„Papagájalakúak” változatai közötti eltérés

Papagájalakúak
	Kea (Nestor notabilis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes); Wagler, 1830
Öregcsaládok
	Kakadufélék (Cacatuoidae); Papagájfélék (Psittacoidae); Lórifélék (Strigopoidae);
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Papagájalakúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájalakúak témájú médiaállományokat és Papagájalakúak témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. február 1., 15:21-kori változata

A papagájalakúak (Psittaciformes) a madarak osztályának egyik rendje, amelybe 3 család, 8 alcsalád, 83 nem és 443 faj tartozik. A „papagáj” név valószínűleg a Közép-Afrikában élő timnehektől származik: ők nevezik az egyik, vidékükön honos papagájfajt pampakajnak, ami nyelvükön fecsegő-locsogót jelent.

Előfordulásuk

Európában és Észak-Amerikában nem fordulnak elő, de több fajuk közkedvelt díszmadár. Trópusi és szubtrópusi területek lakói.

Megjelenésük

Felső csőrkávájuk rövid, az orrnyílások környékét bőrszerű viaszhártya borítja. Kampósan ívelt csőrük fölső kávája izülettel kapcsolódik a homlokcsonthoz, így fölfelé mozgatható – alsó csőrkávájuk viszont nem mozgatható. A kemény héjú terméseket a csőrkampóban levő reszelőlécekkel törik fel; ebben erős nyelvük segíti őket.

Két lábujjuk előre áll, az első és a negyedik hátrafordítható. Tollazatuk látványos, élénk színű, gyakran tarka.

Életmódjuk

Növényevő madarak. Mászáshoz csőrüket is használják. Lábuk nem csak a mászást szolgálja; sok faj a táplálékot is azzal emeli csőréhez. Növények termésein, főként magvakon élnek.

Állandó (nem költöző) madarak. Több faj jó hangutánzó.

Az összes madárrend közül a papagájalakúak a leghosszabb életűek.^[2]

Szaporodásuk

Általában fák odvaiban költenek; a tojásból csupaszon kibújó, fészeklakó fiókákat a két szülő közösen gondozza.

Felhasználásuk

Kedvelt díszmadarak, olyannyira, hogy begyűjtésük több fajt a kipusztulás szélére sodort – ezek most védettek.

Rendszerezésük

A rendbe az alábbi öregcsaládok tartoznak:

kakadufélék (Cacatuoidae) – (GR Gray, 1840)
papagájfélék (Psittacoidae) – (Illiger 1811)
lórifélék (Strigopoidae) – (Selby, 1836)

Jegyzetek

↑ A Miskolc Városi Vadaspark tájékoztatója
↑ Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5

Források

Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 493. o. ISBN 963-9257-11-7

További információk

Nemes papagáj.lap.hu - linkgyűjtemény

[1] A Miskolc Városi Vadaspark tájékoztatója

[auto1-2] Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5

[1]

[2]

A lap 2014. február 1., 14:44-kori változata szerkesztés Xqbot (vitalap \| szerkesztései) botok 159 775 szerkesztés a Bot: fr:Psittaciformes egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. február 1., 15:21-kori változata szerkesztés visszavonás Xqbot (vitalap \| szerkesztései) botok 159 775 szerkesztés a Bot: ja:オウム目 egy kiemelt cikk Újabb szerkesztés →
70. sor:		70. sor:

	{{Link GA\|fr}}		{{Link GA\|fr}}
			{{Link GA\|ja}}