„Johann Martin Miller” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok.
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Író infobox
[[File:Johann Martin Miller.jpg|thumb|Johann Martin Miller]]
|név=Johann Martin Miller
'''Johann Martin Miller''' ([[Ulm]], [[1750]]. [[december 3.]] – Ulm, [[1814]]. [[június 21.]]) német költő.
|kép=Johann Martin Miller.jpg
|képaláírás=
<!--Élete-->
|született_idő=[[1750]]. [[december 3.]]
|született_hely= [[Ulm]]
|elhunyt_idő=[[1814]]. [[június 21.]] {{életkor-holt|1750|12|03|1814|06|21}}
|elhunyt_hely=[[Ulm]]
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=vers
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű=
|díjak=
|weboldal=
|aláírás=
}}
'''Johann Martin Miller''' ([[Ulm]], [[1750]]. [[december 3.]] – Ulm, [[1814]]. [[június 21.]]) német költő.


==Pályája==
==Pályája==

A lap 2014. március 15., 13:55-kori változata

Johann Martin Miller
Élete
Született1750. december 3.
Jungingen, Németországi Szövetségi Köztársaság
Elhunyt1814. június 21. (63 évesen)
Ulm, Württembergi Királyság
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Martin Miller témájú médiaállományokat.

Johann Martin Miller (Ulm, 1750. december 3. – Ulm, 1814. június 21.) német költő.

Pályája

Göttingenben teológiát tanult 1770 óta és tagja volt az ottani költőkörnek, mely főleg dal- és balladaköltészetére kedvező befolyással volt. Fő műve Siegwart című regénye (1776), Goethe Wertherjének (1774) leghatásosabb utánzása, mely rendkívüli népszerüséget nyert, pedig tele van hamis érzelgősséggel (magyarra fordította Barczafalvi Szabó Dávid, 1786; Kazinczy Ferenc is lefordította Szevári címen, de megsemmisítette e művét). Nem különbek többi regényei sem. Jobbak és igazabbak költeményei (Gedichte, 1783), melyek részben a népköltészet szellemében és alakjában írva, jól eltalálják a népdal üde hangját és sokáig (egy-két darab máig) túlélték Miller regényeit. Meghalt mint székesegyházi lelkész és hitszónok. Életét megírta Kraeger (1893); érdekesen jellemzi Erich Schmidt (Charakteristiken, 1886, 178-198. old.).[1]

Források

  1. V. ö. Lázár Béla, Sziegwart (Irodalomtörténeti Közlemények, II. 1893, 50-70. old.).