„Kánon (vallás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html Magyar |
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html Magyar katolikus lexikon > K > kánon], lexikon.katolikus.hu |
||
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2006 novemberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2006 novemberéből}} |
A lap 2014. február 9., 19:04-kori változata
Kánon (a görög kanón, "nádpálca", "vessző", "vonalzó", "bot", "mérővessző" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon, norma, minta.
Az egyházi szóhasználatban a szentírási könyvek gyűjteményére, a hitszabályokra, valamint liturgiai jelentésekre vonatkozik.
- A Biblia könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: Bibliai kánon.
- A katolikus egyházban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, 325-ben az első nikaiai zsinaton használták ezt a szót először a fegyelmi határozatokra. A tridenti zsinat viszont a szót a hitágazatokra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
- A katolikus mise-kánon a misének a Sanctustól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
- A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét irmosznak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. Melles Emil).
Forrás
- Magyar katolikus lexikon > K > kánon, lexikon.katolikus.hu