„Eduard Georgijevics Bagrickij” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: {{DEFAULTSORT: → {{ {{DEFAULTSORT: AWB |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
{{portál|labdarúgás||Oroszország|-}} |
{{portál|labdarúgás||Oroszország|-}} |
||
{{ |
|||
{{DEFAULTSORT:Bagrickij, Eduard}} |
{{DEFAULTSORT:Bagrickij, Eduard}} |
A lap 2014. március 4., 20:13-kori változata
Eduard Bagrickij (oroszul : Эдуард Багрицкий (álnév); eredeti nevén: Эдуард Георгиевич Дзюбин) (Odessza, 1895. november 3. vagy október 22. – Moszkva, 1934. február 16.) orosz/szovjet költő, műfordító és drámaíró.
Élete és munkássága
Szegény zsidó polgári családból származik. Földmérő tanfolyamokat végzett, de szakmájában nem dolgozott. A Odesszában, a helyi lapokban 1915-ben jelentek meg munkái. Munkájára az irodalmi antológia, a neo – romantikus költészet volt jellemző. Hamarosan az odesszai írók – Iszaak Emmanuilovics Babel, Jurij Karlovics Olesa, Valentyin Petrovics Katajev – egyik legfontosabb alakja.
Számára az 1917-es októberi orosz forradalom a szabadságot, a megváltást, a szabad élethez való jogot hozta. 1918-ban önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a politikai osztályon propaganda verseket írt.
Munkássága 1925-től, Moszkvába költözésével kibontakozott. Költészetére a színes képek, az érzelmi kitörések és vágyak, a romantikus kompozíciók jellemzők. Joszif Visszarionovics Sztálin egyre növekvő elnyomó rendszerével szemben burkolt kritikát alkalmazott. Korai halála miatt barátai segítettek, hogy művei megjelenjenek, segítve a családja életét.
Művei
- 1915 – Nyina feltámadása,
- 1926 – Énekel Opanas (Дума про Опанаса), a leghíresebb munkája
- 1927 – A csempészek,
- 1928 – South-West – az első verseskötete,
- 1932 – A nyertesek – második verseskötete,
- 1932 – Az utolsó éjjel; Férfi a külvárosban,
Források
Nemzetközi adatok.[forrás?]