Falicsi magyar fejedelem

Falicsi
A fejedelmet ábrázoló dombormű Fajszon
Magyar Fejedelemség fejedelme
Uralkodási ideje
947 – 955
Elődje	Solt (?)
Utódja	Taksony (?)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Árpád-ház
Született	10. század
Elhunyt	955. augusztus 10.
Édesapja	Jutas
A Wikimédia Commons tartalmaz Falicsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Falicsi, más írásmóddal Fajsz (? – 955. augusztus 10.) magyar fejedelem, Árpád unokája. 947 és 955 között uralkodott a Somogyi hercegség területén. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.

Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról című művében írja, hogy a követjárás idején, 948-ban Falicsi a magyarok fejedelme (arkhón, kephalé proton). Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás Taksonyra vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget 955-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.

Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, más meggondolásból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor Tarkacsu örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága. Ha feltesszük, hogy a történész császár Árpád-fiakról közölt névsora egyben születési sorrendet is jelent, akkor valóban a Jutocsa ágából származó Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következni.

Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.

Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png

Árpád leszármazottai Bíborbanszületett Konstantin szerint

Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A Képes krónika a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. Anonymus Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.

Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról

Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művének negyvenedik, „A kavarok és turkok nemzetségeiről” című fejezetében a következőt írja:

„Tudnivaló, hogy Árpád, Turkia nagy fejedelme négy fiút nemzett, az első Tarkatzú [Tarkacsu]/Tarhos, a második Jelekh [Jelek]/Üllő, a harmadik Jutotza Jutocsa és a negyedik Zalta Zolta.

Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkatzú [Tarkacsu], nemzette Tebelét [Tevel], második fia, Jelekh [Jelek], nemzette Ezelekh-et [Ézelő], harmadik fia, Jutotza [Jutocsa], nemzette Falitzi-t [Falicsi], ki most fejedelem, negyedik fia, Zalta [Zolta] nemzette Takszit [Taksony].”

Felhasznált források

• Pauler Gyula és Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői (Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1900)
• Kristó Gyula: Falicsi In: Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpádok – fejedelmek és királyok (Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003) ISBN 963-9278-48-3
• Györffy György: István király és műve (Gondolat Kiadó, Bp., 1977) ISBN 963-280-360-4
• Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában (Panoráma Kiadó, Bp., 1987) ISBN 963-243-343-2
• Kristó Gyula: Szent István király (Vince Kiadó, 2001) ISBN 963-9323-21-7
• Kristó Gyula – Makk Ferenc: A kilencedik és a tizedik század története (Pannonica Kiadó, 2001) ISBN 963-9252-38-7

Külső hivatkozások

• Atreus Bt.: Vereségek és félsikerek váltakozása

Előző uralkodó: Zolta

Magyarország uralkodója 947(?) – 955

Következő uralkodó: Taksony