„Bahrein” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Medina –> Medina (Szaúd-Arábia) |
a Bot: en:Bahrain egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
[[Fájl:Bahrain Topography.png|thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe]] |
[[Fájl:Bahrain Topography.png|thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe]] |
||
[[ |
[[Fájl:Birds in Al-Areen Wildlife Park.jpg|thumb|150px|left|A ''[[Rózsás flamingó]]k'' őshonosak a szigeten]] |
||
=== Domborzat === |
=== Domborzat === |
||
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb [[sziget]]ből álló ország felszíne sík, [[sivatag]]i éghajlatú. A jelentős [[artézi víz]]készletből eredő forrásai gazdag [[oázis]]okat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter). |
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb [[sziget]]ből álló ország felszíne sík, [[sivatag]]i éghajlatú. A jelentős [[artézi víz]]készletből eredő forrásai gazdag [[oázis]]okat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter). |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
A [[Perzsa-öböl]] bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az [[asszírok]], a [[babiloniak]], a [[görögök]], a [[perzsák]], végül az [[arabok]], akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a [[görögök]] Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név [[arab nyelv|arabul]] azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy [[édesvíz]]ű források vannak a sós vízzel körbevett területen. |
A [[Perzsa-öböl]] bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az [[asszírok]], a [[babiloniak]], a [[görögök]], a [[perzsák]], végül az [[arabok]], akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a [[görögök]] Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név [[arab nyelv|arabul]] azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy [[édesvíz]]ű források vannak a sós vízzel körbevett területen. |
||
[[ |
[[Fájl:Bahrain Fort 7.jpg|thumb|A [[világörökség]] része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza]] |
||
=== Ókor === |
=== Ókor === |
||
I. e. 2300 körül Bahrein a [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (a mai [[Irak]]ban) és az Indus-völgyben (a mai [[Pakisztán]] és [[India]]) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a [[sumérok|sumér]] civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a [[Babiloni Birodalom]] része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték. |
I. e. 2300 körül Bahrein a [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (a mai [[Irak]]ban) és az Indus-völgyben (a mai [[Pakisztán]] és [[India]]) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a [[sumérok|sumér]] civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a [[Babiloni Birodalom]] része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték. |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
=== Nagyobb államok részeként === |
=== Nagyobb államok részeként === |
||
Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket. |
Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket. |
||
[[ |
[[Fájl:AradFort.jpg|thumb|Arad erődje, [[15. század]]i építmény]] |
||
[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott. |
[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott. |
||
97. sor: | 97. sor: | ||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
[[ |
[[Fájl:Hamad-Bin-Isa-Al-Khalifa.jpg|thumb|160px|right|Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király]] |
||
[[ |
[[Fájl:Aerial view of Manama.jpg|thumb|[[Manama]] látképe]] |
||
[[Fájl:Modern Manama.jpg|thumb|right|[[Manama]] egy más nézetből]] |
[[Fájl:Modern Manama.jpg|thumb|right|[[Manama]] egy más nézetből]] |
||
[[ |
[[Fájl:Muharraq and Manama.jpg|thumb|Muharrak (az előtérben) és [[Manama]] (a háttérben)]] |
||
[[ |
[[Fájl:Bahrain14.JPG|thumb|Muharrak tengerpartja]] |
||
[[ |
[[Fájl:7الفاتح 1.jpg|thumb|Egy [[mecset]] a szigeten]] |
||
=== Alkotmány, államforma === |
=== Alkotmány, államforma === |
||
180. sor: | 180. sor: | ||
== Gazdaság == |
== Gazdaság == |
||
[[ |
[[Fájl:AlbaGallery8.jpg|thumb|Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye]] |
||
[[ |
[[Fájl:Road and towers in Manama.jpg|thumb|180px|left|Manama egy képe]] |
||
[[ |
[[Fájl:Batelco Network Operations Centre (NOC).JPG|thumb|A Batelco [[telekommunikáció]]s társaság egy hálózati központja]] |
||
=== Általános adatok === |
=== Általános adatok === |
||
Olajipari ország. Az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a [[halídzsi]]t. |
Olajipari ország. Az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a [[halídzsi]]t. |
||
203. sor: | 203. sor: | ||
* Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek. |
* Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek. |
||
* Főbb kereskedelmi partnerek: [[Szaúd-Arábia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Japán]], [[Németország]], [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]], [[India]], [[Dél-Korea]]. |
* Főbb kereskedelmi partnerek: [[Szaúd-Arábia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Japán]], [[Németország]], [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]], [[India]], [[Dél-Korea]]. |
||
[[ |
[[Fájl:Saudi Bahrain Bridge.jpg|thumb|A szigetet [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiával]] összekötő híd]] |
||
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ==== |
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ==== |
||
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.<ref>Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.</ref> |
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.<ref>Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.</ref> |
||
215. sor: | 215. sor: | ||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
* Internethasználat: 21% |
* Internethasználat: 21% |
||
[[ |
[[Fájl:Bahrain National Museum Exterior.jpg|thumb|A Nemzeti Múzeum épülete]] |
||
=== Oktatási rendszer === |
=== Oktatási rendszer === |
||
Az oktatás |
Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.<ref>Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X</ref> |
||
=== Kulturális intézmények === |
=== Kulturális intézmények === |
||
226. sor: | 226. sor: | ||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
[[ |
[[Fájl:Traditional Bahrain door.jpg|thumb|140px|A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak]] |
||
=== Művészetek === |
=== Művészetek === |
||
246. sor: | 246. sor: | ||
== Sport == |
== Sport == |
||
[[ |
[[Fájl:Bahrain International Circuit back straight.jpg|thumb|A [[Formula–1 bahreini nagydíj|Formula–1 bahreini]] pályájának egy része]] |
||
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta [[Rashid Ramzi]] a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá. |
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta [[Rashid Ramzi]] a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá. |
||
* ''Bővebben: [[Bahrein az olimpiai játékokon]]'' |
* ''Bővebben: [[Bahrein az olimpiai játékokon]]'' |
||
283. sor: | 283. sor: | ||
[[Kategória:Bahrein| ]] |
[[Kategória:Bahrein| ]] |
||
[[Kategória:Szigetországok]] |
[[Kategória:Szigetországok]] |
||
{{Link GA|en}} |
A lap 2014. február 1., 00:18-kori változata
Bahreini Királyság | |||
مملكة البحرين (Mamlakatu l-Bahrajn) | |||
| |||
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk Nemzeti himnusz: Bahrainuná | |||
Fővárosa | Manáma | ||
é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″Koordináták: é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″ | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | Hamad ibn Ísza Ál Halífa | ||
Miniszterelnök | Halífa ibn Szalmán Ál Halífa | ||
Koronaherceg | Szalmán ibn Hamad ibn Ísza Ál Halífa | ||
Hivatalos nyelv | arab, | ||
Beszélt nyelvek | angol, perzsa, urdu | ||
független | 1971 | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 311 134 fő (2014)[1] | ||
Rangsorban | 159 | ||
Becsült | 1 237 570 [2] fő (2010. április) | ||
Rangsorban | 159 | ||
Népsűrűség | 1150 fő/km² | ||
GDP | |||
Egy főre jutó | 20 759 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 694 km² | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Bahreini dinár (BHD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | BRN | ||
Hívószám | 973 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .bh | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahreini Királyság témájú médiaállományokat. | |||
Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság[3]) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.
Földrajz
Domborzat
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).
Vízrajz
Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.
Éghajlat
Télen enyhe az időjárás. Nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés.
Élővilág, természetvédelem
Nemzeti parkjai
Természeti világörökségei
Történelem
Az ókori Mezopotámiában Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt[4]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:
- Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.
A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.
Ókor
I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.
Nagyobb államok részeként
Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.
1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.
A mai határok között
A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította az bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.
Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave ellenőrré való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.
A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.
A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.
A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnét a polgárháború miatt.
Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.
1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.
1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.
A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Örökletes alkotmányos monarchia
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Politikai pártok
Közigazgatási felosztás
|
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
- Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év
- Népességnövekedés: 1,61%
- Csecsemőhalandóság: 11‰
- Írástudatlanság: 10,9%
- Városi lakosság aránya: 93%
- Férfiak/nők aránya: 1,28
Legnépesebb települések
Bahrein városai | ||||||
Rangsor | Név | Lakosság | Régió | |||
Latin betűkkel |
arab betűkkel |
1991-es népszámlálás |
2001-es népszámlálás |
2005-es becslés | ||
1. | Manáma | المنامة | 127 978 | 143 035 | 147 074 | Manama |
2. | el-Muharrak | المحرق | 74 245 | 91 307 | 97 458 | el-Muharrak |
3. | er-Rifá el-Garbi | الرفاع الغربي | 45.596 | 79 550 | 94 344 | er-Rifá |
4. | Madínat Hamad | مدينة حمد | 29 055 | 52 718 | 65 466 | Hamad |
5. | Aali | عالي | n.a. | 47 529 | 55 052 | el-Vuszta |
6. | Madínat Ísza | مدينة عيسى | 34 509 | 36 833 | 38 090 | Madínat Ísza |
7. | Szitra | سترة | 36 800 | 34 317 | 37 657 | Szitra |
8. | el-Budajja | البديع | n.a. | 30 702 | 33 700 | es-Samalijja |
9. | Dzsid Hafsz | جد حفص | 44 800 | 30 099 | 31 735 | Dzsid Hafsz |
10. | el-Malikijja | المالكية | n.a. | 13 658 | 14 573 | el-Garbijja |
11. | el-Hidd | الحد | 8 610 | 11 637 | 12 797 | el-Hidd |
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.
A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).
A lakosság 85%-a muszlim (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.
Szociális rendszer
Az egészségügyi ellátás ingyenes.[5]
Gazdaság
Általános adatok
Olajipari ország. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.
Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 19 817 USD (2009)
- Munkanélküliség: 15%
- Munkaerő: 295 000 fő
- Infláció: 0,5% (2002)
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.
Ipar
Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.
Kereskedelem
- Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
- Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Szaúd-Arábia, USA, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Dél-Korea.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.[6]
Közlekedés
- Közúthálózat hossza 3261 km.
- Repülőterek száma: 4 (a Bahreini nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében).
- Kikötők száma: 3
- Kereskedelmi hajóflotta: 7 hajó (234 599 BRT)
Kultúra
- Internethasználat: 21%
Oktatási rendszer
Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.[7]
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Turizmus
A turizmus fellendítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (luxusszállodák, golfpályák, búvárkodás).
Javasolt oltás a turistáknak:
Sport
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta Rashid Ramzi a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá.
- Bővebben: Bahrein az olimpiai játékokon
A Bahreini labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es Ázsia Kupán elért 4. helye volt.
- Bővebben: Bahreini labdarúgó-válogatott
2004 óta megrendezésre kerül a Formula–1 bahreini nagydíj is. A versenynaptárban általában a negyedik helyen áll. 2011-ben elmaradt a verseny az országban uralkodó helyzet miatt.
Ünnepek
December 16. - Nemzeti ünnep - A függetlenség napja 1971
Jegyzetek
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Final 2010-es népszámlálási adat
- ↑ A Földrajzi név-bizottság 45. ülésének határozatai
- ↑ Ld. a Harali c. cikket.
- ↑ Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X
- ↑ Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.
- ↑ Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X
Források
- http://www.mdgmonitor.org/factsheets_00.cfm?c=BHR
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Nagy Világatlasz országlexikonnal és tematikus fejezetekkel. NYÍR-KARTA Bt., Nyíregyháza, 2005. 2., javított kiadás. ISBN 963 951699-6 CM
További információk
- Bahrain Virtual Guide – Bahrein turizmus info (angolul)
- Bahrein - linkgyűjtemény
- Miért áll a bál a Perzsa-öbölben?
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |