„Rédei László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Magyar Örökség díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Rákosmenteiek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 100. sor: | 100. sor: | ||
[[Kategória:Szele Tibor-emlékérmesek]] |
[[Kategória:Szele Tibor-emlékérmesek]] |
||
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]] |
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]] |
||
[[Kategória:Rákosmenteiek]] |
|||
A lap 2014. március 5., 11:42-kori változata
| Rédei László | |
_Hungarian_mathematician.jpg) | |
| Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született | Rédei László 1900. november 15. Rákoskeresztúr,  |
| Elhunyt | 1980. november 21. (80 évesen) Budapest |
| Álneve | Ladislaus Rédei |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár, MTA-tag |
| Tisztsége | elnök (1947–1949, Bolyai János Matematikai Társulat) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1921) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rédei László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria.
Élete, munkássága
1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.[5] Eközben 1932-ben a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.[5][6] 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.
Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.
Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.
Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.
Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temető MTA parcellájában található.[7][8]
Könyvei
- Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.
- Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1963.
- Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965.
- Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1970.
- Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989[7][9]
Szerkesztései
- Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950-
- Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-
Társasági tagság
- Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922–1947)
- Bolyai János Matematikai Társaság (1947–)
- Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934–)
- Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962–)
Emlékezete
Rédei László születésének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.[10][11]
Kitüntetései
- Kőnig Gyula-díj (1940)
- Kossuth-díj arany fokozata (1950, 1955)
- A felsőoktatás kiváló dolgozója (1954)
- József Attila emlékérem (1970)
- Munka érdemrend arany fokozata (1970)
- Szele Tibor-emlékérem (1973)
- posztumusz Magyar Örökség díj (2007)[12]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ https://web.archive.org/web/20120214122224/http://members.chello.hu/szalax/kossuthdij_1950.htm
- ↑ https://web.archive.org/web/20120214122550/http://members.chello.hu/szalax/kossuthdij_1955.htm
- ↑ http://www.magyarorokseg.hu/dijazottak_tablazata
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
- ↑ a b Lásd: Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
- ↑ Lásd: Rédei László a MacTutor oldalán
- ↑ a b Lásd:WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékek
- ↑ Budapesti Negyed 25. (1999/3)
- ↑ Rédei még 1977-ben leadta a kész kéziratot, de pénzhiány miatt a kiadó csak 1989-ben, Rédei halála után 9 évvel jelentette meg a könyvet.
- ↑ Lásd: Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.
- ↑ Lásd: www.szoborlap.hu
- ↑ Lásd a Magyar Örökség díj oldalát
Források
- Magyar életrajzi lexikon : 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001
- Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rédei László lásd 403-404. p. ISBN 963-482-037-9
További információk
- Wiegandt Richárd: Rédei László, történelmi háttérben Szubjektív emlékek
- Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
- Rédei László, MÉL
- Rédei László a MacTutor oldalán
- Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.