Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
=== A kiváltságok elvesztése ===
[[Fájl:Siculicidium.jpg|bélyegkép|250px|A [[madéfalvi vérengzés]] helyszínén emelt emlékmű felirata. A „SICULICIDIUM” szó jelentése „székelyöldöklés”. Ha a szó betűit – azokat római számnak tekintve – összeadjuk, [[1764]]-et, a vérengzés évszámát kapjuk ([[kronogramm]])]]
A székelyek a [[16. század]]ig tudták érintetlenül megőrizni kiváltságaikat. A középkor alatt mindena székelytnyugati nemesnekszékelyeknek tekintettek;kötött nemszabadságjogaik voltak, míg a keleti (a székelyföldi) székelyeknek a nemesekéhez hasonló kiváltságaik voltak. Például fizettek adót, de a magyarkirálynak, királyde annak megválasztásakor vagy a király elsőszülött gyermekének születésekor, székely portánként „ajándékba” adtak egy-egy ökröt.{{refhely|azonos=szkl-szt36o}} Gyakran fellázadtak, ha úgy gondolták, hogy kiváltságaik veszélyben vannak. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] magyar király ellen 1467-ben hirdettek engedetlenséget,<ref name=hm-sz>{{hiv-web |url=http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=NjI3 |cím=Szekeres Lukács Sándor: Hunyadi Mátyás és a székelyek |elérés=20140212 |formátum=html |kiadó=hargitakiado.ro}}</ref> de mivel kötelesek voltak megvédeni [[Magyarország]]ot a kívülről érkező támadások esetén, mégis nagy számban harcoltak a király oldalán állva.{{refhely|Szádeczky 1927|43. o.}} A [[Velencei Köztársaság]] akkori egyik [[diplomata|diplomatájának]] levele szerint, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] idejében a székely haderő nem kevesebb, mint {{szám|16000}} lovas és {{szám|16000}} gyalogos katonából állt össze.<ref name=hm-sz/>
 
[[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] uralkodása alatt [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] erdélyi vajda a székely kiváltságok megnyirbálásába kezdett, s kegyetlenkedéseivel sokkolta a székely lakosságot. A nép emiatt 1492-ben panaszlevelet intézett a királyhoz, amelynek következményeként II. Ulászló 1493 január közepén leváltotta a kegyetlenkedő Báthoryt.{{refhely|azonos=szkl-szt33o}}
 
[[II. János magyar király|János Zsigmond]] idejében a törökök elfoglalták Budát, Magyarország három részre szakadt, és a király igazgatása csak a Keleti Magyar Királyságra terjedt ki. A Habsburgok folyamatos támadása miatt végül 1570-ben lemondott a királyi címéről, és ezután csak a „fejedelem” címet használta. Az emígyen létrejövő [[Erdélyi Fejedelemség]] uralkodói egyre inkább igyekeztek korlátozni a székelyek kiváltságait ez jelentette a „pénzsegély” ''(subsidium)'' néven adó szedését is jelentette (váltakozva az ökörsütés mellett). Elsőként János Zsigmond – [[Erdély]] első fejedelme – volt az, aki összetűzésbe került a néppel, emiatt 1562-ben kitört a [[1562-es székely felkelés|székely népfelkelés]]. A felkelés következményeként az uralkodó addig példátlan módon két várat (csúfnevükön [[Székelytámadt vár|Székelytámadt]] és [[Székelybánja]]) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván féken tartani a felkelőket, illetve a király az ellene lázadó székelyeket 1562 után jobbágysorba taszította, amely közszékelyek rendes adót fizettek.{{refhely|Szádeczky 1927|22. o.}} Az úgynevezett [[véres farsang]] során rengeteg vér hullott.
 
Az [[Erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelmek]] közül még a [[Báthori-család|Báthoryak]] próbálkoztak az ősi jogok csorbításával. Ennek következménye volt, hogy [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] [[havasalföld]]i román vajda 1599-es támadásakor a háromszéki, csíki, gyergyói, udvarhelyi székelység a román vajda mellé állt (Báthory András mellett állt az aranyos- és marosszéki székelység),{{refhely|Szádeczky 1927|64. o.}} aki [[1599]]. [[november 28.|november 28]]-án kiadott kiváltságlevelében visszaadta minden kiváltságukat.{{refhely|Szádeczky 1927|39. o.}} Vitéz Mihály legyőzése után végül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem – aki már felismerte, hogy a székelyek nélkül nem tud hatalmon maradni – [[1601]]. [[december 31.|december 31]]-én [[Déva|Déván]] kiváltságlevelet állított ki, amelyben visszaadta a székelyek korábbi szabadságjogait,{{refhely|Szádeczky 1927|65–66. o.}} melyet követően az erdélyi fejedelmek a szabadságjogokat nem próbálták megvonni.
3 067

szerkesztés

Navigációs menü