

/JR./ - csak a rövidített, ifjúsági darabban.

Szereposztások

Az első próbajáték, az első Broadway előadás és az első magyarországi bemutató szereposztásai:

1986 Old Globe Production
  • Narrátor / Farkas / Hopmester - John Cunningham
  • Hamupipőke - Kim Crosby
  • Jankó - Ben Wright
  • Pék - Chip Zien
  • Pékné - Joanna Gleason
  • Hamupipőke mostohája / Wolf - Joy Franz
  • Florinda / Aranyhaj - Kay McClelland
  • Lucinda - Lauren Mitchell
  • Jankó anyja - Barbara Bryne
  • Piroska - LuAnne Ponce
  • Banya - Ellen Foley
  • Titokzatos Ember / Hamupipőke apja - George Coe
  • Hamupipőke anyja / Nagymama / Farkas / Óriás - Merle Louise
  • Aranyhaj hercege - Chuck Wagner
  • Hamupipőke hercege - Kenneth Marshall
  • Inas - Ric Oquita
  • Hófehérke - Pamela Tomassetti
  • Csipkerózsika - Terri Cannicott
  • Rendező: James Lapine
  • Hangszerelés: Jonathan Tunick

1987 Broadway Production
  • Narrátor / Titokzatos Ember - Tom Aldredge
  • Hamupipőke - Kim Crosby
  • Jankó - Ben Wright
  • Pék - Chip Zien
  • Pékné - Joanna Gleason Tony-díj a legjobb női főszerepért
  • Hamupipőke mostohája - Joy Franz
  • Florinda - Kay McClelland
  • Lucinda - Lauren Mitchell
  • Jankó anyja - Barbara Bryne
  • Piroska - Danielle Ferland
  • Banya - Bernadette Peters
  • Hamupipőke apja - Edmund Lyndeck
  • Hamupipőke anyja / Nagymama / Óriás - Merle Louise
  • Farkas / Hamupipőke hercege - Robert Westenberg
  • Aranyhaj - Pamela Winslow
  • Aranyhaj hercege - Chuck Wagner
  • Hopmester - Philip Hoffman
  • Hófehérke - Jean Kelly
  • Csipkerózsika - Maureen Davis
  • Rendező: James Lapine
  • Hangszerelés: Jonathan Tunick

2014 Pesti Magyar Színház

A történet

A történet három szálon indul: középpontjában egy pék házaspár áll, akik gyereket szeretnének; míg Hamupipőke a király báljába vágyakozik; és megismerjük Jankót is, aki azt szeretné, ha a tehene tejet adna. Amikor a pék házaspár megtudja, hogy egy boszorkány átka miatt nem lehet gyermekük, elindulnak az erdőbe egy kalandos útra, hogy megszerezzék mindazt, amivel megtörhetik a rontást. E kaland során találkoznak a Grimm-mesehősökkel, és válnak egymás történeteinek részesévé. A szerzők a megszokottnál összetettebb (mese)hősöket állítottak a musicalszínpadra, élettörténeteik és motivációik sokkal emberibbek és földhözragadtabbak, a cselekményt pedig a következmények és a felelősség felvállalása mozgatja. A Sondheim és Lapine által megálmodott karakterek (az igazmondó Boszorkány, a Pék és a Pékné) így kerülnek a már közismert szereplőkkel (Hamupipőke, Piroska, Aranyhaj és Jankó) egyazon mesébe. Bár az első felvonás végére mindenki kívánsága teljesül, tetteik szörnyű következményekkel járnak, amelyek később kísértik őket. Így rákényszerülnek, hogy saját - gyakran kicsinyes és önző - céljaikat félretéve a közösség érdekében, egymással együttműködve győzzék le az Óriást, akit magukra haragítottak. A komolyabb pillanatokat a jelenetekbe szőtt humorral, a mesék és a zenei műfaj adta - látszólagos - könnyedséggel oldotta föl a szerzőpáros.

Első felvonás

Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, bezárva; Jankót a jámbor, de szánalmas kinézetű Riska tehénnel, és a péket feleségével munka közben.

A történetet a mesélő vezeti fel a „Prológus”-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővéri kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg idős édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond gyermekre áhítozik. Megkéri fiát, - mivel az állat így már haszontalan, - vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti a jószágot, teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben meghaltak - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz friss kenyeret, kalácsot. Majd a házaspár megismerkedik a szomszédban lakó banyával.

Megtudják, hogy a púpos Banya hosszú, göcsörtös ujjaival átokkal sújtotta őket, ezért nem lehet gyermekük, amit azzal magyaráz, hogy még a Pék apja sok-sok évvel ezelőtt lopott az ő kertjéből, mert akkor várandós édesanyja kívánós volt... többek között pár szem mágikus babot. Az átkon túl a Pék így arról is tudomást szerez, hogy van egy húga aki egy toronyban raboskodik. Kiderül, megtörheti a varázslatot, ami őt gyermektelenné tette, ha hoz a Banyának: egy tehenet, ami fehér, mint a tej, egy köpenyt, ami piros, mint a vér, egy hajszálat, ami sárga, mint az érett gabonaszár és egy topánkát, olyan fényeset, mint az arany. Mindezeket az erdő rejti, el is indul hát a Pék és a Pékné. Útjuk során egyre többet tudunk meg a szereplőről, akikkel szépen sorban összetalálkoznak, és történeteik egybeforrnak, miközben további mesefigurák bukkannak fel: Aranyhaj, Hamupipőke anyja, apja, a Farkas, Piroska nagymamája, a Hopmester és két herceg, no meg egy Titokzatos ember.

A Pék megmenti Piroskát és a Nagymamát, amiért megkapja Piroska vérvörös köpenyét. Jankó pedig elcseréli vele a barátjaként szeretett tehenet - a Banya által említett és időközben előkerült hatból - öt szem varázsbabért. A fiú anyja a látszólag rossz üzlet miatti mérgében elhajítja a magokat. A kikelő növény felnő az égig, egészen az Óriás országáig. Jankó felmászik, kalandokba bonyolódik, - önvédelemből -megöli az Óriás férjét és ellop egy pénzes erszényt, hogy visszavehesse Riskát. Ám az közben elcsatangolt, és nem is biztos, hogy az aranytallérok érnek annyit, hogy az átkot a Pékék tovább viseljék. Ez alatt a Pékné rátalál Aranyhajra és megtépi a haját, és megszerzi Hamupipőke aranytopánkáját is. Az események ezután összekuszálódnak, de végül jóra fordulnak. A Banya megszépül és megfiatalodik, de ezzel együtt elveszti varázserejét. Riska bár elpusztul, újraélesztik és Jankóék meggazdagodnak, még ha az Óriást haragra is gerjesztette, a babszárakat időben sikerül kivágni, így - időlegesen - megmenekülnek. Hamupipőke és Aranyhaj is megtalálják hercegeiket és ezáltal a szerelmet. A Pék házaspár pedig gyermekáldásban részesül. Mindannyiukkal megtörténik a csoda, de észrevétlenül szárba szökken az utolsó varázsbab...

Második felvonás

Újra a mesélő vezet át minket a történet folytatásába. Most már úgy kéne lennie, hogy valamennyien boldogok, de ironikus módon, még mindig akad mindenkinek kívánsága, bánata: a Péknek és feleségének megszületett a drága kisfiuk, de több teret szeretnének; Jankó és anyja gazdag és jól táplált, de a fiú az régi élete után vágyakozik; Hamupipőke bár a sármos hercegével él a gyönyörű palotájában, azonban egyre csak unatkozik; Aranyhajnak ikrei születtek, ám kedélye ingatag; és a Hercegek új, megmenthető lányokat találtak, akik hősei lehetnének: Hófehérkére és Csipkerózsikára. És ha ez még mind nem elég, a bosszúéhes Óriás is leereszkedett égi birodalmából azon az utolsó babszáron, ami közben megerősödött.

Az erdőben nagy csetepatéba keverednek a mesehősök az Óriással, amiben előbb Aranyhaj és Jankó anyja az életét veszti. Jankó védelmében szövetkezik a Pék családja és Piroska, miközben a Banya tervet forral, hogy elárulja a fiút. A szerelmi szálak is összekeverednek és egy balesetben a Pékné is meghal. A megmaradtak lassan ráeszmélnek, hogy az ember önmagában mit sem ér, csak egymással együttműködve győzhetik le a dühöngő Óriást. Tervük végül sikerrel jár és elhatározzák, mindannyian együtt nevelik fel a Pék gyermekét. A Fináléban hozzá énekelnek:

Vigyázz, hogy mit mesélsz,
Gyermeked figyel...
– Vadregény - dalszöveg
Stephen Sondheim szövegét Galambos Attila fordította

A mű zenéje

Stephen Sondheim, a zeneszerző és dalszövegíró

A New York Times úgy fogalmazott Sondheimról, hogy „talán ő a legnagyobb és legismertebb művésze az amerikai zenés színháznak”. Életművét a számos Tony-díjjal is elismerték és közismert színházi produkciók fémjelzik – ilyen például a West Side Story vagy a Gypsy dalszövege. Zeneszerzőként munkáit a többszólamúság, az egymásba átfolyó szólamok és gyors dallamvezetés jellemzik. Az „Into the Woods” (Vadregény) zeneiségének nehézségi fokát is ez adja.[7]

Stephen Banfield zeneesztéta így vélekedik a Vadregény – Into the Woods zenei világáról: „Az Into the Woods zeneileg egyetlen hatalmas dal. A melodikus anyaga széttöredezett, ritmikus és fülbemászó frázisokból áll, amelyek hol előbukkannak, hol pedig eltűnnek. Azt hiszem, ez néhány embert összezavar. Ők csupán a felbukkanó, egymástól független dallamtöredékeket hallják, és nem veszik észre, hogy azok valójában egy nagyobb zenei kompozíció részét képezik”[8]

Ez a zenei struktúra biztosítja, hogy a musical, akárcsak a szüntelenül vándorló, nyughatatlan szereplői, folyamatosan mozgásban van, lényegében néhány momentumot leszámítva sosem jut nyugvópontra, újabb és újabb impulzusokat szolgáltat a nézők számára, anélkül, hogy azok tisztában lennének a muzsika mélyebb rétegeivel.[9]

Sondheim bőséggel él a korábbi műveiben megismert vezérmotívum-technikával is, amelynek szerepe azonban gyakran csupán egy-egy érzelmi állapot hangsúlyozására korlátozódik és közel sem minden szereplő esetében érhető tetten. Ahogyan Paul Gemignani, számos korábbi Sondheim-opus betanítója és zenei vezetője rámutat, helyenként a Disney-rajzfilmeket idéző megoldások is megjelennek a partitúrában. Például ha valaki meghal, egy rövidke szomorú melódia hallható, emellett jellegzetes akkordok kísérik a Boszorkány színrelépéseit is.[10]

Zeneszámok

Első felvonás
  • "Első felvonás - Prológus" – Mesélő, Társulat
  • "Hamupipőke a sírnál" – Hamupipőke, Hamupipőke anyja
  • "Helló, kicsi lány" – Farkas, Piroska
  • "Csak rajtam van átok" – Pék, Pékné
  • "Most nehéz szívvel búcsúzom" – Jankó
  • "Lehet, hogy tényleg varázspaszuly" – Pék, Pékné
  • "A mi kis világunk" – Boszorkány, Aranyhaj (az első londoni bemutató alkalmával került a darabba)
  • "Lehet, hogy tényleg varázspaszuly" (Repríz) – Pék
  • "Értem már" – Piroska
  • "Nagyon udvarias" – Hamupipőke, Pékné
  • "Az első éj" – Társulat
  • "Órjást rejt az ég" – Jankó
  • "Kínhalál" – Hamupipőke hercege, Aranyhaj hercege
  • "Nagyon udvarias" (Repríz) – Hamupipőke, Pékné
  • "Te és én" – Pék, Pékné
  • "A második éj" – Társulat
  • "Maradj még" – Aranyhaj, Boszorkány
  • "Ott a palota lépcsőn" – Hamupipőke
  • "Első felvonás - Finálé (Soha szebbet!)" – Társulat

Második felvonás
  • "Második felvonás - Prológus" – Mesélő, Társulat
  • "Kínhalál" (Repríz) – Hamupipőke hercege, Aranyhaj hercege
  • "A boszorkány panasza" – Boszorkány
  • "Bármely percben (első rész)" – Hamupipőke hercege, Pékné
  • "Bármely percben (második rész)" – Hamupipőke hercege, Pékné
  • "Csak egy perc volt" – Pékné
  • "A te hibád" – Jankó, Pék, Hamupipőke, Piroska, Boszorkány
  • "Ez az éj a végső" – Boszorkány
  • "Már elég" – Pék, Titokzatos ember
  • "Nem vagy egyedül (első rész)" – Hamupipőke, Piroska
  • "Nem vagy egyedül (második rész)" – Hamupipőke, Pék, Piroska, Jankó
  • "Második felvonás - Finálé (Gyermeked figyel)" – Társulat

Díjak, elismerések

Az eredeti mű
  • 1988 Tony-díj: legjobb musical zene (Stephen Sondheim), szövegkönyv (James Lapine) és női főszereplő (Joanna Gleason)
  • 1988 Drama Desk-díj(wd): legjobb musical, zeneszöveg (Stephen Sondheim), szövegkönyv (James Lapine), női (Joanna Gleason) és férfi (Robert Westenberg) főszereplő
Az 1990-es londoni West End darab
Az 1999-es londoni felújítás
  • 1999 Laurence Olivier-díj: legjobb musical színésznő (Sophie Thompson)
A 2002-es Broadway felújítás
  • 2002 Tony-díj: legjobb musical felújítás, világosítás (Brian MacDevitt)
  • 2002 Drama Desk-díj: legjobb musical felújítás, díszlettervező (Douglas W. Schmidt), hangszerelés (Dan Moses Schreier)
Az 2010-es londoni felújítás
  • 2011 Laurence Olivier-díj: legjobb musical felújítás

Jegyzetek

  1. a b Hutchins, Michael H.: Into the Woods. The Stephen Sondheim Reference Guide, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2014. április 21.)
  2. Broadway Junior CollectionBroadway Junior Collection
  3. Schillaci, Sophie. „Disney Dates Musical 'Into the Woods' Opposite 'Annie' in December 2014”, The Hollywood Reporter , 2013. június 13. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 5.) 
  4. Ng, David. „Sam Mendes, Rob Marshall will revive their revival of 'Cabaret'”, The Los Angeles Times , 2013. szeptember 5. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 5.) 
  5. Cerasoro, Pat: INTO THE WOODS Rehearsals Begin! Complete Confirmed Cast, With Stars Already Tweeting Pics & More. BroadwayWorld.com, 2013. augusztus 7. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
  6. Howard LloydThe Artful Plateful; coroflot.com
  7. Ovation! Musical Theater tackles Sondheim's ‘Into the Woods’, 2008. július 9. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  8. Stephen Banfield: Sondheim's Broadway Musicals, The University of Michigan Press, 1993, 406. oldal
  9. Szilágyi Gábor: Stephen Sondheim színháza, Viva la Musical!, 2013, 165. oldal
  10. Gordon, Joanne: Art Isn’t Easy: The Theater of Stephen Sondheim, Da Capo Press, 1992, 307. oldal

Források

További információk

Így született az Into the Woods 2014. március 31.
Commons:Category:Into the Woods (musical)‎
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadregény (musical) témájú médiaállományokat.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Into the Woods című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.