„Bahrein” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Medina –> Medina (Szaúd-Arábia)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: en:Bahrain egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
43. sor: 43. sor:
== Földrajz ==
== Földrajz ==
[[Fájl:Bahrain Topography.png|thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe]]
[[Fájl:Bahrain Topography.png|thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe]]
[[File:Birds in Al-Areen Wildlife Park.jpg|thumb|150px|left|A ''[[Rózsás flamingó]]k'' őshonosak a szigeten]]
[[Fájl:Birds in Al-Areen Wildlife Park.jpg|thumb|150px|left|A ''[[Rózsás flamingó]]k'' őshonosak a szigeten]]
=== Domborzat ===
=== Domborzat ===
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb [[sziget]]ből álló ország felszíne sík, [[sivatag]]i éghajlatú. A jelentős [[artézi víz]]készletből eredő forrásai gazdag [[oázis]]okat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb [[sziget]]ből álló ország felszíne sík, [[sivatag]]i éghajlatú. A jelentős [[artézi víz]]készletből eredő forrásai gazdag [[oázis]]okat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).
65. sor: 65. sor:


A [[Perzsa-öböl]] bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az [[asszírok]], a [[babiloniak]], a [[görögök]], a [[perzsák]], végül az [[arabok]], akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a [[görögök]] Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név [[arab nyelv|arabul]] azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy [[édesvíz]]ű források vannak a sós vízzel körbevett területen.
A [[Perzsa-öböl]] bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az [[asszírok]], a [[babiloniak]], a [[görögök]], a [[perzsák]], végül az [[arabok]], akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a [[görögök]] Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név [[arab nyelv|arabul]] azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy [[édesvíz]]ű források vannak a sós vízzel körbevett területen.
[[File:Bahrain Fort 7.jpg|thumb|A [[világörökség]] része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza]]
[[Fájl:Bahrain Fort 7.jpg|thumb|A [[világörökség]] része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza]]
=== Ókor ===
=== Ókor ===
I. e. 2300 körül Bahrein a [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (a mai [[Irak]]ban) és az Indus-völgyben (a mai [[Pakisztán]] és [[India]]) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a [[sumérok|sumér]] civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a [[Babiloni Birodalom]] része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.
I. e. 2300 körül Bahrein a [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (a mai [[Irak]]ban) és az Indus-völgyben (a mai [[Pakisztán]] és [[India]]) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a [[sumérok|sumér]] civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a [[Babiloni Birodalom]] része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.
71. sor: 71. sor:
=== Nagyobb államok részeként ===
=== Nagyobb államok részeként ===
Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket.
Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket.
[[File:AradFort.jpg|thumb|Arad erődje, [[15. század]]i építmény]]
[[Fájl:AradFort.jpg|thumb|Arad erődje, [[15. század]]i építmény]]
[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.
[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.


97. sor: 97. sor:
{{csonk-szakasz}}
{{csonk-szakasz}}


[[File:Hamad-Bin-Isa-Al-Khalifa.jpg|thumb|160px|right|Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király]]
[[Fájl:Hamad-Bin-Isa-Al-Khalifa.jpg|thumb|160px|right|Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király]]
[[File:Aerial view of Manama.jpg|thumb|[[Manama]] látképe]]
[[Fájl:Aerial view of Manama.jpg|thumb|[[Manama]] látképe]]
[[Fájl:Modern Manama.jpg|thumb|right|[[Manama]] egy más nézetből]]
[[Fájl:Modern Manama.jpg|thumb|right|[[Manama]] egy más nézetből]]
[[File:Muharraq and Manama.jpg|thumb|Muharrak (az előtérben) és [[Manama]] (a háttérben)]]
[[Fájl:Muharraq and Manama.jpg|thumb|Muharrak (az előtérben) és [[Manama]] (a háttérben)]]
[[File:Bahrain14.JPG|thumb|Muharrak tengerpartja]]
[[Fájl:Bahrain14.JPG|thumb|Muharrak tengerpartja]]
[[File:7الفاتح 1.jpg|thumb|Egy [[mecset]] a szigeten]]
[[Fájl:7الفاتح 1.jpg|thumb|Egy [[mecset]] a szigeten]]


=== Alkotmány, államforma ===
=== Alkotmány, államforma ===
180. sor: 180. sor:


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
[[File:AlbaGallery8.jpg|thumb|Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye]]
[[Fájl:AlbaGallery8.jpg|thumb|Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye]]
[[File:Road and towers in Manama.jpg|thumb|180px|left|Manama egy képe]]
[[Fájl:Road and towers in Manama.jpg|thumb|180px|left|Manama egy képe]]
[[File:Batelco Network Operations Centre (NOC).JPG|thumb|A Batelco [[telekommunikáció]]s társaság egy hálózati központja]]
[[Fájl:Batelco Network Operations Centre (NOC).JPG|thumb|A Batelco [[telekommunikáció]]s társaság egy hálózati központja]]
=== Általános adatok ===
=== Általános adatok ===
Olajipari ország. Az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a [[halídzsi]]t.
Olajipari ország. Az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a [[halídzsi]]t.
203. sor: 203. sor:
* Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
* Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
* Főbb kereskedelmi partnerek: [[Szaúd-Arábia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Japán]], [[Németország]], [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]], [[India]], [[Dél-Korea]].
* Főbb kereskedelmi partnerek: [[Szaúd-Arábia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Japán]], [[Németország]], [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]], [[India]], [[Dél-Korea]].
[[File:Saudi Bahrain Bridge.jpg|thumb|A szigetet [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiával]] összekötő híd]]
[[Fájl:Saudi Bahrain Bridge.jpg|thumb|A szigetet [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiával]] összekötő híd]]
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.<ref>Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.</ref>
Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.<ref>Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.</ref>
215. sor: 215. sor:
== Kultúra ==
== Kultúra ==
* Internethasználat: 21%
* Internethasználat: 21%
[[File:Bahrain National Museum Exterior.jpg|thumb|A Nemzeti Múzeum épülete]]
[[Fájl:Bahrain National Museum Exterior.jpg|thumb|A Nemzeti Múzeum épülete]]


=== Oktatási rendszer ===
=== Oktatási rendszer ===
Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.<ref>Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X</ref>
Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.<ref>Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X</ref>


=== Kulturális intézmények ===
=== Kulturális intézmények ===
226. sor: 226. sor:
{{csonk-szakasz}}
{{csonk-szakasz}}


[[File:Traditional Bahrain door.jpg|thumb|140px|A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak]]
[[Fájl:Traditional Bahrain door.jpg|thumb|140px|A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak]]


=== Művészetek ===
=== Művészetek ===
246. sor: 246. sor:
== Sport ==
== Sport ==


[[File:Bahrain International Circuit back straight.jpg|thumb|A [[Formula–1 bahreini nagydíj|Formula–1 bahreini]] pályájának egy része]]
[[Fájl:Bahrain International Circuit back straight.jpg|thumb|A [[Formula–1 bahreini nagydíj|Formula–1 bahreini]] pályájának egy része]]
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta [[Rashid Ramzi]] a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá.
Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta [[Rashid Ramzi]] a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá.
* ''Bővebben: [[Bahrein az olimpiai játékokon]]''
* ''Bővebben: [[Bahrein az olimpiai játékokon]]''
283. sor: 283. sor:
[[Kategória:Bahrein| ]]
[[Kategória:Bahrein| ]]
[[Kategória:Szigetországok]]
[[Kategória:Szigetországok]]

{{Link GA|en}}

A lap 2014. február 1., 00:18-kori változata

Bahreini Királyság
مملكة البحرين
(Mamlakatu l-Bahrajn)
Bahrein zászlaja
Bahrein zászlaja
Bahrein címere
Bahrein címere
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk
Nemzeti himnusz: Bahrainuná

FővárosaManáma
é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″Koordináták: é. sz. 26° 04′ 03″, k. h. 50° 33′ 04″
Államformaalkotmányos monarchia
Vezetők
KirályHamad ibn Ísza Ál Halífa
MiniszterelnökHalífa ibn Szalmán Ál Halífa
KoronahercegSzalmán ibn Hamad ibn Ísza Ál Halífa
Hivatalos nyelvarab,
Beszélt nyelvekangol, perzsa, urdu
független1971

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint1 311 134 fő (2014)[1]
Rangsorban159
Becsült1 237 570 [2] fő (2010. április)
Rangsorban159
Népsűrűség1150 fő/km²
GDP
Egy főre jutó20 759
Földrajzi adatok
Terület694 km²
Időzóna
(UTC+3)
Egyéb adatok
PénznemBahreini dinár (BHD)
Nemzetközi gépkocsijelBRN
Hívószám973
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 112
Internet TLD.bh
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahreini Királyság témájú médiaállományokat.

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság[3]) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Földrajz

Bahrein domborzati térképe
A Rózsás flamingók őshonosak a szigeten

Domborzat

Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz

Nincs jelentősebb felszíni vízfolyás. Környezeti gondot okoz, hogy a tengerbe távozó édesvíz felborítja a partközeli vizek korábbi sóháztartását. Megváltozik így a part menti élővilág.

Éghajlat

Télen enyhe az időjárás. Nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

Az ókori Mezopotámiában Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt[4]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:

Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

A világörökség része Bahrein erődje, amelynek néhány részét Kr.e. 2800-ra eredeztetik vissza

Ókor

I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként

Bahrein 629-ben tért át az iszlámra. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.

Arad erődje, 15. századi építmény

1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között

A késői 18. században az Ál Halífa család felszabadította az bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave ellenőrré való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A második világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztinában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától és Irántól. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnét a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Iszlám Hádi el-Mudarriszi állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Ísza Ál Halífa követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyilvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

A 2011-es egyiptomi forradalom hatására 2011 februárjában megmozdulások kezdődtek, amelynek fő oka a vallási megosztottság volt: a síita többség felett egy szunnita kisebbség uralkodik, amely kirekeszti a síitákat a hatalomból és a gazdagságból. A hatalom a tömegmegmozdulásokat rendőri rohammal verte szét, viszont a később visszatérő tüntetőket már nem érte atrocitás. A változást a szaúdi és katari rendőri erők megjelenése jelentette 2011. március 14. táján, amely után a tüntetéseket feloszlatták, majd a demonstrálók fő jelképének számító Gyöngy teret is elbontották.

Államszervezet és közigazgatás

Hamad-Ibn-Ísza-Ál-Halífa király
Manama látképe
Manama egy más nézetből
Muharrak (az előtérben) és Manama (a háttérben)
Muharrak tengerpartja
Fájl:7الفاتح 1.jpg
Egy mecset a szigeten

Alkotmány, államforma

Örökletes alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

Bahrein közigazgatási beosztása
  1. Főváros (Manáma)
  2. Centrum
  3. Muharrak
  4. Észak
  5. Dél

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

  • Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év
  • Népességnövekedés: 1,61%
  • Csecsemőhalandóság: 11‰
  • Írástudatlanság: 10,9%
  • Városi lakosság aránya: 93%
  • Férfiak/nők aránya: 1,28

Legnépesebb települések

Bahrein városai
Rangsor Név Lakosság Régió
Latin
betűkkel
arab
betűkkel
1991-es
népszámlálás
2001-es
népszámlálás
2005-es
becslés
1. Manáma المنامة 127 978 143 035 147 074 Manama
2. el-Muharrak المحرق 74 245 91 307 97 458 el-Muharrak
3. er-Rifá el-Garbi الرفاع الغربي 45.596 79 550 94 344 er-Rifá
4. Madínat Hamad مدينة حمد 29 055 52 718 65 466 Hamad
5. Aali عالي n.a. 47 529 55 052 el-Vuszta
6. Madínat Ísza مدينة عيسى 34 509 36 833 38 090 Madínat Ísza
7. Szitra سترة 36 800 34 317 37 657 Szitra
8. el-Budajja البديع n.a. 30 702 33 700 es-Samalijja
9. Dzsid Hafsz جد حفص 44 800 30 099 31 735 Dzsid Hafsz
10. el-Malikijja المالكية n.a. 13 658 14 573 el-Garbijja
11. el-Hidd الحد 8 610 11 637 12 797 el-Hidd

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut.

A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb).

A lakosság 85%-a muszlim (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.

Szociális rendszer

Az egészségügyi ellátás ingyenes.[5]

Gazdaság

Az Alba alumíniumgyártó cég egy telephelye
Manama egy képe
A Batelco telekommunikációs társaság egy hálózati központja

Általános adatok

Olajipari ország. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a halídzsit.

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 19 817 USD (2009)
  • Munkanélküliség: 15%
  • Munkaerő: 295 000 fő
  • Infláció: 0,5% (2002)

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

Ipar

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

Kereskedelem

A szigetet Szaúd-Arábiával összekötő híd

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.[6]

Közlekedés

  • Közúthálózat hossza 3261 km.
  • Repülőterek száma: 4 (a Bahreini nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében).
  • Kikötők száma: 3
  • Kereskedelmi hajóflotta: 7 hajó (234 599 BRT)

Kultúra

  • Internethasználat: 21%
A Nemzeti Múzeum épülete

Oktatási rendszer

Az oktatás - a középiskolás kor végéig - ingyenes.[7]

Kulturális intézmények

Tudomány

A bejárati ajtaja egy régi, hagyományos stílusban épült háznak

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

A turizmus fellendítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek (luxusszállodák, golfpályák, búvárkodás).

Javasolt oltás a turistáknak:

Sport

A Formula–1 bahreini pályájának egy része

Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta Rashid Ramzi a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá.

A Bahreini labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es Ázsia Kupán elért 4. helye volt.

2004 óta megrendezésre kerül a Formula–1 bahreini nagydíj is. A versenynaptárban általában a negyedik helyen áll. 2011-ben elmaradt a verseny az országban uralkodó helyzet miatt.

Ünnepek

Asura ünnep

December 16. - Nemzeti ünnep - A függetlenség napja 1971

Jegyzetek

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Final 2010-es népszámlálási adat
  3. A Földrajzi név-bizottság 45. ülésének határozatai
  4. Ld. a Harali c. cikket.
  5. Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X
  6. Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.
  7. Bahrein. In: Öt világrész országról országra. Officina Nova - Magyar Könyvklub, Budapest, 1995. 404. ISBN 963 477 038 X

Források

További információk

Commons:Category:البحرين
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahrein témájú médiaállományokat.