„Óasszír és hettita ékjelek listája” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
356. sor: 356. sor:
! óasszír<br />óhettita !! közép- és<br />klasszikus !! késői !! MZL !! ŠL !! aBZL !! HeZL !! Æ !! &nbsp; !! sumer !! hettita !! unicode !! megjegyzés
! óasszír<br />óhettita !! közép- és<br />klasszikus !! késői !! MZL !! ŠL !! aBZL !! HeZL !! Æ !! &nbsp; !! sumer !! hettita !! unicode !! megjegyzés
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121B3;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121B3;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121B3;}}</font> || 578 || 366 || 369 || 329 || || &nbsp; || [[Kur (mitológia)|KUR]], GÁN ||KUR, ''kur'' || ''<small>U+121B3 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121B3;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121B3;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121B3;}}</font> || 578 || 366 || 369 || 329 || || &nbsp; || [[Kur (mitológia)|KUR]] ||KUR, ''kur'' || ''<small>U+121B3 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122BA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122BA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x122BA;}}</font> || 579 || 367 || 378 || 338 || || &nbsp; || ŠE, NIGA, NIGU ||''še'' || ''<small>U+122BA ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122BA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122BA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x122BA;}}</font> || 579 || 367 || 378 || 338 || || &nbsp; || ŠE ||''še'' || ''<small>U+122BA ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1204D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1204D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1204D;}}</font> || 580 || 371 || 265 || 339 || || &nbsp; || BU (GÍD) ||''pu, bu (gít)'' || ''<small>U+1204D ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1204D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1204D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1204D;}}</font> || 580 || 371 || 265 || 339 || || &nbsp; || BU (GÍD) ||''pu, bu (gít)'' || ''<small>U+1204D ||
368. sor: 368. sor:
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122FC;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122FC;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x122FC;}}</font> || 589 || 376 || 289 || 249 || || &nbsp; || TE ||''te'' (''ti''<sub>7</sub>, ''de''<sub>4</sub>) || ''<small>U+122FC || TEMEN, TEN, MUL<sub>2</sub>, TEĜ<sub>3</sub>
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122FC;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122FC;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x122FC;}}</font> || 589 || 376 || 289 || 249 || || &nbsp; || TE ||''te'' (''ti''<sub>7</sub>, ''de''<sub>4</sub>) || ''<small>U+122FC || TEMEN, TEN, MUL<sub>2</sub>, TEĜ<sub>3</sub>
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|13|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || 590 || 376x || 290 || 250 || || &nbsp; || KAR (TE.A) ||''kar'' (''kir''<sub>8</sub>) || ''<small>U+122FC–U+12000 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|13|&#x122FC;&#x12000;}}</font> || 590 || 376x || 290 || 250 || || &nbsp; || KAR ||''kar'' (''kir''<sub>8</sub>) || ''<small>U+122FC–U+12000 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121FA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121FA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121FA;}}</font> || 591 || 377 || 232 || 286 || || &nbsp; || DÍLI(M), LIŠ ||''liš, li''<sub>12</sub> || ''<small>U+121FA ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121FA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121FA;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121FA;}}</font> || 591 || 377 || 232 || 286 || || &nbsp; || LIŠ ||''liš, li''<sub>12</sub> || ''<small>U+121FA ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12462;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12462;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12462;}}</font> || 594 || 378an || - || - || || &nbsp; || 1/4 (szám, Kültepe) || || ''<small>U+12462 || "1/4"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12462;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12462;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12462;}}</font> || 594 || 378an || - || - || || &nbsp; || 1/4 (szám, Kültepe) || || ''<small>U+12462 || "1/4"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1219A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1219A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1219A;}}</font> || 595 || 406v2 || - || - || || &nbsp; || KAM (ḪI×BAD), variáció || || ''<small>U+1219A || lásd MZL 640.
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1219A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1219A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1219A;}}</font> || 595 || 406v2 || - || - || || &nbsp; || KAM, variáció || || ''<small>U+1219A || lásd MZL 640.
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1227F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1227F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1227F;}}</font> || rowspan="12"| 598 || 383 || 370 || 317 || || &nbsp; || PI, GEŠTU(G), TÁL ||''wa'' || ''<small>U+1227F ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1227F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1227F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1227F;}}</font> || rowspan="12"| 598 || 383 || 370 || 317 || || &nbsp; || PI ||''wa'' || ''<small>U+1227F ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12289;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12289;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12289;}}</font> || 383a || - || - || || &nbsp; || PI (keresztben/TALTAL) || || ''<small>U+12289 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12289;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12289;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12289;}}</font> || 383a || - || - || || &nbsp; || PI || || ''<small>U+12289 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12281;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12281;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12281;}}</font>
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12281;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12281;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12281;}}</font>
413. sor: 413. sor:
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12461;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12461;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12461;}}</font> || 630 || 395an || - || - || || &nbsp; || 1/6 (szám, Kültepe) || || ''<small>U+12461 || "1/6"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12461;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12461;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12461;}}</font> || 630 || 395an || - || - || || &nbsp; || 1/6 (szám, Kültepe) || || ''<small>U+12461 || "1/6"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1212D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1212D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1212D;}}</font> || 631 || 396 || 277 || 335 || || &nbsp; || ḪI, DU<sub>10</sub>, DÚG, NIMIN, NIN<sub>5</sub>, ŠÁR, ḪÁ ||''ḫi, ḫe'' || ''<small>U+1212D ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1212D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1212D;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1212D;}}</font> || 631 || 396 || 277 || 335 || || &nbsp; || ḪI ||''ḫi, ḫe'' || ''<small>U+1212D ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12134;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12134;}}</font> || 636 || 398 || 280 || 332 || || &nbsp; || AḪ (ḪI×[[Nun|NUN]]), UḪ ||''aḫ, eḫ, iḫ, uḫ'' || ''<small>U+12134 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12134;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12134;}}</font> || 636 || 398 || 280 || 332 || || &nbsp; || AḪ, UḪ ||''aḫ, eḫ, iḫ, uḫ'' || ''<small>U+12134 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;&#x12228;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12134;&#x12228;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;&#x12228;}}</font> || 639 || 398_72 || - || - || || &nbsp; || U, BÚR, UḪ<sub>7</sub>, AḪ.ME.U ||''u'' || ''<small>U+12134–U+12228–U+1230B ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;&#x12228;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12134;&#x12228;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12134;&#x12228;}}</font> || 639 || 398_72 || - || - || || &nbsp; || U ||''u'' || ''<small>U+12134–U+12228–U+1230B ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12130;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12130;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12130;}}</font> || 640 || 406v1 || 279 || 355 || || &nbsp; || KAM (ḪI.BAD), TU<sub>7</sub>, ÚTUL ||''kam/gám'' || ''<small>U+12130 || 595. KAM (ḪI×BAD)
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12130;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12130;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12130;}}</font> || 640 || 406v1 || 279 || 355 || || &nbsp; || KAM ||''kam/gám'' || ''<small>U+12130 || 595. KAM (ḪI×BAD)
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;}}</font> || 661 || 411 || 337 || 261 || || &nbsp; || U/BÚR ||10 (szám) || ''<small>U+1230B || "10"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;}}</font> || 661 || 411 || 337 || 261 || || &nbsp; || U/BÚR ||10 (szám) || ''<small>U+1230B || "10"
425. sor: 425. sor:
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || (661) || || || 287 || || &nbsp; || U.DIŠ ||11 (szám) || ''<small>U+1230B–U+12079 || "11"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x12079;}}</font> || (661) || || || 287 || || &nbsp; || U.DIŠ ||11 (szám) || ''<small>U+1230B–U+12079 || "11"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || 665 || 415 || 340 || 17/264 || || &nbsp; || UDUN (U.MU), MUḪALDIM ||''mu'' || ''<small>U+1230B–U+1222C ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x1222C;}}</font> || 665 || 415 || 340 || 17/264 || || &nbsp; || UDUN (U.MU) ||''mu'' || ''<small>U+1230B–U+1222C ||
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1206F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1206F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1206F;}}</font> || 670 || 418 || – || 263 || || &nbsp; || AŠDAR || ''[[Istár|ištar]]'' || ''<small>U+1206F ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121A7;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121A7;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121A7;}}</font> || 678 || 425 || 291a || 273 || || &nbsp; || KIŠ ||''kiš'' || ''<small>U+121A7 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121A7;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121A7;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121A7;}}</font> || 678 || 425 || 291a || 273 || || &nbsp; || KIŠ ||''kiš'' || ''<small>U+121A7 ||
431. sor: 433. sor:
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x100008;}}</font> || – || – || 680 || 426a || - || 284 || || &nbsp; || || áb×a ||<small>''U+100008 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x100008;}}</font> || – || – || 680 || 426a || - || 284 || || &nbsp; || || áb×a ||<small>''U+100008 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12122;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12122;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12122;}}</font> || 682 || 429 || 343 || 271 || || &nbsp; || GUL (SÚN) ||''gul/kúl'' || ''<small>U+12122 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12122;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12122;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12122;}}</font> || 682 || 429 || 343 || 271 || || &nbsp; || GUL ||''gul/kúl'' || ''<small>U+12122 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x100007;}}</font> || – || – || 687 || – || – || 283 || || &nbsp; || KISIM<sub>5</sub>×Ú.MAŠ || || ''<small>U+100007 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x100007;}}</font> || – || – || 687 || – || – || 283 || || &nbsp; || KISIM<sub>5</sub>×Ú.MAŠ || || ''<small>U+100007 ||
441. sor: 443. sor:
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230C;}}</font> || 698 || 441 || 344 || 275 || || &nbsp; || UL (DU<sub>7</sub>) ||''ul'' || ''<small>U+1230C ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230C;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230C;}}</font> || 698 || 441 || 344 || 275 || || &nbsp; || UL (DU<sub>7</sub>) ||''ul'' || ''<small>U+1230C ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || 708 || 471 || 363 || 296 || || &nbsp; || MAN (2×U), MÁN, NEŠ, NIŠ ||''man'' || ''<small>U+1230B–U+1230B || "20"; ''<small>U+1240F</small>'' <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1230B;}}</font> || 708 || 471 || 363 || 296 || || &nbsp; || MAN ||''man'' || ''<small>U+1230B–U+1230B || "20"; ''<small>U+1240F</small>'' <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|12|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|16|&#x1240F;}}</font> || 711 || 472 || 366 || 331 || || &nbsp; || EŠ (3×U), ÚŠU ||''eš (iš)'' 30 (szám) || ''<small>U+1230D / U+1240F || "30"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|12|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230D;}}</font><br />vagy<br /><font size="+2">{{ékírás|16|&#x1240F;}}</font> || 711 || 472 || 366 || 331 || || &nbsp; || EŠ, ÚŠU ||''eš (iš)'' 30 (szám) || ''<small>U+1230D / U+1240F || "30"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1240F;}}</font> || 712 || 473 || 374 || 335 || || &nbsp; || NIMIN (4×U) ||40 (szám) || ''<small>U+1240F || "40"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1240F;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1240F;}}</font> || 712 || 473 || 374 || 335 || || &nbsp; || NIMIN ||40 (szám) || ''<small>U+1240F || "40"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12410;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12410;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12410;}}</font> || 714 || 475 || 376 || - || || &nbsp; || NINNU (5×U) ||50 (szám) || ''<small>U+12410 || "50"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12410;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12410;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12410;}}</font> || 714 || 475 || 376 || - || || &nbsp; || NINNU ||50 (szám) || ''<small>U+12410 || "50"
|-
|-
|colspan=3|<center> <font size="+2">{{ékírás|4|&#x12412;}}</font> || 716 || 477 || - || - || || &nbsp; || 7×U || || ''<small>U+12412 || "70"
|colspan=3|<center> <font size="+2">{{ékírás|4|&#x12412;}}</font> || 716 || 477 || - || - || || &nbsp; || 7×U || || ''<small>U+12412 || "70"
455. sor: 457. sor:
|colspan=3|<center> <font size="+2">{{ékírás|4|&#x12414;}}</font> || 718 || 479 || - || - || || &nbsp; || 9×U || || ''<small>U+12414 || "90"
|colspan=3|<center> <font size="+2">{{ékírás|4|&#x12414;}}</font> || 718 || 479 || - || - || || &nbsp; || 9×U || || ''<small>U+12414 || "90"
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;}}</font> || 724 || 449 || 233 || 288 || || &nbsp; || IGI, ŠI, LIM, ŠUKUR ||''ši'' (''li, še''<sub>20</sub>) || ''<small>U+12146 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;}}</font> || 724 || 449 || 233 || 288 || || &nbsp; || IGI, ŠI, LIM ||''ši'' (''li, še''<sub>20</sub>) || ''<small>U+12146 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;&#x12292;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;&#x12292;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;&#x12292;}}</font> || 725 || 450 || 235 || 292 || || &nbsp; || PÁD (IGI.RU) ||''pá'' || ''<small>U+12146–U+12292 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;&#x12292;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;&#x12292;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;&#x12292;}}</font> || 725 || 450 || 235 || 292 || || &nbsp; || PÁD ||''pá'' || ''<small>U+12146–U+12292 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12148;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12148;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12148;}}</font> || 726 || 451 || 234 || 289 || || &nbsp; || AR (IGI.RI) ||''ar'' || ''<small>U+12148 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12148;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12148;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12148;}}</font> || 726 || 451 || 234 || 289 || || &nbsp; || AR ||''ar'' || ''<small>U+12148 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;&#x12328;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;&#x12328;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;&#x12328;}}</font> || 733 || 456 || 240 || 290 || || &nbsp; || ḪUL (IGI.UR) ||''ḫul'' || ''<small>U+12146–U+12328 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12146;&#x12328;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12146;&#x12328;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12146;&#x12328;}}</font> || 733 || 456 || 240 || 290 || || &nbsp; || ḪUL ||''ḫul'' || ''<small>U+12146–U+12328 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12072;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12072;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12072;}}</font> || 736 || 457 || 431 || 312 || || &nbsp; || DI, SÁ, SALIM, SILIM ||''di, de'' (''ti''<sub>4</sub>) || ''<small>U+12072 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12072;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12072;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12072;}}</font> || 736 || 457 || 431 || 312 || || &nbsp; || DI ||''di, de'' (''ti''<sub>4</sub>) || ''<small>U+12072 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121A0;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121A0;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121A0;}}</font> || 737 || 461 || 432 || 313 || || &nbsp; || KI, KISLAḪ, GI<sub>5</sub>, GUNNI, KARAŠ, SUR<sub>7</sub> ||''ki/ke'' (''gi''<sub>5</sub>/''ge''<sub>5</sub>) || ''<small>U+121A0 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x121A0;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x121A0;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x121A0;}}</font> || 737 || 461 || 432 || 313 || || &nbsp; || KI ||''ki/ke'' (''gi''<sub>5</sub>/''ge''<sub>5</sub>) || ''<small>U+121A0 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12084;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12084;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12084;}}</font> || 744 || 467 || ŠUL:438 || 46 || || &nbsp; || ŠUL (DUN) ||''zul'' || ''<small>U+12084 ||
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x12084;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x12084;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x12084;}}</font> || 744 || 467 || ŠUL:438 || 46 || || &nbsp; || ŠUL ||''zul'' || ''<small>U+12084 ||
|-
|-
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || 747 || 470 || - || - || || &nbsp; || XV (U.IÂ) || || ''<small>U+1230B–U+1240A || "15"
| <font size="+2">{{ékírás|11|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|12|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || <font size="+2">{{ékírás|16|&#x1230B;&#x1240A;}}</font> || 747 || 470 || - || - || || &nbsp; || U.IÂ || || ''<small>U+1230B–U+1240A || "15"
|-
|-
|}
|}

A lap 2014. április 5., 17:41-kori változata

hettita ékírás
egy korai nyelvemlék
egy korai nyelvemlék
Típusszótagírás ékírás
Nyelvekhettita
Időszaki. e. 2. évezred
Állapotkihalt
Felmenő írásrendszereksumer
   akkád
    óbabiloni
     óasszír
Rokon írásrendszerekújasszír
Leszármazott írásrendszerekugariti, föníciai
Unicode-tartományU+12000 – U+12500
A Wikimédia Commons tartalmaz hettita ékírás témájú médiaállományokat.

Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók. A determinatívumként, ideogrammaként használt, vagy ismeretlen hangértékű jeleket lásd a teljes listában. Az ékjelek csoportosítása is ennek – a második oszlopban közölt sorszámai – alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE23” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.

Rövidítések:

  • MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
  • ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
  • aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte sorszámai
  • HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
  • Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.

A táblázatban csak a sumer és hettita átírás szerepel.

A hettita ékírás az óasszír ékírás közvetlen átvételével született. Körülbelül 600 jelet használtak, amelynek mintegy fele szótagjel, a másik fele pedig logogram vagy determinatívum. Az átírásban a szótagjeleket dőlt kisbetűvel, az akkád eredetű logogramokat dőlt nagybetűvel, a sumer eredetűeket álló nagybetűvel írjuk át. Az ismeretlen hangértékű szótagjeleket szintén az akkád vagy sumer eredet szerint hangzósítjuk.

Az átírás az adott szóban elfoglalt hely szerint változhat. Így például a sumer GI (𒄁 determinatívum helyzetben GI, az akkád eredetű QÈ-RU-UB szóban , csakúgy mint a „közel” jelentésű elöljárószóban, hettita szótagjelként pedig -gi- vagy -ge-. A magyar folyószövegben alkalmazott magyaros átírásra vonatkozó érvényes irányelv a Wikipédia:Hettita nevek átírása.

Az MZL sorszámai szerinti lista

óasszír
óhettita
közép- és
klasszikus
késői MZL ŠL aBZL HeZL Æ   sumer hettita unicode megjegyzés
𒀸 𒀸 𒀸 1 001 001 1   U+12038
𒄬 𒄬 𒄬 3 002 007 2   ḪAL ḫal U+1212C
𒐁 𒐁 𒐁 4 002a 002 -   6 (AŠ.AŠ.AŠ) 3 (szám) U+12401 "3"
𒁄 𒁄 𒁄 5 009 003 4   BAL bal, pal U+12044
𒁔 𒁔 𒁔 8 011 013 -   BÛR U+12054
𒋻 𒋻 𒋻 9 012 231 7   TAR, KU5, KUD tar, ḫaš U+122FB
𒀭 𒀭 𒀭 10 013 009 8   DINGIR (DIĜIR, AN) an U+1202D
𒁀 𒁀 𒁀 14 005 303 205   BA ba (pá) U+12040
𒍪 𒍪 𒍪 15 006 304 209   ZU.GÍN zu U+1236A
𒀴 𒀴 𒀴 18 050 016 16   AR2 ardu U+12034
𒋚 𒋚 𒋚 22 053 004 -   ŠUBUR, ŠAḪ šaḫ U+122DA
𒅗 𒅗 𒅗 24 015 312 133   KA, KIR4, ZÚ, DU11, DUG4, GÚ, INIM ka U+12157 DUG4, DUGA4, DU11
𒇷 𒇷 𒇷 85 059 381 343   LI, LE, ÉN li, le U+121F7
𒌅 𒌅 𒌅 86 058 382 346   TU tu (dú) U+12305
𒆷 𒆷 𒆷 89 055 177 95   LA la U+121B7
𒀳 𒀳 𒀳 90 056 005 9   APIN U+12033
𒈤 𒈤 𒈤 91 057 006 10   MAḪ maḫ U+12224
𒋡 𒋡 𒋡 99 062 269 21   SÁL, SÁLA, SÍLA, SAGI ka4, qa, ga5 U+122E1
𒈾 𒈾 𒈾 110 070 024 15   NA na U+1223E
𒊒 𒊒 𒊒 111 068 060 43   RU, ŠUB ru U+12292
𒉡 𒉡 𒉡 112 075 019 11   NU nu U+12261
𒁁 𒁁 𒁁 113 069 025 13   BAD, BE, SUMUN, SUN pát/pád, pít/píd, pé, pí U+12041
𒅂 𒅂 𒅂   IDIM U+12142
𒋓 𒋓 𒋓 115 071 028 5   ŠIR, SIR4, NU11 šir U+122D3
𒉢 𒉢 𒉢 U+12262
𒆰 𒆰 𒆰 117 072 026 12   KUL, NUMUN kul U+121B0
𒋾 𒋾 𒋾 118 073 023 37   TI, TÁL ti, di3 U+122FE
𒁷 𒁷 𒁷 119 465 361 330   DIN, KÚRUN, TIN, GAMUN tin, tén (tanx) U+12077
𒁇 𒁇 𒁇 121 74 057 20   BAR, BÁN, MAŠ, MÁŠDA pár, bar, maš U+12047
𒀝 𒀝 𒀝 127 097 052 81   AG, AK ag/ak/aq U+1201D
𒀞 𒀞 𒀞 129 098 053 82   AG×ERIN2 U+1201E
𒄷 𒄷 𒄷 132 078 034 24   ḪU, MUŠEN ḫu U+12137
𒅅 𒅅 𒅅 136 080 061 67   IG (GÁL) ig/ik/iq, eg/ek/eq U+12145
𒄷𒄭 𒄷𒄭 𒄷𒄭 137 081 035 26   MUD, ḪU-ḪI (mut) U+12137–U+1212D
𒋥 𒋥 𒋥 139 083 038 29   ŠĪTA (RAD) rad/rat U+122E5
𒍣 𒍣 𒍣 140 084 041 33   ZI zi, ze U+12363
𒄀 𒄀 𒄀 141 085 040 30   GI, SI22, SIG17 gi/ge U+12100
𒄁 𒄁 𒄁 085n2(v) - 31   gi×e U+12101 hettita és hurri, utóbbiban gee
𒊑 𒊑 𒊑 142 086 039 32   RI ri, re, tal/dal U+12291
𒆏
vagy
𒄸
𒆏
𒄸
𒆏
𒄸
148 088 226 49   KAB, GÁB, GÚB, ḪÚB kab/kap, gáb/gáp U+1218F
𒄽 𒄽 𒄽 150 089 446 50   ḪUB (ḪÛB×UD) ḫub/ḫup U+1213D
𒋩 𒋩 𒋩 151 101 056 42   SUR (ŠUR) šur U+122E9
𒃰 𒃰 𒃰 157 090 299 173   GAD(A) gad/kat/kad/gat U+120F0
𒁴 𒁴 𒁴 167 094 014 14   DIM dim/tim U+12074
𒀿 𒀿 𒀿 173 104/6 443 80   AŠGAB U+1203F
𒃷 𒃷 𒃷 174 105 106 61   GÁN, IKU gán/kán U+120F7
𒄙 𒄙 𒄙 178 108 088 202   DUR (GÚ×GAG, GÚ.GAG) dur/túr U+12119
𒄥 𒄥 𒄥 180 111 092 185   GUR gur/kúr U+12125
𒋛 𒋛 𒋛 181 112 164 (28;86)   SI (SIxSÁ) ši, šé U+122DB
𒊕 𒊕 𒊕 184 115 309 192   SAG, SUR14, ZARAḪ šag/šak/šaq, riš U+12295
208 123n - -   "nīq"   Lásd MZL 208.
􀀀 - -   U+100000

TAB (két AŠ)

óasszír
óhettita
közép- és
klasszikus
késői MZL ŠL aBZL HeZL Æ   sumer hettita unicode megjegyzés
𒋰 𒋰 𒋰 209 124 109 90   TAB tap/tab U+122F0 "2"
𒃾 𒃾 𒃾 212 210 077 131   GEŠTIN (GIŠ.DIN) wi5 U+120FE
𒇹 𒇹 𒇹 215 124_42 110 -   LÎMMU U+121F9
4 (szám) U+12402 "4"
𒀊 𒀊 𒀊 223 128 125 97   AB ap/ab U+1200A
𒌝 𒌝 𒌝 238 134 113 98   UM um U+1231D
𒁾 𒁾 𒁾 242 138 112b 99   DUB, KIŠIB tub/tup U+1207E
􀀁 U+100001
􀀂 U+100002
􀀃 U+100003
􀀄 U+100004
􀀅 U+100005
𒀮 𒀮 𒀮 246 129 - 100   NAB (AN, AN.AN) nab/nap U+1202E
𒋫 𒋫 𒋫 248   TA ta, da2 U+122EB
𒄿 𒄿 𒄿 252 142 192 217   I(.A) i, ya U+1213F
𒃶 𒃶 𒃶 253 143 120 113   GAN, ḪÉ ḫé (ḫí) U+120F6
𒀜 𒀜 𒀜 258 145 132 105   AD ad/at U+1201C
𒍢 𒍢 𒍢 259 147 126 108   ZÍ( AB×PA) zé (zí) U+12362
𒅔 𒅔 𒅔 261 148 386 354   IN in (en6) U+12154
􀀉 282 152_9n - 107   EZEN4 ezenךe U+100009
𒊌 𒊌 𒊌 296 130 179 93   UG ug/uk/uq U+1228C
𒊍 𒊍 𒊍 297 131 180 92   AZ az U+1228D
𒈭 𒈭 𒈭 301 169 142 171   TAḪ/DAḪ (MU) taḫ/daḫ, túḫ U+1222D
𒉋 𒉋 𒉋 312 173 117 172   BÍL (GIBIL) píl/bíl, (pél) U+1224B
𒉈 𒉈 𒉈 313 172 116 169   NE ne (ni5) U+12248
𒉓 𒉓 𒉓 320 178aa - 103   ŠÁM šám U+12253
𒄣 𒄣 𒄣 339 191 138 120   KUM kum (gum) U+12123
𒄤 𒄤 𒄤 340 192 139 122   GAZ (KUM׊E) gaz U+12124
𒌫 𒌫 𒌫 341 203 072 124   ÚR úr U+1232B
𒀲 𒀲 𒀲 353 208 292 302   ANŠE U+12032
𒌈 𒌈 𒌈 354 207 075 125   ÍB, TU4 tum/dum (tu4) U+12308
𒅖 𒅖 𒅖 357 212 162 151   KUŠ7, SAḪAR iš, eš15, mil/mel U+12156
𒁉 𒁉 𒁉 358 214 079 153   BI, KAŠ pí/bi, pé/be, kaš/gaš U+12049
𒄒 𒄒 𒄒 - 296n2 274 260   GIŠ (keresztben), KIB kib/kip U+12112 ősi jel, LAK 276.
𒉌 𒉌 𒉌 380 231 261 72   NI ni, né U+1224C
𒉍 𒉍 𒉍 (380) 231n2(v) - 76   ni×e U+1224D hettita és hurrita, utóbbi néé
𒍑 𒍑 𒍑 381 211 068 132   UŠ, ÚS U+12351
𒅕 𒅕 𒅕 437 232 263 77   IR (GAG-gunû) ir, er U+12155
𒁖 𒁖 𒁖 438 280 168 243   DAG tág/ták/táq, dag/dak/daq U+12056
𒁞 𒁞 𒁞 440 172   KIŠI8 U+1205E
𒁤 𒁤 𒁤 441 282 232+280   LAḪTA U+12064
𒁟 𒁟 𒁟 452 289 188+281   UTUL5 U+1205F
𒁗 𒁗 𒁗 461 294b 190+285   DAG.KISIM5 U+12057
𒉺 𒉺 𒉺 464 295 143 174   PA pa, ḫad/ḫat U+1227A
𒉺𒁽 𒉺𒁽 𒉺𒁽 176 MAŠKIM U+1227A–U+1207D
𒄑 𒄑 𒄑 469 296 160 178   GIŠ (GEŠ), GISSU ez, iz, niš U+12111
𒀠 𒀠 𒀠 474 298 108 183   AL al U+12020
𒈥 𒈥 𒈥 483 307 144 191   MAR mar U+12225
𒈩 𒈩 𒈩 486 314 112a 112   MES miš U+12229
𒌑 𒌑 𒌑 490 318 146 195   Ú, KÚS, KIŠI16, UGA ú, šam U+12311
𒂵 𒂵 𒂵 491 319 201 159   GA ga U+120B5
𒈛 𒈛 𒈛 494 321 196 198   LUḪ luḫ U+1221B
𒆗 𒆗 𒆗 496 322 176 196 -   KAL(A/AG) kal/gal9, dan/tan U+12197
𒄨 𒄨 𒄨 U+12128
𒆙 𒆙 𒆙 322n - - - KAL (keresztben) U+12199
𒌧 𒌧 𒌧 501 312 169 197   UN un U+12327
𒉪 𒉪 𒉪 502 325 148 204   NIR (NUN) nir (nár) U+1226A
𒌒 𒌒 𒌒 504 306 288 152   UB up/ub U+12312

16 (három AŠ)

óasszír
óhettita
közép- és
klasszikus
késői MZL ŠL aBZL HeZL Æ   sumer hettita unicode megjegyzés
𒊏 𒊏 𒊏 511 328 192 233   RA ra U+1228F
𒊬 𒊬 𒊬 541 331e, 152iv 385 353   SAR, SAKAR, MÚ, KIRI6 šar (šir9) U+122AC
𒃼 𒃼 𒃼 543 333 209 240   GÀR (QAR) gàr/kàr U+120FC
𒀾 𒀾 𒀾 548 339 211 241   2 U+1203E
𒃲 𒃲 𒃲 553 343 213 242   GAL gal/kál U+120F2
𒁈 𒁈 𒁈 554 344 217 235   BAR2 par2, bar U+12048
𒄫 𒄫 𒄫 558 346 222 244A   GIR (ḪA-gunû), ḪA6 gir/kir, piš/paš, púš, biš U+1212B
𒁓 𒁓 𒁓 559 349 223 245   BUR (NÍG-gunû) bur/pur U+12053
𒀉 𒀉 𒀉 560 334 230 215   Á, TI8 id/it, ed/et U+12009
𒁕 𒁕 𒁕 561 335 229 214   DA, TÁ da/tá U+12055
𒁆 𒁆 𒁆 565 352 195 225   DUB2 tur2, tur U+12046
𒊭 𒊭 𒊭 566 353 203 158   ŠA ša U+122AD
􀀊 570 351   KA5 ka5, lul, nar U+10000A

GE23 (DIŠ-tenû)

óasszír
óhettita
közép- és
klasszikus
késői MZL ŠL aBZL HeZL Æ   sumer hettita unicode megjegyzés
𒆳 𒆳 𒆳 578 366 369 329   KUR KUR, kur U+121B3
𒊺 𒊺 𒊺 579 367 378 338   ŠE še U+122BA
𒁍 𒁍 𒁍 580 371 265 339   BU (GÍD) pu, bu (gít) U+1204D
𒊻 𒊻 𒊻 (583) 340   UZ uz U+122BB
𒌁 𒌁 𒌁 587 375 380 344   TIR tir, ter U+12301
𒋼 𒋼 𒋼 589 376 289 249   TE te (ti7, de4) U+122FC TEMEN, TEN, MUL2, TEĜ3
𒋼𒀀 𒋼𒀀 𒋼𒀀 590 376x 290 250   KAR kar (kir8) U+122FC–U+12000
𒇺 𒇺 𒇺 591 377 232 286   LIŠ liš, li12 U+121FA
𒑢 𒑢 𒑢 594 378an - -   1/4 (szám, Kültepe) U+12462 "1/4"
𒆚 𒆚 𒆚 595 406v2 - -   KAM, variáció U+1219A lásd MZL 640.
𒉿 𒉿 𒉿 598 383 370 317   PI wa U+1227F
𒊉 𒊉 𒊉 383a - -   PI U+12289
𒊁 𒊁 𒊁 383n2(v) - 318   pi×ab U+12281 hurrita waap
𒊅 𒊅 𒊅 383n3(v) - 319   pi×i U+12285 hurri wii
𒊂 𒊂 𒊂 383n4(v) - 320   pi×bi U+12282 hurri wipi
𒊈 𒊈 𒊈 - 321   U+12288 hurri wuú
𒊉 𒊉 𒊉 383n6(v) - 321   pi×ú U+12289
𒊄 𒊄 𒊄 383n5(v) - 322   pi×e U+12284 hurri wee
𒊃 𒊃 𒊃 383n7(v) - 324   pi×bu U+12283 hurri wupu
𒊇 𒊇 𒊇 383n8(v) - 323   pi×u U+12287 hurri wuu
𒊆 𒊆 𒊆 383n9(v) - 325   pi×ib U+12286 hurri wiip
𒊀 𒊀 𒊀 383n10(v) - 326   pi×a U+12280 hurri waa
𒀖 𒀖 𒀖 615 694+420 -   NUNUZ.AB2 U+12016
𒑡 𒑡 𒑡 630 395an - -   1/6 (szám, Kültepe) U+12461 "1/6"
𒄭 𒄭 𒄭 631 396 277 335   ḪI ḫi, ḫe U+1212D
𒄴 𒄴 𒄴 636 398 280 332   AḪ, UḪ aḫ, eḫ, iḫ, uḫ U+12134
𒄴𒈨 𒄴𒈨 𒄴𒈨 639 398_72 - -   U u U+12134–U+12228–U+1230B
𒄰 𒄰 𒄰 640 406v1 279 355   KAM kam/gám U+12130 595. KAM (ḪI×BAD)
𒌋 𒌋 𒌋 661 411 337 261   U/BÚR 10 (szám) U+1230B "10"
𒌋𒁹 𒌋𒁹 𒌋𒁹 (661) 287   U.DIŠ 11 (szám) U+1230B–U+12079 "11"
𒌋𒈬 𒌋𒈬 𒌋𒈬 665 415 340 17/264   UDUN (U.MU) mu U+1230B–U+1222C
𒁯 𒁯 𒁯 670 418 263   AŠDAR ištar U+1206F
𒆧 𒆧 𒆧 678 425 291a 273   KIŠ kiš U+121A7
􀀈 680 426a - 284   áb×a U+100008
𒄢 𒄢 𒄢 682 429 343 271   GUL gul/kúl U+12122
􀀇 687 283   KISIM5×Ú.MAŠ U+100007
𒇴 𒇴 𒇴 693 435 244 306   LAM lam U+121F4
􀀆 697 438n - 276   AMAR×KU6 amar×kug U+100006
𒌌 𒌌 𒌌 698 441 344 275   UL (DU7) ul U+1230C
𒌋𒌋 𒌋𒌋 𒌋𒌋 708 471 363 296   MAN man U+1230B–U+1230B "20"; U+1240F 𒐏
𒌍
vagy
𒐏
𒌍
vagy
𒐏
𒌍
vagy
𒐏
711 472 366 331   EŠ, ÚŠU eš (iš) 30 (szám) U+1230D / U+1240F "30"
𒐏 𒐏 𒐏 712 473 374 335   NIMIN 40 (szám) U+1240F "40"
𒐐 𒐐 𒐐 714 475 376 -   NINNU 50 (szám) U+12410 "50"
𒐒
716 477 - -   7×U U+12412 "70"
𒐓
717 478 - -   8×U U+12413 "80"
𒐔
718 479 - -   9×U U+12414 "90"
𒅆 𒅆 𒅆 724 449 233 288   IGI, ŠI, LIM ši (li, še20) U+12146
𒅆𒊒 𒅆𒊒 𒅆𒊒 725 450 235 292   PÁD U+12146–U+12292
𒅈 𒅈 𒅈 726 451 234 289   AR ar U+12148
𒅆𒌨 𒅆𒌨 𒅆𒌨 733 456 240 290   ḪUL ḫul U+12146–U+12328
𒁲 𒁲 𒁲 736 457 431 312   DI di, de (ti4) U+12072
𒆠 𒆠 𒆠 737 461 432 313   KI ki/ke (gi5/ge5) U+121A0
𒂄 𒂄 𒂄 744 467 ŠUL:438 46   ŠUL zul U+12084
𒌋𒐊 𒌋𒐊 𒌋𒐊 747 470 - -   U.IÂ U+1230B–U+1240A "15"

DIŠ

óasszír
óhettita
közép- és
klasszikus
késői MZL ŠL aBZL HeZL Æ   sumer hettita unicode / kód és név megjegyzés
𒁹 𒁹 𒁹 748 480 390 356   DIŠ, GÉŠ, GIŠ diš, tiš, daš, táš U+12079 DIŠ "1", GEŠ2 "60"
𒇲 𒇲 𒇲 750 481 391 358   LAL (LÁ) lal U+121F2
𒈨 𒈨 𒈨 753 532 392 357   ME, IŠIB me, mi 100 (szám) U+12228 "100"
𒈨𒌍 𒈨𒌍 𒌍 754 533;533v1 - 360   MEŠ (ME.EŠ) meš (17) U+12228–U+1230D "90"
𒆸 𒆸 𒆸 755 483 402 179   GUD8, GUR4, ḪAB, LAGAB, LÚGUD, NÍGIN, RIN ḫab/ḫap U+121B8
𒆪𒌋𒆕 𒆪𒌋𒆕 𒆪𒌋𒆕 (755) 207   MUD4 (KU!.U.KAK) ḫab/ḫap U+121AA–U+1230B–U+12195
𒇇 𒇇 𒇇 766 494 399 45   U8 (LAGAB× GU4), US5, USDUḪA u U+121C7
𒇥 𒇥 𒇥 786 511 410 180   TÚL (LAGAB×U), GÍGIR, PÚ túl U+121E5
𒅁 𒅁 𒅁 807 535 394 44   IB, URAŠ, URTA ib/ip, eb/ep U+12141
𒆪 𒆪 𒆪 808 536 415 206   KU, DÚR, DÚRU, DURUN, TUKUL, TUŠ ku (gu5) U+121AA
𒂉 𒂉 𒂉 U+12089
𒇻 𒇻 𒇻 812 537 416 210   LU, UDU lu U+121FB
𒁳 𒁳 𒁳 813 537 419 210?   DIB, DAB, DUL8 lu U+12073
𒌨 𒌨 𒌨 828 575 400 51   TÉŠ, UR ur, lik/lig/liq U+12328
𒍝 𒍝 𒍝 851 586 474 366   ZA, GUG, NÍR za U+1235D
𒄩 𒄩 𒄩 856 589 475 367   ḪA, KU6, ZÁḪ ḫa U+12129
𒃻 𒃻 𒃻 859 597 473 369   NÍG, GAR, NINDA, ŠÁ šá U+120FB
𒐼
vagy
𒐉
𒐼
𒐉
𒐼
𒐉
860 597 472 370   LIMMU ("NÎG", 4) 4 (szám) U+1243C "4"; variánsai:
𒐾𒐿
U+1243E–U+1243F
𒐊 𒐊 𒐊 861 598a 476 371   IÁ (5) 5 (szám) U+1240A "5"
𒐋 𒐋 𒐋 862 598b 477 372   ÁŠ 6 (szám) U+1240B "6"
𒐍 𒐍 𒐍 864 598n2 479 374   USSU (8) 8 (szám) U+1240D "8"; lásd még 867.
𒋙 𒋙 𒋙 869 545 422 251   ŠÚ, ÉN šú U+122D9
𒊩 𒊩 𒊩 883 554 450 297   MUNUS, SAL, MÍ, NÁTA šal U+122A9
𒍮 𒍮 𒍮 884 555 456 300   SÚM, ZUM zum U+1236E
𒈠 𒈠 𒈠   MA, PÉŠ, SAL.MA ma U+12220 újasszír
𒁮 𒁮 𒁮 889 557 454 298   DAM dam/tám U+1206E
𒄖 𒄖 𒄖 891 559 458 304   GU gu U+12116
𒂖 𒂖 𒂖 899 564 455 307   EL, SIKIL el (il5) U+12096
𒈝 𒈝 𒈝 900 565 248 310   GUZ, ḪUM, LUM ḫum U+1221D

Funkció szerinti csoportosítás

Szótagjelek

Mássalhangzó + magánhangzó

    b- d- g- ḫ- k- l- m- n- p- r- š- t- w- y- z-
-a a 𒀀 ba 𒁀 da 𒁕 ga 𒂵 ḫa 𒄩 ka 𒅗 la 𒆷 ma 𒈠 na 𒈾 pa 𒉺 ra 𒊏 ša 𒊭 ta 𒋫 wa* 𒉿 ya* 𒄿𒀀 za 𒍝
-e e 𒂊 be 𒁁 de/i 𒁲 ge/i 𒄀 ḫe/i 𒄭 ke/i 𒆠 le/i 𒇷 me 𒈨 ne 𒉈
re/i 𒊑 še 𒊺 te 𒋼
ze/i 𒍣
-e2 é 𒂍
ḫé 𒃶
𒈪 𒉌 pé/pí/bi 𒁉
𒍢
-i i 𒄿 bi/pí/pé 𒁉 di/e 𒁲 gi/e 𒄀 ḫi/e 𒄭 ki/e 𒆠 li/e 𒇷 mi ni
ri/e 𒊑 ši 𒅆 ti 𒋾 wi5* 𒃾
zi/e 𒍣
-i2
pí/pé/bi 𒁉
-u u 𒌋 b/pu 𒁍 du 𒁺 gu 𒄖 ḫu 𒄷 ku 𒆪 lu 𒇻 mu 𒈬 nu 𒉡 p/bu 𒁍 ru 𒊒 šu 𒋗 tu 𒌅
zu 𒍪
u2 ú 𒌑
šú 𒋙
  • Megjegyzés: A -ya- valójában nem szótagjel, hanem egy gyakran előforduló diftongus. Ennek hangtani eredetével maguk a hettiták is tisztában voltak, önálló írásjele nincs, az -i- + -a- összetétele. Hasonlóképpen a -wa- is diftongus (u+a), de erre volt önálló írásjel. A -wi5- hurri írásjel, csak a késői korban kezdték alkalmazni.

Magánhangzó + mássalhangzó

  -b/p -d -g/k -ḫ -l -m -n -r -t -z
a- a 𒀀 ab/p 𒀊 ad 𒀜 ag/k 𒀝 aḫ 𒀪 al 𒀠 am 𒄠 an 𒀭 ar 𒅈 𒀸 at 𒀜 az 𒊍
e- e 𒂊 eb/p 𒅁 ed 𒀉 eg/k 𒅅 eḫ el 𒂖 em 𒅎 en 𒂗 er 𒅕 𒌍
𒐁
et 𒀉 ez 𒄑
i- i 𒄿 ib/p id ig/k iḫ il 𒅋 im in 𒅔 ir 𒅖 it iz
u- u 𒌋 ub/p 𒌒 ud 𒌓 ug/k 𒊌 uḫ ul 𒌌 um 𒌝 un 𒌦 ur 𒌨 𒍑 ut 𒌓 uz 𒍖
u2 ú 𒌑
úr 𒌫

Háromhangzós szótagjelek

  • : ḫal 𒄬; ḫab/p 𒆸; ḫaš 𒋻; ḫad/t 𒉺 (=pa, PA „jogar”); 𒅆𒌨 ḫul (=ḪUL „gonosz”); ḫub/p 𒄽; ḫur 𒄯 (ḪUR=„vastag”, MUR „tüdő”), ḫum 𒈝
  • K/G: gal 𒃲 (=GAL „nagy”); kal/gal9 𒆗; kam/gám 𒄰 (=TU7 „leves”); k/gán 𒃷 (=GÁN „mező”); kab/p,gáb/p 𒆏 (=KAB „bal”); kar 𒋼𒀀 (=KAR „talál”); k/gàr 𒃼; k/gaš 𒁉 (=bi, KAŠ „sör”); k/gad/t 𒃰 (=GAD „ágynemű”); k/gaz 𒄤 (=GAZ „gyilkos”); kib/p; k/gir 𒄫; kiš 𒆧 (=KIŠ „világ”); kid/t9 𒃰 (=gad); kal 𒆗 (=KAL „erő”); kul 𒆰 (=KUL „utód”); kúl*gul 𒄢 (=GUL „törés”); k/gum 𒄣; kur 𒆳 (=KUR „föld”); kùr/gur 𒄥
  • L: lal 𒇲 (=LAL „köt”); lam 𒇴; lig/k 𒌨 (=ur); liš 𒇺 (=LIŠ „kanál”); luḫ 𒈛 (=LUḪ „miniszter”); lum 𒈝
  • M: maḫ 𒈤 (=MAḪ „nagy”); man 𒌋𒌋 (=MAN „20”); mar 𒈥; maš 𒈦 (=MAŠ „fél” (nem egész)); meš (=„90”) ; mil/mel 𒅖 (=); miš 𒈩 ; mur 𒄯 (=ḫur); mut 𒄷𒄭 (=MUD „vér”)
  • N: nam 𒉆 (=NAM „negyed”); nab/p 𒀮; nir 𒉪; niš (=man)
  • P/B: p/bal 𒁄; pár/bar 𒈦 (=maš); paš; pád/t,píd/t 𒁁; p/bíl 𒉋 (=GIBIL, BIL2 „új”); pir ; p/biš,pùš 𒄫 (=gir); p/bur
  • R: rad/t 𒋥; riš 𒊕 (=šag)
  • Š: šag/k 𒊕 (=SAG „fej”); šal 𒊩 (=MUNUS „asszony”, „nő”); šam 𒌑 (=ú); šàm ; šab/p 𒉺𒅁 (ŠAB, „zárópecsét”); šar 𒊬 (=SAR „növény”); šat (mat) 𒆳, šìp ; šir 𒋓 (=ŠIR „here”); šum 𒋳; šur 𒋩
  • T/D: t/daḫ/túḫ 𒈭; tág/k/dag/k 𒁖; t/dal 𒊑 (=ri); tám/dam 𒁮 (=DAM „feleség”); t/dan 𒆗 (=kal); tab/p/dáb/p 𒋰 (=TAB "2", LIMMU) ; tar 𒋻; t/dáš,t/diš 𒁹 vagy 𒐕 („1”) ; tàš 𒀾; tin/tén 𒁷; t/dim 𒁴; dir 𒁱 (=DARA4 „piros”) ; tir/ter 𒌁 (=TIR „erdő”) ; tíš; túl 𒇥; t/dum 𒌈; t/dub/p 𒁾 (=DUB „tábla”); túr/dur 𒄙 (=DUR „szalag”)
  • Z: zul 𒂄; zum 𒍮

Determinatívumok, logogramok

A CTH#661 Bo 449-es töredéke. A rajta olvasható szöveg: (1) [na]m-ma-kán ḫar-ri-[... (2) a-aš-man ta-wa-na[... (3) a-aš-man mla-ba-ar[... (4) a-aš-man GAD-du-ši (5) a-aš-man mmu-ur[... (6) a-aš-man mpí[... A szövegben nevek vannak, az āšman a megistenülésre vonatkozó megjegyzés (a királyi család halott tagjai, akiknek áldozatot mutattak be). A nőknél az f determinatívumot nem használták, de a férfiaknál megvan az m. Az egyes jeleket a DIŠ-sel megegyező központozó jel választja el.
  • központozó jel az egyes szótagjelek elválasztására (nem mindig alkalmazták): 𒁹
  • m, diš („1”, DIŠ) 𒁹 vagy 𒐕, férfi személynév
  • DIDLI 𒀸 többes szám
  • DIDLI.ḪI.A 𒀸𒄭𒀀 többes szám
  • DINGIR, D, d 𒀭 istenség, DINGIRLIM, papi funkciójú személyre utaló determinatívum
  • DUG 𒂁 hajó
  • DUMU 𒌉 gyermek (fiú, leány)
  • E2 𒂍 ház, templom
  • GAD 𒃰 ágynemű, ruha
  • GI 𒄀 cső, nád
  • GIŠ 𒄑 fa
  • GU4 𒄞 kutya, oroszlán
  • GUD 𒄞 sivatag, sivatagi állat, ökör, bika
  • ḪI.A 𒄭𒀀 többes szám
  • ḪUR.SAG 𒄯𒊕 hegy(ség)
  • ID2 𒀀𒇉 folyó
  • IM 𒅎 agyag
  • ITU 𒌚 hónap
  • KAM 𒄰 számok utótagja
  • ki 𒆠 egyes helynevek utótagja, általában nem determinatívumi helyzetben
  • KU6 𒄩 hal
  • KUR 𒆳 föld
  • KUŠ 𒋢 prém, rejtett
  • LU (ld. UDU)
  • LU2 𒇽 ember
  • MAŠ 𒈦 állatáldozat, jósjel
  • MEŠ 𒈨𒌍 többes szám
  • MEŠ.ḪI.A 𒈨𒌍𒄭𒀀 többes szám
  • MUL 𒀯 csillag (šittar)
  • MUNUS (f), 𒊩 asszony, női személynév
  • MUŠ 𒈲 kígyó
  • MUŠEN 𒄷 madár
  • NA4 𒉌
  • NINDA 𒃻 kenyér
  • PU2, TUL2 𒇥 forrás
  • ŠAḪ 𒋚 disznó
  • SAR 𒊬 növény
  • SI 𒋛 szarv
  • SIG1 𒋠 gyapjú
  • TU7 𒄰 leves
  • TUG2 𒌆 ruházat
  • U2 𒌑 növény
  • UDU 𒇻 bárány
  • UMBIN 𒌢 szabás, vágás típusának utótagja
  • URU 𒌷 város, település
  • URUDU 𒍐 réz
  • UZU 𒍜 hús

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Külső hivatkozások