„Billy Wilder” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Filmjei: link korr
a →‎Élete: korr
33. sor: 33. sor:
Egyetemi tanulmányait a [[Bécsi Egyetem]] jogi karán végezte.
Egyetemi tanulmányait a [[Bécsi Egyetem]] jogi karán végezte.


Családja [[Bécs]]be költözött. Sportújságíróként kezdte pályafutását. Ezután [[Berlin]]be ment. 1926-1929 között [[Berlin]]ben a ''Die Stunde'' riportere, valamint a ''Nachtausgabe'' szerkesztője volt. 1929-1933 között forgatókönyvíró volt. 1930-ban készült el első forgatókönyves filmje, az ''Emberek vasárnap''. 1933-tól rendező [[Franciaország]]ban. Miután megérkezett [[Hollywood]]ba 1933-ban, forgatókönyvíróként folytatta pályafutását. 1934-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba költözött (amerikai állampolgár is lett), és még ugyanebben az évben debütált első rendezői filmjével, a ''Rosszcsont''tal. 1934-ben volt első jelentős forgatókönyvírói sikere a ''Ninocska'' című filmmel. 1942-tól rendezett. A [[második világháború]] idején veszítette el édesanyját, mamáját és mostohaapját az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ban. Az 1944-es ''Gyilkos vagyok'' című filmjét a legjobb rendezői és forgatókönyvírói díjra jelölték. Egy évvel később Wilder kiérdemelte a legjobb rendező és legjobb forgatókönyvírói díjat a [[Férfiszenvedély]] című filmjéért. 1950-ben ő írta és rendezte az ''Alkony sugárút'' című filmet is. 1951 óta producerként is dolgozott. Az 1950-es években Wilder több filmet is rendezett: ''A 17-es fogolytábor''t (1953) és [[A vád tanúja (film)|A vád tanúja]]t (1957), ''[[Van, aki forrón szereti]]'' (1959). Az 1960-as években olyan filmekben dolgozott, mint például az ''Egy, kettő, három'' (1961), ''Irma, te édes'' (1963) és a ''Csókolj meg, tökfej!'' (1964). 1981-ben nyugdíjba vonult. 1988-ban elnyerte az [[Irving G. Thalberg-emlékdíj]]at.
Családja [[Bécs]]be költözött. Sportújságíróként kezdte pályafutását. Ezután [[Berlin]]be ment. 1926-1929 között [[Berlin]]ben a ''Die Stunde'' riportere, valamint a ''Nachtausgabe'' szerkesztője volt. 1929-1933 között forgatókönyvíró volt. 1930-ban készült el első forgatókönyves filmje, az ''Emberek vasárnap''. 1933-tól rendező [[Franciaország]]ban. Miután megérkezett [[Hollywood]]ba 1933-ban, forgatókönyvíróként folytatta pályafutását. 1934-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba költözött (amerikai állampolgár is lett), és még ugyanebben az évben debütált első rendezői filmjével, a ''Rosszcsont''tal. 1934-ben volt első jelentős forgatókönyvírói sikere a ''Ninocska'' című filmmel. 1942-tól rendezett. A [[második világháború]] idején veszítette el édesanyját, mamáját és mostohaapját, akik az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ban haltak meg. Az 1944-es ''Gyilkos vagyok'' című filmjét a legjobb rendezői és forgatókönyvírói díjra jelölték. Egy évvel később Wilder kiérdemelte a legjobb rendező és legjobb forgatókönyvírói díjat a ''[[Férfiszenvedély]]'' című filmjéért. 1950-ben ő írta és rendezte az ''Alkony sugárút'' című filmet is. 1951 óta producerként is dolgozott. Az 1950-es években Wilder több filmet is rendezett: ''A 17-es fogolytábor''t (1953) és ''[[A vád tanúja (film)|A vád tanújá]]''t (1957), ''[[Van, aki forrón szereti]]'' (1959). Az 1960-as években olyan filmekben dolgozott, mint például az ''Egy, kettő, három'' (1961), ''Irma, te édes'' (1963) és a ''Csókolj meg, tökfej!'' (1964). 1981-ben nyugdíjba vonult. 1988-ban elnyerte az [[Irving G. Thalberg-emlékdíj]]at.


[[2002]]. [[március 27.|március 27]]-én hunyt el tüdőgyulladás következtében [[Beverly Hills]]ben.
[[2002]]. [[március 27.|március 27]]-én hunyt el tüdőgyulladás következtében [[Beverly Hills]]ben.

A lap 2014. február 19., 19:47-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Billy Wilder
Gloria Swanson és Billy Wilder 1950-ben
Gloria Swanson és Billy Wilder 1950-ben
SzületettSamuel Wilder
1906. június 22.
Sucha Beskidzka, Galícia,  Osztrák–Magyar Monarchia (ma Lengyelország)
Elhunyt2002. március 27. (95 évesen)
Beverly Hills, Kalifornia,  USA
Állampolgársága
Nemzetiségeamerikai
HázastársaJudith Coppicus (1936-1946)
Audrey Young (1949-2002)
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró, producer
IskoláiBécsi Egyetem
Kitüntetései
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeWestwood Village Memorial Park temető (Los Angeles)
A Wikimédia Commons tartalmaz Billy Wilder témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Billy Wilder (eredeti neve: Samuel Wilder) (Sucha Beskidzka, 1906. június 22. – Beverly Hills, Kalifornia, 2002. március 27.) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

Élete

Billy Wilder 1906. június 23-án született Max Wilder és Eugenia Dittler gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait a Bécsi Egyetem jogi karán végezte.

Családja Bécsbe költözött. Sportújságíróként kezdte pályafutását. Ezután Berlinbe ment. 1926-1929 között Berlinben a Die Stunde riportere, valamint a Nachtausgabe szerkesztője volt. 1929-1933 között forgatókönyvíró volt. 1930-ban készült el első forgatókönyves filmje, az Emberek vasárnap. 1933-tól rendező Franciaországban. Miután megérkezett Hollywoodba 1933-ban, forgatókönyvíróként folytatta pályafutását. 1934-ben az USA-ba költözött (amerikai állampolgár is lett), és még ugyanebben az évben debütált első rendezői filmjével, a Rosszcsonttal. 1934-ben volt első jelentős forgatókönyvírói sikere a Ninocska című filmmel. 1942-tól rendezett. A második világháború idején veszítette el édesanyját, mamáját és mostohaapját, akik az auschwitzi koncentrációs táborban haltak meg. Az 1944-es Gyilkos vagyok című filmjét a legjobb rendezői és forgatókönyvírói díjra jelölték. Egy évvel később Wilder kiérdemelte a legjobb rendező és legjobb forgatókönyvírói díjat a Férfiszenvedély című filmjéért. 1950-ben ő írta és rendezte az Alkony sugárút című filmet is. 1951 óta producerként is dolgozott. Az 1950-es években Wilder több filmet is rendezett: A 17-es fogolytábort (1953) és A vád tanúját (1957), Van, aki forrón szereti (1959). Az 1960-as években olyan filmekben dolgozott, mint például az Egy, kettő, három (1961), Irma, te édes (1963) és a Csókolj meg, tökfej! (1964). 1981-ben nyugdíjba vonult. 1988-ban elnyerte az Irving G. Thalberg-emlékdíjat.

2002. március 27-én hunyt el tüdőgyulladás következtében Beverly Hillsben.

Billy Wilder sírköve

Magánélete

1936–1946 között Judith Coppicus volt a felesége. 1949-2002 között Audrey Young volt a párja.

Filmjei

(r = rendező; p = producer; f = forgatókönyvíró)

Díjai

Forrás

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Billy Wilder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  1. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1992.81.0.html, 2019. december 8., https://web.archive.org/web/20181229031351/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1992.81.0.html
  2. ↑ https://www.goethe.de/resources/files/pdf290/liste_preistraegerinnen_goethe-medaille_1955-20222023.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Billy_Wilder&oldid=14430156”