„Szacsvay Imre (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
dátum jav |
a →Élete |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], Szacsvay Imre, [[Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville]], [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Kerepesi temető]]ben.]] |
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], Szacsvay Imre, [[Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville]], [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor (vértanú)|Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.]] |
||
[[Nagyvárad]]on jogi tanulmányokat végzett. Mint [[Beöthy Ödön]] [[jurátus]]a, ott volt az [[1839]]–40 évi országgyűlésen, majd [[1840]]-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a [[Bihar vármegye]]i liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban [[Váradolaszi]] és Újváros országgyűlési képviselője volt. |
[[Nagyvárad]]on jogi tanulmányokat végzett. Mint [[Beöthy Ödön]] [[jurátus]]a, ott volt az [[1839]]–40 évi országgyűlésen, majd [[1840]]-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a [[Bihar vármegye]]i liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban [[Váradolaszi]] és Újváros országgyűlési képviselője volt. |
||
A lap 2014. február 4., 21:57-kori változata
Szacsvay Imre (Biharsályi, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Élete
Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839–40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselője volt.
1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Emlékezete
Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a második bécsi döntés után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.
A debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formált alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.
Külső hivatkozások
Felhasznált források
- Révai nagy lexikona
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Szoborlap: Szacsvay Imre szobra
