Amritszári mészárlás

Emlékmű a Dzsallianvala Bághban, a mészárlás helyén

Az 1919. április 13-i amritszári mészárlás vagy Dzsallianvala Bágh-i mészárlás néven ismert esemény, melynek során a brit hadsereg fegyvertelen indiai tüntetők közé lőtt, 379 tüntetőt megölve és 1200-at megsebesítve. Ezen a napon a fallal körülvett amritszári Dzsallianvala Bágh kertjében mintegy tízezer fős zarándoktömeg gyűlt össze a szikh ünnep, a Viszákhi (pandzsábi: ਵਿਸਾਖੀ) IPA:visākhī) fesztivál alkalmából, akikhez számos, az angol uralom ellen fellépő, az Indiai Nemzeti Kongresszus két vezetőjének letartóztatását sérelmező tüntető is csatlakozott. A tömeg annak ellenére gyűlt össze, hogy az angolok erre a napra kijárási tilalmat rendeltek el. Reginald Dyer dandártábornok – felkeléstől tartva – parancsba adta gurkha katonáinak, hogy lőjenek a tüntetők közé. A katonák előzetes figyelmeztetés nélkül tíz percig golyószórókkal lőtték a menekülésre képtelen, fegyvertelen tömeget, köztük számtalan nő, gyermek halálát okozva. Az esemény nemcsak az indiai, hanem a brit közvéleményt is megdöbbentette, egyúttal az esemény közvetlen kiváltó oka volt Mahátma Gandhi passzív ellenállást hirdető mozgalmának és jelentős szerepet játszott India függetlenségi küzdelmeinek kibontakozásában.

Előzmények

Az első világháborúban több mint egy millió indiai harcolt Nagy-Britannia mellett, akik közül mintegy 60.000 vesztette életét. Miután az első világháború alatt bevezetett kényszerintézkedéseket az angolok békeidőben is fenntartották, a brit uralommal szembeni elégedetlenség a tetőfokára hágott. A háború közvetlen utóhatásaként felerősödtek a függetlenségi mozgalmak, ezeket az 1919 áprilisában letartóztatott nacionalista vezetőkről terjengő hírek tovább szították. A szikh szent város, Amritszár zavargások gócpontja lett, több európait, köztük nőket is megöltek, kifosztottak számos bankot és leromboltak középületeket. Reginald Dyer dandártábornok parancsnoksága alatt brit és indiai csapatokat küldtek a rend helyreállítására. Dyer első intézkedése volt, hogy betiltott minden nyilvános találkozót, egyúttal bejelentette, hogy amennyiben megszegik a gyülekezési tilalmat, erőszakkal fog érvényt szerezni akaratának.

A mészárlás

A tömeg nem vette figyelembe Dyer figyelmeztetését, nem hagyta el a kertet, így a parancsnok 90 gurkhából és indiai katonákból álló egységet vezényelt a területre, akik figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak a csapdába szorult, pánikba esett emberekre. Tíz-tizenöt percen keresztül válogatás nélkül tüzeltek, ennek során – a hivatalos verzió szerint – 379 halálos lövést adtak le, és mintegy ezerötszázan megsebesültek. Sokan akkor haltak meg, amikor a golyók elől menekülve az udvaron álló mély kútba vetették magukat. Dyer ezután visszavonta az embereit, anélkül, hogy az udvaron sebesült vagy haldokló emberek megmentésére kísérletet tett volna.

Utóélete

Dyert a brit vizsgálóbizottság lemondatta, a Lordok Háza viszont dicséretben részesítette. A mészárlás új lendületet adott Mohandász Karamcsand Gandhi az angolokkal való együttműködést elutasító népmozgalmának.

Emlékezete

A mészárlást az 1982-es Gandhi c. Oscar-díjas film is megörökítette.

Források

• Massacre of Amritsar, Enciclopaedia Britannica. Hozzáférés ideje: 2013. november 18. 
• The Amritsar Massacre. www.jallianwalabagh.ca. jallianwalabagh.ca: Jallianwala Bagh Memorial (Hozzáférés: 2014. március 20.)

• Richard Cavendish: The Amritsar Massacre. www.historytoday.com. History Today Volume: 59 Issue: 4 (2009) (Hozzáférés: 2014. március 20.)