„Zipernowsky Károly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam 195.199.174.142 (vita) szerkesztését (oldid: 13918601) |
a infobox kiegészítése az {{életkor-holt}} sablonnal AWB |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| születés dátuma = [[1853]]. [[április 4.]] |
| születés dátuma = [[1853]]. [[április 4.]] |
||
| születés helye = [[Bécs]], [[Ausztria]] |
| születés helye = [[Bécs]], [[Ausztria]] |
||
| halál dátuma = [[1942]]. [[november 29.]] |
| halál dátuma = [[1942]]. [[november 29.]] {{életkor-holt|1853|4|4|1942|11|29}} |
||
| halál helye = [[Budapest]] |
| halál helye = [[Budapest]] |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
A lap 2014. április 6., 02:05-kori változata
Zipernowsky Károly | |
Zipernowsky Károly | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1853. április 4. Bécs, Ausztria |
Elhunyt | 1942. november 29. (89 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Iskolái | |
Középiskola | Kegyesrendi Piarista Gimnázium, Budapest |
Felsőoktatási intézmény | Királyi József Műegyetem[m 1] |
Pályafutása | |
Szakterület | gépészmérnök, fizikus, villamossági mérnök, a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozóáramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszer, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója |
Aktivitási típus | üzemvezető mérnök, egyetemi tanár, elméleti és gyakorlati kutatás megszervezése |
Szakintézeti tagság | Az Elektrotechnikusok Egyesülete [m 2] elnökség |
Munkahelyek | |
Más munkahelyek | Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt (Villamos osztály vezetője) A Budapesti Királyi Műszaki Egyetem Elektrotechnika Tanszék első tanszékvezető tanárja |
Jelentős tervfeladatai | Tivoli Erőmű, Róma, Olaszország |
Szakmai kitüntetések | |
Az Elektrotechnikusok Egyesülete Zipernowsky díjának megteremtője | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zipernowsky Károly témájú médiaállományokat. |
Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.[1]) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola.
Élete
Bécsben született, édesapja Zipernowsky József könyvelő[2], édesanyja Fischer Franciska. A pesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett, majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott Kecskeméten. Ezután íratkozott be a Királyi József Műegyetemre 1872-ben. Negyedévesen már az akkor fiatal tudománynak számító elektrotechnikáról tartott előadásokat a Mérnök- és Építész-Egylet felolvasó ülésein. Egyik ilyen előadásán figyelt fel rá Mechwart András a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár vezérigazgatója.
Mechwart az akkor 25 éves Zipernowsky-ra bízta a Ganz gyárban 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését. Itt néhány hónap alatt Zipernowsky tervei alapján készítették el az öntőműhely világításához szükséges első egyenáramú dinamót, amely 56 V feszültségű 12 A áramerősségű egyenáramot termelve szénrudas ívlámpát táplált.
Déri Miksa 1882-től lép a gyár szolgálatába, és Zipernowskyval együtt még ugyanebben az évben öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatnak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására.
Figyelme a váltakozó áram felé fordul, mert abban látja a jövőt, míg Edison is, Siemens is úgy itélte, hogy a váltakozó áramnak nincs jövője, mert megoldhatatlan a termelt energia elosztása.
1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150 lóerős gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú váltakozóáramú generátort mutattak be, amely a váltakozó áramú rendszer fejlődésében úttörő lépés volt, és méreténél fogva is általános feltűnést keltett. A gép később évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta.
1885-ben Déry és Zipernowsky szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozóáramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert. Ezt néhány hónap múlva követte legnagyobb jelentőségű munkájának, a zárt vasmagos transzformátornak szabadalmi bejelentése, amelynek Bláthy Ottó is részese volt.
Ezzel a váltakozóáramú Ganz-rendszer diadalútja kezdődött, melyet 1893-ig Zipernowsky személyesen vezényelt. Legnagyobb sikere a Róma városát ellátó Tivoli Erőmű és távvezeték létesítése volt 1892-ben.
1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Ugyanebben az évben június 11-én kinevezték a Műegyetemen újonnan alakított Elektrotechnika tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának. Ezzel Zipernowsky megvált a Ganz gyártól, és a továbbiakban tevékenységét az oktatásban és a tudományos közéletben folytatta.
A Műegyetem 1906/1907-es tanévben átadott FE (fizikai-elektrotechnikai) épületében (ma F épület) a tanszék saját előadótermet és laboratóriumot kapott, amelyet Zipernowsky korszerű gépekkel szerelt fel. A nagyfeszültségű technika terén a tanszék Európa más egyetemeit és próbatermeit is megelőzte. A terem egykori felszereléséből egy gépcsoport ma is az eredeti helyén található.
Zipernowskyt az 1900-ban megalakult Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete (ma Magyar Elektrotechnikai Egyesület) 1903-ban Dérivel és Bláthyval együtt tiszteletbeli tagjává nyilvánította, majd 1905-ben Zipernowskyt választották elnöknek. 1912-ben Zipernowsky 5000 koronát adományozott az egyesületnek, hogy annak kamatát minden évben díj gyanánt ítéljék oda. Az egyesületi választmány ezüst Zipernowsky-plakettel egészítette ki a díjat.
Az egyesület 1937-es közgyűlésén már nem vett részt, búcsúlevelét felolvasták, utódja Verebélÿ László lett.
1942. november 29-én halt meg Budapesten.
Írásai
- A Hock-féle hőléggépről. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1878
- Az elektromos világítás története. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1880
- Elektromos világítás izzólámpákkal központi állomásokból. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1885
- A központi elektromos világítás körül elért újabb eredmények. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1886
- Az elektromos áram elosztása transformatorok segítségével. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1887
- Villamos vasút függőleges nyommal. Magyar mérnök- és építészegylet közleményei, 1890
- A Zipernowsky-féle függélyes nyomú közúti vasút, (Kny. a Gazdasági Mérnök-ből). Budapest; 1890.
- Nagysebességű elektromos vasutak. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891
Lásd még
Jegyzetek
Megjegyzések
- ↑ Ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, röviden: BME
- ↑ Ma Magyar Elektrotecnikai Egyesület
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Z. K. saját és másokkal közösen szabadalmaztatott találmányai. Bp., 1900;
- Asztalos Péter: A 100 éves Ganz Villamossági Művek gyártmányainak fejlődése. Bp., 1978;
- Műszaki nagyjaink. 2. k.
- Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005)
Külső hivatkozások
- 150 éve született Zipernowsky Károly
- Technical University of Budapest. "Károly Zipernowsky". Budapest, 1996. (angolul)
- Magyar Szabadalmi Hivatal: Magyar feltalálók - Zipernowsky Károly[2]
- Hunyadi János Gimnázium: Magyar feltalálók - Zipernowsky Károly [3]