„Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
Édesapja Vásárhelyi Mátyás [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották.<ref>{{hiv-web |url=http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/vasarhelyirov.htm |cím=Vásárhelyi Pál életrajza |elérés=2011-05-08 |szerző= |szerzőhiv= |kiadó=omikk.bme.hu |munka= |nyelv=magyar }}</ref> |
Édesapja Vásárhelyi Mátyás [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották.<ref>{{hiv-web |url=http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/vasarhelyirov.htm |cím=Vásárhelyi Pál életrajza |elérés=2011-05-08 |szerző= |szerzőhiv= |kiadó=omikk.bme.hu |munka= |nyelv=magyar }}</ref> |
||
[[1837]]-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a [[Vaskapu-szoros|vaskapu]]i víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a [[Fertő]]t lecsapoló csatorna, amely a [[Hanság]]on biztosította a gazdálkodást. |
[[1837]]-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a [[Vaskapu-szoros|vaskapu]]i víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a [[Fertő]]t lecsapoló csatorna, amely a [[Hanság]]on biztosította a gazdálkodást. |
||
[[1846]]-ban a [[Tisza]] szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti [[Károlyi-palota|Károlyi-palotában]] szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.<ref>{{hiv-web |url=http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16535.htm |cím=Vásárhelyi Pál |elérés=2011-05-08 |szerző= |szerzőhiv= |kiadó=Magyar életrajzi lexikon |munka= |nyelv=magyar }}</ref> |
[[1846]]-ban a [[Tisza]] szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti [[Károlyi-palota|Károlyi-palotában]] szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.<ref>{{hiv-web |url=http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16535.htm |cím=Vásárhelyi Pál |elérés=2011-05-08 |szerző= |szerzőhiv= |kiadó=Magyar életrajzi lexikon |munka= |nyelv=magyar }}</ref> |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
* A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845). |
* A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845). |
||
== |
== Források == |
||
* Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860); |
* Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860); |
||
* Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896); |
* Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896); |
||
| 72. sor: | 72. sor: | ||
* [[Horváth Árpád (író)|Horváth Árpád]]: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956). |
* [[Horváth Árpád (író)|Horváth Árpád]]: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956). |
||
== |
== Kapcsolódó szócikk == |
||
* [[A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)]] |
* [[A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)]] |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== |
== További információk == |
||
* {{cite web |
* {{cite web |
||
|url=http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vasarhelyi_pal_szuletesnapja__1795 |
|url=http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vasarhelyi_pal_szuletesnapja__1795 |
||
A lap 2014. február 8., 17:43-kori változata
| Vásárhelyi Pál | |
 | |
| Barabás Miklós: Vásárhelyi Pál (litográfia) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1795. március 25. Habsburg BirodalomSzepesolaszi, |
| Elhunyt | 1846. április 8. (51 évesen) Pest, |
| Sírhely | |
| Ismeretes mint | Tisza szabályozása |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | vízépítő mérnök |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Pál témájú médiaállományokat. | |
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.[1]
1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.
1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.[2]
Főbb művei
- Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827);
- A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838);
- Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838);
- A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).
Források
- Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860);
- Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896);
- Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897);
- Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955);
- Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).
Művek róla
- Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére;
- Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére (versek);
- Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956).
Kapcsolódó szócikk
Jegyzetek
- ↑ Vásárhelyi Pál életrajza (magyar nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- ↑ Vásárhelyi Pál (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
További információk
- MÁRCIUS 25. – VÁSÁRHELYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1795 (magyar nyelven). Jeles Napok. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- A Vásárhelyi-terv: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése (magyar nyelven). aquadocinter.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- Vásárhelyi Pál (angol nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök) témájú médiaállományokat.