„Tang-dinasztia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox be + a valahonnan átvett táblázat helyrepofozása
1. sor: 1. sor:
{{kínaiátír|1=}}
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{pinjin}}
{{pinjin és magyaros}}
{{Történelmi ország infobox

| megnevezése = Tang-dinasztia<br /><big>唐朝</big> {{kínai|Táng cháo|Tang csao}}<br />
⚫
[[Fájl:TangGaozu.jpg|bélyegkép|jobbra|Tang Gao Zu, a dinasztia első császára]]
| státusz = történelmi
| előd 1 = Szuj-dinasztia
| előd 1 zászló =
| utód 1 = Az öt dinasztia és tíz királyság kora
| utód 1 zászló =
| megalakulás éve = 618
| megszűnés éve = 907
| zászló =
| zászló szócikke =
| címer =
| címer szócikke =
| mottó =
| térkép = Tang.jpg
| térképméret =
| térképaláírás = A tangok befolyási övezete és az idővonalon elfoglalt helyük
| főváros = {{kínai|[[Csangan|Cháng'ān]]|[[Csangan]]}} <small>618–904</small><br />{{kínai|[[Lojang|Luòyáng]]|[[Lojang]]}} <small>904–907
| terület ={{szám|5400000}}
| népesség =50–{{szám|80000000}} <small>7. és 9. század</small>
| pénznem =
| pénznem ISO-kódja =
| nemzeti ünnep =
| himnusz =
| hivatalos nyelvek =[[középkínai nyelv|középkínai]]
| vallás =[[kínai népi vallás|hagyományos]], [[buddhizmus]], [[taoizmus]], [[konfucianizmus]]
| államforma = [[monarchia]]
| államfő =
| államfő-helyettes =
| kormányfő =
| uralkodó = király
| dinasztia =
| törvényhozás =
}}
⚫
[[Fájl:TangGaozu.jpg|bélyegkép|jobbra|{{kínai|Tang Gao Zu|Tang Kao-cu}}, a dinasztia első császára]]


A '''Tang-dinasztia''' ([[618]]–[[907]]) [[Kína]] egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció aranykorának szokták nevezni.
A '''Tang-dinasztia''' ([[618]]–[[907]]) [[Kína]] egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció aranykorának szokták nevezni.
12. sor: 44. sor:


== A dinasztia első évszázada ==
== A dinasztia első évszázada ==
[[Kép:Tang Dynasty circa 700 CE.png|jobbra|bélyegkép|[[Kína]] területének kiterjedése a Tang-dinasztia uralkodóinak idejében]]
[[Kép:Tang Dynasty circa 700 CE.png|jobbra|bélyegkép|A Tang-dinasztia uralkodóinak idejében befolyási övezete]]
A Tang-dinasztiát [[Li Yuan]] (Li Jüan) alapította, aki korábban a Szui-ház tábornoka volt. A birodalom fővárosa [[Chang'an]] volt. Li Yuan a parasztság megnyerése érdekében csökkentette az adó- és robotterheket, s egyenlősítő földosztást hajtott végre (minden felnőtt férfi 100 mu földet kapott, ebből 20-at továbbörökíthetett, 80-at halálakor vissza kellett adni az államnak).
A Tang-dinasztiát {{kínai|Li Yuan|Li Jüan}} (uralkodónevén {{kínai|[[Tang Kao-cu|Gāo Zǔ]]|[[Tang Kao-cu|Kao-cu]]}} alapította, aki korábban a {{kínai|Sui|Szuj}}-ház tábornoka volt. A birodalom fővárosa {{kínai|[[Csangan|Chang'an]]|[[Csangan]]}} volt. A parasztság megnyerése érdekében csökkentette az adó- és robotterheket, s egyenlősítő földosztást hajtott végre (minden felnőtt férfi 100 mu földet kapott, ebből 20-at továbbörökíthetett, 80-at halálakor vissza kellett adni az államnak).


626-ban egy véres családi dráma után Li Yuan fia, [[Li Shimin]] (Li Si-min) lett a császár (626–649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkodójaként tartanak számon. Törvénykönyvet adott ki, visszaállította a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattvalóinak támogatását. Chang'an a korabeli világ legnagyobb városává nőtt. Seregei legyőzték a türköket, majd hódításokba kezdtek a nyugati területeken, s sikerült a [[Selyemút]] keleti szakaszát kínai ellenőrzés alá venni. Li Shimin és utódai meghódították [[Korea (történelmi)|Korea]] nagy részét, illetve Észak-[[Vietnam]]ot. A Tang-kor első felében megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros és a tengerparti kikötővárosok nagy nemzetközi központokká váltak, népes külföldi kolóniával.
626-ban egy véres családi dráma után {{kínai|Li Yuan|Li Jüan}} fia, {{kínai|[[Tang Taj-cung|Tài Zōng]]|[[Tang Taj-cung|Taj-cung]]}} lett a császár (626–649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkodójaként tartanak számon. Törvénykönyvet adott ki, visszaállította a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattvalóinak támogatását. {{kínai|Chang'an|Csangan}} a korabeli világ legnagyobb városává nőtt. Seregei legyőzték a türköket, majd hódításokba kezdtek a nyugati területeken, s sikerült a [[Selyemút]] keleti szakaszát kínai ellenőrzés alá venni. Ő és utódai meghódították a [[Koreai-félsziget]] egy részét, illetve Észak-[[Vietnam]]ot. A tang kor első felében megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros és a tengerparti kikötővárosok nagy nemzetközi központokká váltak, népes külföldi kolóniával.


Li Shimin fia, majd unokája uralma alatt a hatalom fokozatosan a [[Wu Zetian]] (Vu Cö-tien) nevű volt császári ágyas kezébe került, aki 690-ben kikiáltotta magát császárnőnek (690-705). Ő volt a kínai történelemben az egyetlen nő, aki saját jogán uralkodott. Wu Zetian uralma alatt Kína virágzása folytatódott, s számos fiatal tehetség került magas pozícióba.
{{kínai|Tài Zōng|Taj-cung}} fia, majd unokája uralma alatt a hatalom fokozatosan a {{kínai|Wu Zetian|Vu Cö-tien}} nevű volt császári ágyas kezébe került, aki 690-ben kikiáltotta magát császárnőnek (690-705) {{kínai|[[Vu Hou|Wu Hou]]|[[Vu Hou]]}} néven. Ő volt a kínai történelemben az egyetlen nő, aki saját jogán uralkodott. Uralma alatt Kína virágzása folytatódott, s számos fiatal tehetség került magas pozícióba.


A dinasztia első évszázadát a belső gazdasági fejlődés és a külső hódítások jellemezték. A Tang seregek elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, Észak-Koreát és Észak-Vietnamot. Kelet- és Belső-Ázsia legtöbb állama elismerte a Tang császár felsőbbségét. Chang'an a korabeli világ legnépesebb városa volt. A 7–8. században virágzottak Kína nemzetközi kapcsolatai, megélénkült a Selyemút kereskedelme, s a kínai kultúrát számos idegen hatás érte.
A dinasztia első évszázadát a belső gazdasági fejlődés és a külső hódítások jellemezték. A tang seregek elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, Észak-Koreát és Észak-Vietnamot. Kelet- és Belső-Ázsia legtöbb állama elismerte a tang császár felsőbbségét. A 7–8. században virágzottak Kína nemzetközi kapcsolatai, megélénkült a [[selyemút]] kereskedelme, s a kínai kultúrát számos idegen hatás érte.


== A 8-9. század ==
== A 8-9. század ==


Wu Zetiant 705-ben puccsal eltávolították, s restaurálták a Tang-házat. A 712-től 756-ig trónon ült [[Tang Xuanzong]] (Tang Hszüan-cung) császár uralmának első felét a kínai történelem és kultúra egyik aranykorának tartják („Kaj-jüani szép napok”), amelyre mind a külpolitika, mind a belpolitika terén a nagyfokú stabilitás volt jellemző. Xuanzong uralmának vége felé azonban a hatalom a vidéki helyőrségi parancsnokok, illetve a szépséges ágyas, [[Yang Guifei]] (Jang Kuj-fej) családjának kezébe került, miközben a császár a szerelmével volt elfoglalva. 755-ben az [[An Lushan]] (An Lu-san) nevű, közép-ázsiai származású tábornok fellázadt a dinasztia ellen. Bár lázadást 763-ra nagy nehezen leverték, a Tang-dinasztia sosem nyerte vissza régi fényét, ugyanakkor az uralkodóház hatalmát sikerült továbő bi egy évszázadra konszolidálni.
{{kínai|Wu Hou|Vu Hou}}t 705-ben puccsal eltávolították és restaurálták a Tang-házat. A 712-től 756-ig trónon ült {{kínai|[[Hszüan Cung|Xuanzong]]|[[Hszüan Cung]]}} császár uralmának első felét a kínai történelem és kultúra egyik aranykorának tartják („kaj-jüani szép napok”), amelyre mind a külpolitika, mind a belpolitika terén a nagyfokú stabilitás volt jellemző. Uralmának vége felé azonban a hatalom a vidéki helyőrségi parancsnokok, illetve a szépséges ágyas, {{kínai|[[Jang Kuj-fej|Yang Guifei]]|[[Jang Kuj-fej]]}} családjának kezébe került, miközben a császár a szerelmével volt elfoglalva. 755-ben {{kínai|[[An Lu-san|An Lushan]]|[[An Lu-san]]}}, a közép-ázsiai származású tábornok fellázadt a dinasztia ellen. Bár lázadást 763-ra nagy nehezen leverték, a Tang-dinasztia sosem nyerte vissza régi fényét, ugyanakkor az uralkodóház hatalmát sikerült továbő bi egy évszázadra konszolidálni.
[[Fájl:Joueuse de polo Tang Guimet 29101.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Lovaspóló|Pólózó]] nő kerámia szobrocskája a Tang-dinasztia idejéből]]
[[Fájl:Joueuse de polo Tang Guimet 29101.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Lovaspóló|Pólózó]] nő kerámia szobrocskája a Tang-dinasztia idejéből]]
A 9. századra az osztásföldek rendszere megszűnt, fokozódott a földkoncentráció, csökkentek az állami bevételek. A gyenge császári hatalom képtelen volt véget vetni a helyi kiskirályok uralmának. [[Huang Chao]] (Huang Csao) felkelése (874–884) nyomán a Tang-ház végletesen meggyengült, s a hatalom a helyi hadvezérek kezébe került. Végül az egyik hadúr [[907]]-ben hivatalosan is megdöntötte a Tang-dinasztiát.
A 9. századra az osztásföldek rendszere megszűnt, fokozódott a földkoncentráció, csökkentek az állami bevételek. A gyenge császári hatalom képtelen volt véget vetni a helyi kiskirályok uralmának. {{kínai|[[Huang Csao|Huang Chao]]|[[Huang Csao]]}} felkelése (874–884) nyomán a Tang-ház végletesen meggyengült, s a hatalom a helyi hadvezérek kezébe került. Végül az egyik hadúr [[907]]-ben hivatalosan is megdöntötte a Tang-dinasztiát. {{kínai|[[Lojang|Luòyáng]]|[[Lojang]]}}ban a [[kései Liang-dinasztia]] alakult meg és megkezdődött a széttagoltság, [[az öt dinasztia és tíz királyság kora]].


== Értékelése ==
== Értékelése ==


A Tang-kort a kínai történelem aranykorának szokás tartani: Kína befolyása soha nem látott mértékben megnőtt, virágzottak a művészetek – például a költészetben ekkor alkotott [[Li Paj]] (Li Taj-po), [[Tu Fu]], [[Po Csü-ji]] és [[Vang Vej (költő)|Vang Vej]]. A kínai [[buddhizmus]] is ekkor élte fénykorát, jelentős mértékű városiasodás indult meg (Chang'annak egymillió lakosa volt!), s számos olyan technikai újítás is ekkor jelent meg, amely csak a [[Szung-dinasztia]] korától kezdte éreztetni hatását (például könyvnyomtatás).
A Tang-kort a kínai történelem aranykorának szokás tartani: Kína befolyása soha nem látott mértékben megnőtt, virágzottak a művészetek – például a költészetben ekkor alkotott {{kínai|[[Li Paj|Li Bai]]|[[Li Paj]]}}, ]]kínai|[[Tu Fu|Du Fu]]|[[Tu Fu]]}}, {{kínai|[[Po Csü-ji|Bái Jūyì]]|[[Po Csü-ji]]}} és {{kínai|[[Vang Vej (költő)|Wang Wei]]|[[Vang Vej (költő)|Vang Vej]]}}. A kínai [[buddhizmus]] is ekkor élte fénykorát, jelentős mértékű városiasodás indult meg ({{kínai|Chang'an|Csangan}}nak egymillió lakosa volt!), s számos olyan technikai újítás is ekkor jelent meg, amely csak a {{kínai|[[Szung-dinasztia|Sòng-dinasztia]]|[[Szung-dinasztia]]}} korától kezdte éreztetni hatását (például könyvnyomtatás).


A Tang-dinasztia nyolc historiográfiája a [[Huszonnégy történet]] című gyűjteményben található.
A Tang-dinasztia nyolc historiográfiája a [[Huszonnégy történet]] című gyűjteményben található.
43. sor: 75. sor:
! style="background:#efefef;" | [[Uralkodói éra]] és időtartama
! style="background:#efefef;" | [[Uralkodói éra]] és időtartama
|-
|-
| colspan="4" align="center" | ''Hagyományos elnevezés: "Tang" + templomi név''<br /> Megjegyzés: a Wu Hou (武后 Wǔ Hòu) ([[Wu császárné]]) posztumusz név.
| colspan="4" align="center" | ''Hagyományos elnevezés: "Tang" + templomi név''
|-
|-
| [[Tang Gao Zu (高祖 Gāo Zǔ)]]
| [[Tang Kao-cu]] (高祖 Gāo Zǔ)
| Li Yuan (李淵 Lǐ Yuān)
| Li Jüan (李淵 Lǐ Yuān)
| [[618]]-[[626]]
| [[618]]-[[626]]
| Wude (武德 Wǔ dé) [[618]]-[[626]]<br />
| Vu-tö (武德 Wǔ dé) [[618]]-[[626]]<br />
|-
|-
| [[Tang Tai Zong (太宗 Tài Zōng)]]
| [[Tang Taj-cung]] (太宗 Tài Zōng)
| [[Li Shimin]] (李世民 Lǐ Shì Mín)
| Li Si-min (李世民 Lǐ Shì Mín)
| [[626]]-[[649]]
| [[626]]-[[649]]
| Zhenguan (貞觀 Zhēn guān) [[627]]-[[649]]<br />
| Csen Kuan (貞觀 Zhēn guān) [[627]]-[[649]]<br />
|-
|-
| [[Gao Zong (高宗 Gāo zōng)]]
| [[Kao Cung]] (高宗 Gāo zōng)
| Li Zhi (李治 Lǐ Zhì)
| Li Cse (李治 Lǐ Zhì)
| [[650]]-[[683]]
| [[650]]-[[683]]
| Yonghui (永徽 Yǒng huī) [[650]]-[[655]]<br />
| Jung Huj (永徽 Yǒng huī) [[650]]-[[655]]<br />
Xianqing (顯慶 Xiǎn qìng) [[656]]-[[661]]<br />
Hszien csing (顯慶 Xiǎn qìng) [[656]]-[[661]]<br />
Longshuo (龍朔 Lóng shuò) [[661]]-[[663]]<br />
Lung suo (龍朔 Lóng shuò) [[661]]-[[663]]<br />
Linde (麟德 Lín dé) [[664]]-[[665]]<br />
Lin tö (麟德 Lín dé) [[664]]-[[665]]<br />
Qianfeng (乾封 Qían fēng) [[666]]-[[668]]<br />
Csien feng (乾封 Qían fēng) [[666]]-[[668]]<br />
Zongzhang (總章 Zǒng zhāng) [[668]]-[[670]]<br />
Cung csang (總章 Zǒng zhāng) [[668]]-[[670]]<br />
Xianheng (咸亨 Xián hēng) [[670]]-[[674]]<br />
Hszien heng (咸亨 Xián hēng) [[670]]-[[674]]<br />
Shangyuan (上元 Shàng yuán) [[674]]-[[676]]<br />
Sang jüan (上元 Shàng yuán) [[674]]-[[676]]<br />
Yifeng (儀鳳 Yí fèng) [[676]]-[[679]]<br />
Ji feng (儀鳳 Yí fèng) [[676]]-[[679]]<br />
Tiaolu (調露 Tiáo lù) [[679]]-[[680]]<br />
Tiao lu (調露 Tiáo lù) [[679]]-[[680]]<br />
Yonglong (永隆 Yǒng lóng) [[680]]-[[681]]<br />
Jung lung (永隆 Yǒng lóng) [[680]]-[[681]]<br />
Kaiyao (開耀 Kāi yào) [[681]]-[[682]]<br />
Kaj jao (開耀 Kāi yào) [[681]]-[[682]]<br />
Yongchun (永淳 Yǒng chún) [[682]]-[[683]]<br />
Jung csun (永淳 Yǒng chún) [[682]]-[[683]]<br />
Hongdao (弘道 Hóng dào) [[683]]<br />
Hung tao (弘道 Hóng dào) [[683]]<br />
|-
|-
| [[Tang Zhong Zong (中宗 Zhōng zōng)]]<br />(Wu Hou eltávolította)
| [[Csuj Cung]] (中宗 Zhōng zōng)<br />({{kínai|Wu Hou|Vu Hou}} eltávolította)
| Li Xian (李顯 Lǐ Xiǎn) vagy<br />Li Zhe (李哲 Lǐ Zhé)
| Li Hszien (李顯 Lǐ Xiǎn) vagy<br />Li Csö (李哲 Lǐ Zhé)
| [[684]]<br />([[705]]-[[710]])
| [[684]]<br />([[705]]-[[710]])
| Sisheng (嗣聖 Sì shèng) [[684]]<br />
| Sze seng (嗣聖 Sì shèng) [[684]]<br />
|-
|-
| [[Tang Rui Zong (睿宗 Ruì zōng)]]<br />(Wu Hou eltávolította)
| [[Zsuj Cung]] (睿宗 Ruì zōng)<br />({{kínai|Wu Hou|Vu Hou}} eltávolította)
| Li Dan (李旦 Lǐ Dàn)
| Li Tan (李旦 Lǐ Dàn)
| [[684]]<br />([[710]]-[[712]])
| [[684]]<br />([[710]]-[[712]])
| Wenming (文明 Wén míng) [[684]]<br />
| Ven Ming (文明 Wén míng) [[684]]<br />
|-
|-
| Wu Hou (武后 Wǔ hòu)
| [[Vu Hou]] (武后 Wǔ hòu)
| [[Wu Zetian]] (武則天 Wǔ Zé Tiān)
| Vu Cö-tian (武則天 Wǔ Zé Tiān)
| [[684]]-[[705]]
| [[684]]-[[705]]
| Guangzhai (光宅 Guāng zhái) [[684]]<br />
| Kuang csaj (光宅 Guāng zhái) [[684]]<br />
Chuigong (垂拱 Chuí gǒng) [[685]]-[[688]]<br />
Csuj kung (垂拱 Chuí gǒng) [[685]]-[[688]]<br />
Yongchang (永昌 Yǒng chāng) [[689]]<br />
Jung csang (永昌 Yǒng chāng) [[689]]<br />
Zaichu (載初 Zài chū) [[690]]<br />
Caj csu (載初 Zài chū) [[690]]<br />
|-
|-
| colspan="4" align="center" style="background:#efefef;" | '''[[Zhou-dinasztia (690–705)]]'''
| colspan="4" align="center" style="background:#efefef;" | '''[[Csou-dinasztia (690–705)]]'''
|-
|-
| colspan="4" align="center" style="background:#efefef;" | '''A Tang-dinasztia folytatása'''
| colspan="4" align="center" style="background:#efefef;" | '''A Tang-dinasztia folytatása'''
|-
|-
| [[Tang Zhong Zong (中宗 Zhōng zōng)]]<br />(másodszor)
| Csuj Cung (中宗 Zhōng zōng)<br />(másodszor)
| Li Xian (李顯 Lǐ Xiǎn) or<br />Li Zhe (李哲 Lǐ Zhé)
| Li Hszien (李顯 Lǐ Xiǎn) or<br />Li Csö (李哲 Lǐ Zhé)
| ([[684]])<br />[[705]]-[[710]]
| ([[684]])<br />[[705]]-[[710]]
| Shenlong (神龍 Shén lóng) [[705]]-[[707]]<br />
| Sen lung (神龍 Shén lóng) [[705]]-[[707]]<br />
Jinglong (景龍 Jǐng lóng) [[707]]-[[710]]<br />
Csing lung (景龍 Jǐng lóng) [[707]]-[[710]]<br />
|-
|-
| [[Tang Shao Di (少帝 Shào dì)]]<br />''ld. a táblázat alatti jegyzetet''
| [[Sao Ti]] (少帝 Shào dì)<br />''ld. a táblázat alatti jegyzetet''
| Li Chong Mao (李重茂 Lǐ Chóng Mào)
| Li Csung-mao (李重茂 Lǐ Chóng Mào)
| [[710]]
| [[710]]
| Tanglong (唐隆 Táng lóng) [[710]]
| Tang lung (唐隆 Táng lóng) [[710]]
|-
|-
| [[Tang Rui Zong (睿宗 Ruì zōng)]]<br />(másodszor)
| Zsuj Cung (睿宗 Ruì zōng)<br />(másodszor)
| Li Dan (李旦 Lǐ Dàn)
| Li Tan (李旦 Lǐ Dàn)
| ([[684]])<br />[[710]]-[[712]]
| ([[684]])<br />[[710]]-[[712]]
| Jingyun (景雲 Jǐng yún) [[710]]-[[711]]<br />
| Csing jün (景雲 Jǐng yún) [[710]]-[[711]]<br />
Taiji (太極 Tài jí) [[712]]<br />
Taj csi (太極 Tài jí) [[712]]<br />
Yanhe (延和 Yán hé) [[712]]<br />
Jen ho (延和 Yán hé) [[712]]<br />
|-
|-
| [[Tang Xuan Zong (玄宗 Xuán zōng)]]
| [[I. Hszüan Cung]] (玄宗 Xuán zōng)
| Li Long Ji (李隆基 Lǐ Lóng Jī)
| Li Lung-csi (李隆基 Lǐ Lóng Jī)
| [[712]]-[[756]]
| [[712]]-[[756]]
| Xiantian (先天 Xiān tiān) [[712]]-[[713]]<br />
| Hszien tien (先天 Xiān tiān) [[712]]-[[713]]<br />
Kaiyuan (開元 Kāi yuán) [[713]]-[[741]]<br />
Kaj jüan (開元 Kāi yuán) [[713]]-[[741]]<br />
Tianbao (天寶 Tiān bǎo) [[742]]-[[756]]<br />
Tien pao (天寶 Tiān bǎo) [[742]]-[[756]]<br />
|-
|-
| [[Tang Su Zong (肅宗 Sù zōng)]]
| [[Szu Cung]] (肅宗 Sù zōng)
| Li Heng (李亨 Lǐ Hēng)
| Li Heng (李亨 Lǐ Hēng)
| [[756]]-[[762]]
| [[756]]-[[762]]
| Zhide (至德 Zhì dé) [[756]]-[[758]]<br />
| Cse tö (至德 Zhì dé) [[756]]-[[758]]<br />
Qianyuan (乾元 Qián yuán) [[758]]-[[760]]<br />
Csian jüan (乾元 Qián yuán) [[758]]-[[760]]<br />
Shangyuan (上元 Shàng yuán) [[760]]-[[761]]<br />
Sang jüan (上元 Shàng yuán) [[760]]-[[761]]<br />
|-
|-
| [[Tang Dai Zong (代宗 Dài zōng)]]
| [[Taj Cung]] (代宗 Dài zōng)
| Li Yu (李豫 Lǐ Yù)
| Li Jü (李豫 Lǐ Yù)
| [[762]]-[[779]]
| [[762]]-[[779]]
| Baoying (寶應 Bǎo yìng) [[762]]-[[763]]<br />
| Pao jing (寶應 Bǎo yìng) [[762]]-[[763]]<br />
Guangde (廣德 Guǎng dé) [[763]]-[[764]]<br />
Kuang Tö (廣德 Guǎng dé) [[763]]-[[764]]<br />
Yongtai (永泰 Yǒng tài) [[765]]-[[766]]<br />
Jung taj (永泰 Yǒng tài) [[765]]-[[766]]<br />
Dali (大曆 Dà lì) [[766]]-[[779]]<br />
Ta li (大曆 Dà lì) [[766]]-[[779]]<br />
|-
|-
| [[Tang De Zong (德宗 Dé zōng)]]
| [[Tö Cung]] (德宗 Dé zōng)
| Li Kuo (李适 Lǐ Kuò)
| Li Kuo (李适 Lǐ Kuò)
| [[780]]-[[805]]
| [[780]]-[[805]]
| Jianzhong (建中 Jiàn zhōng) [[780]]-[[783]]<br />
| Csian csung (建中 Jiàn zhōng) [[780]]-[[783]]<br />
Xingyuan (興元 Xīng yuán) [[784]]<br />
Hszing jüan (興元 Xīng yuán) [[784]]<br />
Zhenyuan (貞元 Zhēn yuán) [[785]]-[[805]]<br />
Csen jüan (貞元 Zhēn yuán) [[785]]-[[805]]<br />
|-
|-
| [[Tang Shun Zong (順宗 Shùn zōng)]]
| [[Sun Cung]] (順宗 Shùn zōng)
| Li Song (李誦 Lǐ Sòng)
| Li Szong (李誦 Lǐ Sòng)
| [[805]]
| [[805]]
| Yongzhen (永貞 Yǒng zhēn) [[805]]<br />
| Jung csen (永貞 Yǒng zhēn) [[805]]<br />
|-
|-
| [[Tang Xian Zong (憲宗 Xiàn zōng)]]
| [[Hszien Cung (憲宗 Xiàn zōng)]]
| Li Chun (李純 Lǐ Chún)
| Li Csun (李純 Lǐ Chún)
| [[806]]-[[820]]
| [[806]]-[[820]]
| Yuanhe (元和 Yuán hé) [[806]]-[[820]]<br />
| Jüan ho (元和 Yuán hé) [[806]]-[[820]]<br />
|-
|-
| [[Tang Mu Zong (穆宗 Mù zōng)]]
| [[Mu Cung]] (穆宗 Mù zōng)
| Li Heng (李恆 Lǐ Héng)
| Li Heng (李恆 Lǐ Héng)
| [[821]]-[[824]]
| [[821]]-[[824]]
| Changqing (長慶 Cháng qìng) [[821]]-[[824]]<br />
| Csang csing (長慶 Cháng qìng) [[821]]-[[824]]<br />
|-
|-
| [[Tang Jing Zong (敬宗 Jìng zōng)]]
| [[Csing Cung]] (敬宗 Jìng zōng)
| Li Zhan (李湛 Lǐ Zhàn)
| Li Csan (李湛 Lǐ Zhàn)
| [[824]]-[[826]]
| [[824]]-[[826]]
| Baoli (寶曆 Bǎo lì) [[824]]-[[826]]<br />
| Pao li (寶曆 Bǎo lì) [[824]]-[[826]]<br />
|-
|-
| [[Tang Wen Zong (文宗 Wén zōng)]]
| [[Ven Cung]] (文宗 Wén zōng)
| Li Ang (李昂 Lǐ Áng)
| Li Ang (李昂 Lǐ Áng)
| [[826]]-[[840]]
| [[826]]-[[840]]
| Baoli (寶曆 Bǎo lì) [[826]]<br />
| Pao li (寶曆 Bǎo lì) [[826]]<br />
Dahe (大和 Dà hé) or Taihe (Tài hé 太和) [[827]]-[[835]]<br />
Ta ho (大和 Dà hé) Taj ho (Tài hé 太和) [[827]]-[[835]]<br />
Kaicheng (開成 Kāi chéng) [[836]]-[[840]]<br />
Kaj cseng (開成 Kāi chéng) [[836]]-[[840]]<br />
|-
|-
| [[Tang Wu Zong (武宗 Wǔ zōng)]]
| [[Vu Cung]] (武宗 Wǔ zōng)
| Li Yan (李炎 Lǐ Yán)
| Li Jen (李炎 Lǐ Yán)
| [[840]]-[[846]]
| [[840]]-[[846]]
| Huichang (會昌 Huì chāng) [[841]]-[[846]]<br />
| Huj csang (會昌 Huì chāng) [[841]]-[[846]]<br />
|-
|-
| [[Tang Xuan Zong II. (宣宗 Xuān zōng)]]
| [[II. Hszüan Cung]] (宣宗 Xuān zōng)
| Li Chen (李忱 Lǐ Chén)
| Li Csen (李忱 Lǐ Chén)
| [[846]]-[[859]]
| [[846]]-[[859]]
| Dachong (大中 Dà chōng) [[847]]-[[859]]<br />
| Ta csung (大中 Dà chōng) [[847]]-[[859]]<br />
|-
|-
| [[Tang Yi Zong (懿宗 Yì zōng)]]
| [[Ji Cung]] (懿宗 Yì zōng)
| Li Cui (李漼 Lǐ Cuǐ)
| Li Cuj (李漼 Lǐ Cuǐ)
| [[859]]-[[873]]
| [[859]]-[[873]]
| Dachong (大中 Dà chōng) [[859]]<br />
| Ta csung (大中 Dà chōng) [[859]]<br />
Xiantong (咸通 Xián tōng) [[860]]-[[873]]<br />
Hszien tung (咸通 Xián tōng) [[860]]-[[873]]<br />
|-
|-
| [[Tang Xi Zong (僖宗 Xī zōng)]]
| [[Hszi Cung]] (僖宗 Xī zōng)
| Li Xuan (李儇 Lǐ Xuān)
| Li Hszüan (李儇 Lǐ Xuān)
| [[873]]-[[888]]
| [[873]]-[[888]]
| Xiantong (咸通 Xián tōng) [[873]]-[[874]]<br />
| Hszien tung (咸通 Xián tōng) [[873]]-[[874]]<br />
Qianfu (乾符 Qián fú) [[874]]-[[879]]<br />
Csian fu (乾符 Qián fú) [[874]]-[[879]]<br />
Guangming (廣明 Guǎng míng) [[880]]-[[881]]<br />
Kuang ming (廣明 Guǎng míng) [[880]]-[[881]]<br />
Zhonghe (中和 Zhōng hé) [[881]]-[[885]]<br />
Csung ho (中和 Zhōng hé) [[881]]-[[885]]<br />
Guangqi (光啟 Guāng qǐ) [[885]]-[[888]]<br />
Kuang csi (光啟 Guāng qǐ) [[885]]-[[888]]<br />
Wende (文德 Wén dé) [[888]]<br />
Ven tö (文德 Wén dé) [[888]]<br />
|-
|-
| [[Tang Zhao Zong (昭宗 Zhāo zōng)]]
| [[Csao Cung]] (昭宗 Zhāo zōng)
| Li Ye (李曄 Lǐ Yè)
| Li Je (李曄 Lǐ Yè)
| [[888]]-[[904]]
| [[888]]-[[904]]
| Longji (龍紀 Lóng jì) [[889]]<br />
| Lung csi (龍紀 Lóng jì) [[889]]<br />
Dashun (大順 Dà shùn) [[890]]-[[891]]<br />
Ta sun (大順 Dà shùn) [[890]]-[[891]]<br />
Jingfu (景福 Jǐng fú) [[892]]-[[893]]<br />
Csing fu (景福 Jǐng fú) [[892]]-[[893]]<br />
Qianning (乾寧 Qián níng) [[894]]-[[898]]<br />
Csian ning (乾寧 Qián níng) [[894]]-[[898]]<br />
Guanghua (光化 Guāng huà) [[898]]-[[901]]<br />
Kuang hua (光化 Guāng huà) [[898]]-[[901]]<br />
Tianfu (天復 Tiān fù) [[901]]-[[904]]<br />
Tien fu (天復 Tiān fù) [[901]]-[[904]]<br />
Tianyou (天佑 Tiān yòu) [[904]]<br />
Tien ju (天佑 Tiān yòu) [[904]]<br />
|-
|-
| [[Tang Ai di (哀帝 Aī dì)]] vagy<br />Zhaoxuan di (昭宣帝 Zhāo xuān dì)
| [[Aj Ti]] (哀帝 Aī dì) vagy<br />Csao Hszüan-ti (昭宣帝 Zhāo Xuān Dì)
| Li Zhu (李柷 Lǐ Zhù)
| Li Csu (李柷 Lǐ Zhù)
| [[904]]-[[907]]
| [[904]]-[[907]]
| Tianyou (天佑 Tiān yòu) [[904]]-[[907]]<br />
| Tien ju (天佑 Tiān yòu) [[904]]-[[907]]<br />
|}
|}


215. sor: 247. sor:
{{commonskat|Tang Dynasty}}
{{commonskat|Tang Dynasty}}
* [http://www.terebess.hu/szorolapok/tanglovak.html A Tang kor lovairól.]
* [http://www.terebess.hu/szorolapok/tanglovak.html A Tang kor lovairól.]

{{csonk-dátum|csonk-tört|2006 májusából}}


{{portál|középkor||Kína|-}}
{{portál|középkor||Kína|-}}

A lap 2014. február 27., 09:32-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Tang-dinasztia
唐朝 Tang csao
történelmi
618 – 907
A tangok befolyási övezete és az idővonalon elfoglalt helyük
A tangok befolyási övezete és az idővonalon elfoglalt helyük
Általános adatok
FővárosaCsangan 618–904
Lojang 904–907
Terület5 400 000 km²
Népesség50–80 000 000 7. és 9. század fő
Hivatalos nyelvekközépkínai
Valláshagyományos, buddhizmus, taoizmus, konfucianizmus
Kormányzat
Államformamonarchia
Uralkodókirály
ElődállamUtódállam
← Szuj-dinasztiaAz öt dinasztia és tíz királyság kora →
A Wikimédia Commons tartalmaz Tang-dinasztia
唐朝 Tang csao
 témájú médiaállományokat.
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára

A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció aranykorának szokták nevezni.

Előzmények

Hosszú széttagoltság után 589-ben a Szuj-dinasztia újraegyesítette Kínát. Mivel ennek második uralkodója, Jang Kuang véreskezű zsarnok volt – többek között ő építette nagy áldozatok árán a Nagy-csatornát –, a Szuj-dinasztiát rövid uralkodás után egy felkeléssorozat megdöntötte (618), Jang Kuangot megölték.

A dinasztia első évszázada

A Tang-dinasztia uralkodóinak idejében befolyási övezete

A Tang-dinasztiát Li Jüan (uralkodónevén Kao-cu alapította, aki korábban a Szuj-ház tábornoka volt. A birodalom fővárosa Csangan volt. A parasztság megnyerése érdekében csökkentette az adó- és robotterheket, s egyenlősítő földosztást hajtott végre (minden felnőtt férfi 100 mu földet kapott, ebből 20-at továbbörökíthetett, 80-at halálakor vissza kellett adni az államnak).

626-ban egy véres családi dráma után Li Jüan fia, Taj-cung lett a császár (626–649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkodójaként tartanak számon. Törvénykönyvet adott ki, visszaállította a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattvalóinak támogatását. Csangan a korabeli világ legnagyobb városává nőtt. Seregei legyőzték a türköket, majd hódításokba kezdtek a nyugati területeken, s sikerült a Selyemút keleti szakaszát kínai ellenőrzés alá venni. Ő és utódai meghódították a Koreai-félsziget egy részét, illetve Észak-Vietnamot. A tang kor első felében megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros és a tengerparti kikötővárosok nagy nemzetközi központokká váltak, népes külföldi kolóniával.

Taj-cung fia, majd unokája uralma alatt a hatalom fokozatosan a Vu Cö-tien nevű volt császári ágyas kezébe került, aki 690-ben kikiáltotta magát császárnőnek (690-705) Vu Hou néven. Ő volt a kínai történelemben az egyetlen nő, aki saját jogán uralkodott. Uralma alatt Kína virágzása folytatódott, s számos fiatal tehetség került magas pozícióba.

A dinasztia első évszázadát a belső gazdasági fejlődés és a külső hódítások jellemezték. A tang seregek elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, Észak-Koreát és Észak-Vietnamot. Kelet- és Belső-Ázsia legtöbb állama elismerte a tang császár felsőbbségét. A 7–8. században virágzottak Kína nemzetközi kapcsolatai, megélénkült a selyemút kereskedelme, s a kínai kultúrát számos idegen hatás érte.

A 8-9. század

Vu Hout 705-ben puccsal eltávolították és restaurálták a Tang-házat. A 712-től 756-ig trónon ült Hszüan Cung császár uralmának első felét a kínai történelem és kultúra egyik aranykorának tartják („kaj-jüani szép napok”), amelyre mind a külpolitika, mind a belpolitika terén a nagyfokú stabilitás volt jellemző. Uralmának vége felé azonban a hatalom a vidéki helyőrségi parancsnokok, illetve a szépséges ágyas, Jang Kuj-fej családjának kezébe került, miközben a császár a szerelmével volt elfoglalva. 755-ben An Lu-san, a közép-ázsiai származású tábornok fellázadt a dinasztia ellen. Bár lázadást 763-ra nagy nehezen leverték, a Tang-dinasztia sosem nyerte vissza régi fényét, ugyanakkor az uralkodóház hatalmát sikerült továbő bi egy évszázadra konszolidálni.

Pólózó nő kerámia szobrocskája a Tang-dinasztia idejéből

A 9. századra az osztásföldek rendszere megszűnt, fokozódott a földkoncentráció, csökkentek az állami bevételek. A gyenge császári hatalom képtelen volt véget vetni a helyi kiskirályok uralmának. Huang Csao felkelése (874–884) nyomán a Tang-ház végletesen meggyengült, s a hatalom a helyi hadvezérek kezébe került. Végül az egyik hadúr 907-ben hivatalosan is megdöntötte a Tang-dinasztiát. Lojangban a kései Liang-dinasztia alakult meg és megkezdődött a széttagoltság, az öt dinasztia és tíz királyság kora.

Értékelése

A Tang-kort a kínai történelem aranykorának szokás tartani: Kína befolyása soha nem látott mértékben megnőtt, virágzottak a művészetek – például a költészetben ekkor alkotott Li Paj, ]]kínai|Du Fu|Tu Fu}}, Po Csü-ji és Vang Vej. A kínai buddhizmus is ekkor élte fénykorát, jelentős mértékű városiasodás indult meg (Csangannak egymillió lakosa volt!), s számos olyan technikai újítás is ekkor jelent meg, amely csak a Szung-dinasztia korától kezdte éreztetni hatását (például könyvnyomtatás).

A Tang-dinasztia nyolc historiográfiája a Huszonnégy történet című gyűjteményben található.

A Tang-dinasztia húsz uralkodója


Templomi név Családnév és adott név Uralkodás Uralkodói éra és időtartama
Hagyományos elnevezés: "Tang" + templomi név
Tang Kao-cu (高祖 Gāo Zǔ) Li Jüan (李淵 Lǐ Yuān) 618-626 Vu-tö (武德 Wǔ dé) 618-626
Tang Taj-cung (太宗 Tài Zōng) Li Si-min (李世民 Lǐ Shì Mín) 626-649 Csen Kuan (貞觀 Zhēn guān) 627-649
Kao Cung (高宗 Gāo zōng) Li Cse (李治 Lǐ Zhì) 650-683 Jung Huj (永徽 Yǒng huī) 650-655

Hszien csing (顯慶 Xiǎn qìng) 656-661
Lung suo (龍朔 Lóng shuò) 661-663
Lin tö (麟德 Lín dé) 664-665
Csien feng (乾封 Qían fēng) 666-668
Cung csang (總章 Zǒng zhāng) 668-670
Hszien heng (咸亨 Xián hēng) 670-674
Sang jüan (上元 Shàng yuán) 674-676
Ji feng (儀鳳 Yí fèng) 676-679
Tiao lu (調露 Tiáo lù) 679-680
Jung lung (永隆 Yǒng lóng) 680-681
Kaj jao (開耀 Kāi yào) 681-682
Jung csun (永淳 Yǒng chún) 682-683
Hung tao (弘道 Hóng dào) 683

Csuj Cung (中宗 Zhōng zōng)
(Vu Hou eltávolította) 		Li Hszien (李顯 Lǐ Xiǎn) vagy
Li Csö (李哲 Lǐ Zhé) 		684
(705-710) 		Sze seng (嗣聖 Sì shèng) 684
Zsuj Cung (睿宗 Ruì zōng)
(Vu Hou eltávolította) 		Li Tan (李旦 Lǐ Dàn) 684
(710-712) 		Ven Ming (文明 Wén míng) 684
Vu Hou (武后 Wǔ hòu) Vu Cö-tian (武則天 Wǔ Zé Tiān) 684-705 Kuang csaj (光宅 Guāng zhái) 684

Csuj kung (垂拱 Chuí gǒng) 685-688
Jung csang (永昌 Yǒng chāng) 689
Caj csu (載初 Zài chū) 690

Csou-dinasztia (690–705)
A Tang-dinasztia folytatása
Csuj Cung (中宗 Zhōng zōng)
(másodszor) 		Li Hszien (李顯 Lǐ Xiǎn) or
Li Csö (李哲 Lǐ Zhé) 		(684)
705-710 		Sen lung (神龍 Shén lóng) 705-707

Csing lung (景龍 Jǐng lóng) 707-710

Sao Ti (少帝 Shào dì)
ld. a táblázat alatti jegyzetet 		Li Csung-mao (李重茂 Lǐ Chóng Mào) 710 Tang lung (唐隆 Táng lóng) 710
Zsuj Cung (睿宗 Ruì zōng)
(másodszor) 		Li Tan (李旦 Lǐ Dàn) (684)
710-712 		Csing jün (景雲 Jǐng yún) 710-711

Taj csi (太極 Tài jí) 712
Jen ho (延和 Yán hé) 712

I. Hszüan Cung (玄宗 Xuán zōng) Li Lung-csi (李隆基 Lǐ Lóng Jī) 712-756 Hszien tien (先天 Xiān tiān) 712-713

Kaj jüan (開元 Kāi yuán) 713-741
Tien pao (天寶 Tiān bǎo) 742-756

Szu Cung (肅宗 Sù zōng) Li Heng (李亨 Lǐ Hēng) 756-762 Cse tö (至德 Zhì dé) 756-758

Csian jüan (乾元 Qián yuán) 758-760
Sang jüan (上元 Shàng yuán) 760-761

Taj Cung (代宗 Dài zōng) Li Jü (李豫 Lǐ Yù) 762-779 Pao jing (寶應 Bǎo yìng) 762-763

Kuang Tö (廣德 Guǎng dé) 763-764
Jung taj (永泰 Yǒng tài) 765-766
Ta li (大曆 Dà lì) 766-779

Tö Cung (德宗 Dé zōng) Li Kuo (李适 Lǐ Kuò) 780-805 Csian csung (建中 Jiàn zhōng) 780-783

Hszing jüan (興元 Xīng yuán) 784
Csen jüan (貞元 Zhēn yuán) 785-805

Sun Cung (順宗 Shùn zōng) Li Szong (李誦 Lǐ Sòng) 805 Jung csen (永貞 Yǒng zhēn) 805
Hszien Cung (憲宗 Xiàn zōng) Li Csun (李純 Lǐ Chún) 806-820 Jüan ho (元和 Yuán hé) 806-820
Mu Cung (穆宗 Mù zōng) Li Heng (李恆 Lǐ Héng) 821-824 Csang csing (長慶 Cháng qìng) 821-824
Csing Cung (敬宗 Jìng zōng) Li Csan (李湛 Lǐ Zhàn) 824-826 Pao li (寶曆 Bǎo lì) 824-826
Ven Cung (文宗 Wén zōng) Li Ang (李昂 Lǐ Áng) 826-840 Pao li (寶曆 Bǎo lì) 826

Ta ho (大和 Dà hé) Taj ho (Tài hé 太和) 827-835
Kaj cseng (開成 Kāi chéng) 836-840

Vu Cung (武宗 Wǔ zōng) Li Jen (李炎 Lǐ Yán) 840-846 Huj csang (會昌 Huì chāng) 841-846
II. Hszüan Cung (宣宗 Xuān zōng) Li Csen (李忱 Lǐ Chén) 846-859 Ta csung (大中 Dà chōng) 847-859
Ji Cung (懿宗 Yì zōng) Li Cuj (李漼 Lǐ Cuǐ) 859-873 Ta csung (大中 Dà chōng) 859

Hszien tung (咸通 Xián tōng) 860-873

Hszi Cung (僖宗 Xī zōng) Li Hszüan (李儇 Lǐ Xuān) 873-888 Hszien tung (咸通 Xián tōng) 873-874

Csian fu (乾符 Qián fú) 874-879
Kuang ming (廣明 Guǎng míng) 880-881
Csung ho (中和 Zhōng hé) 881-885
Kuang csi (光啟 Guāng qǐ) 885-888
Ven tö (文德 Wén dé) 888

Csao Cung (昭宗 Zhāo zōng) Li Je (李曄 Lǐ Yè) 888-904 Lung csi (龍紀 Lóng jì) 889

Ta sun (大順 Dà shùn) 890-891
Csing fu (景福 Jǐng fú) 892-893
Csian ning (乾寧 Qián níng) 894-898
Kuang hua (光化 Guāng huà) 898-901
Tien fu (天復 Tiān fù) 901-904
Tien ju (天佑 Tiān yòu) 904

Aj Ti (哀帝 Aī dì) vagy
Csao Hszüan-ti (昭宣帝 Zhāo Xuān Dì) 		Li Csu (李柷 Lǐ Zhù) 904-907 Tien ju (天佑 Tiān yòu) 904-907

Külső hivatkozások

Commons:Category:Tang Dynasty
A Wikimédia Commons tartalmaz Tang-dinasztia témájú médiaállományokat.



A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tang-dinasztia&oldid=14451699”