„Carl von Clausewitz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: a témát alacsony szunten tárgyaló, forrásolatlan bloghivatkozás ki
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: de:Carl von Clausewitz egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
17. sor: 17. sor:
== Élete és kora ==
== Élete és kora ==
=== Származása ===
=== Származása ===
Carl von Clausewitz a [[Porosz Királyság|poroszországi]] Magdeburg melletti Burgban született [[1780]]. június 1-jén egy szegény, de középosztálybeli családba. Származása vitatott. A felső-[[szilézia]]i család a [[harmincéves háború]] után vette fel a nemesi, von Clausewitz nevet. Nagyapja, Benedict Gottlob Clausewitz egy [[evangélikus]] lelkész volt a [[Halle an der Saale|Halle]]-i Egyetemen. Apja hadnagyi rangban szolgált a porosz hadseregben, Carl volt a negyedik, legfiatalabb fia.
Carl von Clausewitz a [[Porosz Királyság|poroszországi]] Magdeburg melletti Burgban született [[1780]]. június 1-jén egy szegény, de középosztálybeli családba. Származása vitatott. A felső-[[szilézia]]i család a [[harmincéves háború]] után vette fel a nemesi, von Clausewitz nevet. Nagyapja, Benedict Gottlob Clausewitz egy [[evangélikus]] lelkész volt a [[Halle an der Saale|Halle]]-i Egyetemen. Apja hadnagyi rangban szolgált a porosz hadseregben, Carl volt a negyedik, legfiatalabb fia.


=== Tanulmányai ===
=== Tanulmányai ===
[[Fájl:Berlin Kriegsakademie Fassade Unter den Linden.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A berlini Katonai Akadémia homlokzata]]
[[Fájl:Berlin Kriegsakademie Fassade Unter den Linden.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A berlini Katonai Akadémia homlokzata]]
[[Fájl:Vomkriege.jpg|150px|bélyegkép|balra|Fő művének eredeti kiadása 1832-ből|]]
[[Fájl:Vomkriege.jpg|150px|bélyegkép|balra|Fő művének eredeti kiadása 1832-ből|]]
Már 12 éves korában elhagyta a szülői házat és [[1792]]-ben beállt katonának őrvezetőként. Részt vett az 1793-1794 közötti rajnai hadjáratban Franciaország ellen az első koalíciós háborúban [[Mainz]] ostrománál.
Már 12 éves korában elhagyta a szülői házat és [[1792]]-ben beállt katonának őrvezetőként. Részt vett az 1793-1794 közötti rajnai hadjáratban Franciaország ellen az első koalíciós háborúban [[Mainz]] ostrománál.
Katonai tanulmányait a berlini hadiiskolán folytatta, ahonnan [[1805]]-ben hadnagyi rangban távozott.
Katonai tanulmányait a berlini hadiiskolán folytatta, ahonnan [[1805]]-ben hadnagyi rangban távozott.


30. sor: 30. sor:
[[Fájl:Konvention-Tauroggen.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Tauroggi konvenció a porosz és orosz hadsereg megállapodása]]
[[Fájl:Konvention-Tauroggen.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Tauroggi konvenció a porosz és orosz hadsereg megállapodása]]
[[Fájl:Sadler, Battle of Waterloo.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A waterloo-i csata]]
[[Fájl:Sadler, Battle of Waterloo.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A waterloo-i csata]]
A [[napóleoni háborúk]] idején [[1806]]-[[1815]]-ig a [[Porosz Királyság|porosz]] hadseregben szolgált. A porosz katonai akadémiára került ''(Kriegsakademie)''. Itt tanított [[Immanuel Kant]] és elnyerte [[Gerhard von Scharnhorst]] tábornok (a jövendő katonai vezérkari főnökének) elismerését. A jénai hadjáratban szolgált, August Ferdinand porosz herceget adjutánsként látta el tanácsokkal. Amikor [[1806]]-ban Napóleon megtámadta Poroszországot, a kisebbségben maradt szász-porosz sereg, amit Karl Wilhelm Ferdinand, Braunschweig-Lüneburg hercege irányított, fogságba esett [[Prenzlau]]nál. (A herceg halálos sebet kapott a [[Jéna]] és [[Auerstedt]] melletti csatákban.) Clausewitz 25000 katonatársával együtt fogságba került, a porosz hadsereg felbomlott. [[1807]]-[[1808]]-ig tartózkodott fogolyként Franciaországban, hazatérése után részt vett a hadsereg és az állam reformjában. Ekkor nősült meg, feleségül vette az előkelő, prominens személynek számító [[Marie von Brühl]] grófnőt, ezzel bekerült a berlini irodalmi-intellektuális elitbe. [[1812]]-ig mint őrnagy a táborban és Scharnhorst alatt a hadügyminisztériumban működött.
A [[napóleoni háborúk]] idején [[1806]]-[[1815]]-ig a [[Porosz Királyság|porosz]] hadseregben szolgált. A porosz katonai akadémiára került ''(Kriegsakademie)''. Itt tanított [[Immanuel Kant]] és elnyerte [[Gerhard von Scharnhorst]] tábornok (a jövendő katonai vezérkari főnökének) elismerését. A jénai hadjáratban szolgált, August Ferdinand porosz herceget adjutánsként látta el tanácsokkal. Amikor [[1806]]-ban Napóleon megtámadta Poroszországot, a kisebbségben maradt szász-porosz sereg, amit Karl Wilhelm Ferdinand, Braunschweig-Lüneburg hercege irányított, fogságba esett [[Prenzlau]]nál. (A herceg halálos sebet kapott a [[Jéna]] és [[Auerstedt]] melletti csatákban.) Clausewitz 25000 katonatársával együtt fogságba került, a porosz hadsereg felbomlott. [[1807]]-[[1808]]-ig tartózkodott fogolyként Franciaországban, hazatérése után részt vett a hadsereg és az állam reformjában. Ekkor nősült meg, feleségül vette az előkelő, prominens személynek számító [[Marie von Brühl]] grófnőt, ezzel bekerült a berlini irodalmi-intellektuális elitbe. [[1812]]-ig mint őrnagy a táborban és Scharnhorst alatt a hadügyminisztériumban működött.


Amikor Napóleon ráerőszakolta a szövetséget Poroszországra, elhagyta a porosz hadsereget és beállt az orosz hadseregbe. Részt vett orosz oldalon az [[1812]]-[[1813]]-as csatákban, mint sok hozzá hasonló Oroszországban élő porosz tiszt csatlakozott az Orosz-Német Légióhoz. Az Orosz Birodalom szolgálatában Clausewitz segített a Napóleon elleni szövetség létrehozásában (Tauragė in Litauen-i konvenció). Az 1813-as hadjáratban, mint a Wallmodenféle hadtest táborkarának főnöke vett részt s a fegyverszünet alatt irta: Übersicht des Feldzugs von 1813 (Leipzig 1814) c. munkáját.
Amikor Napóleon ráerőszakolta a szövetséget Poroszországra, elhagyta a porosz hadsereget és beállt az orosz hadseregbe. Részt vett orosz oldalon az [[1812]]-[[1813]]-as csatákban, mint sok hozzá hasonló Oroszországban élő porosz tiszt csatlakozott az Orosz-Német Légióhoz. Az Orosz Birodalom szolgálatában Clausewitz segített a Napóleon elleni szövetség létrehozásában (Tauragė in Litauen-i konvenció). Az 1813-as hadjáratban, mint a Wallmodenféle hadtest táborkarának főnöke vett részt s a fegyverszünet alatt irta: Übersicht des Feldzugs von 1813 (Leipzig 1814) c. munkáját.
42. sor: 42. sor:


== Főbb munkái ==
== Főbb munkái ==
* ''Bemerkungen über die reine und angewandte Strategie des Herrn von Bülow oder Kritik der darin enthaltenen Ansichten'', névtelenül írt cikk a ''[[Neue Bellona]]'' folyóiratból(1805).
* ''Bemerkungen über die reine und angewandte Strategie des Herrn von Bülow oder Kritik der darin enthaltenen Ansichten'', névtelenül írt cikk a ''[[Neue Bellona]]'' folyóiratból(1805).
* ''„Strategie”'' (1804–1809) == Eberhard Kessel (Hrsg.): ''Carl von Clausewitz – Strategie aus dem Jahr 1804 mit Zusätzen von 1808 und 1809'', Hamburg 1937.
* ''„Strategie”'' (1804–1809) == Eberhard Kessel (Hrsg.): ''Carl von Clausewitz – Strategie aus dem Jahr 1804 mit Zusätzen von 1808 und 1809'', Hamburg 1937.
* ''Historische Briefe über die großen Kriegsereignisse im Oktober 1806'' (1807/08) == Gerhard Förster (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Ausgewählte militärische Schriften, Berlin 1981, S.46–75.
* ''Historische Briefe über die großen Kriegsereignisse im Oktober 1806'' (1807/08) == Gerhard Förster (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Ausgewählte militärische Schriften, Berlin 1981, S.46–75.
75. sor: 75. sor:
[[Kategória:1780-ban született személyek]]
[[Kategória:1780-ban született személyek]]
[[Kategória:1831-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1831-ben elhunyt személyek]]

{{Link GA|de}}

A lap 2014. január 31., 22:46-kori változata

Carl von Clausewitz
Született1780. június 1.[1][2][3][4][5]
Porosz Királyság Burg, Porosz Királyság
Meghalt1831. november 16. (51 évesen)
Porosz Királyság Boroszló, Porosz Királyság
SírhelySzász-Anhalt
Állampolgárságaporosz
Szolgálati ideje1792–1831
Rendfokozata
  • vezérőrnagy
  • ezredes
EgységeOrosz-Német Légió III. hadtest
Csatái
Kitüntetései
  • Gold Sword for Bravery
  • Order of St. George, 4th class
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
  • Vaskereszt 1. osztálya
  • Katonai Mária Terézia-rend parancsnoka
  • Knight First Class of the Order of the Sword
  • Szent Vlagyimir-rend
  • Szent Anna-rend
  • Iron Cross 2nd Class
Halál okakolera
HázastársaMarie von Brühl
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Clausewitz témájú médiaállományokat.

Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz (Burg bei Magdeburg, 1780. június 1. – Breslau (ma: Wrocław, Lengyelország), 1831. november 16.) porosz katona, hadtörténész, valamint befolyásos katonai teoretikus. Legismertebb munkája a hadtudomány egyik alapművének számító többkötetes könyve, a A háborúról[6] (Vom Kriege). Magyar nyelven három fordítás készült a műről, a legutolsó az 1961-ben kiadott, Réczey Ferenc által készített fordítás.

Élete és kora

Származása

Carl von Clausewitz a poroszországi Magdeburg melletti Burgban született 1780. június 1-jén egy szegény, de középosztálybeli családba. Származása vitatott. A felső-sziléziai család a harmincéves háború után vette fel a nemesi, von Clausewitz nevet. Nagyapja, Benedict Gottlob Clausewitz egy evangélikus lelkész volt a Halle-i Egyetemen. Apja hadnagyi rangban szolgált a porosz hadseregben, Carl volt a negyedik, legfiatalabb fia.

Tanulmányai

A berlini Katonai Akadémia homlokzata

Már 12 éves korában elhagyta a szülői házat és 1792-ben beállt katonának őrvezetőként. Részt vett az 1793-1794 közötti rajnai hadjáratban Franciaország ellen az első koalíciós háborúban Mainz ostrománál. Katonai tanulmányait a berlini hadiiskolán folytatta, ahonnan 1805-ben hadnagyi rangban távozott.

Katonai pályája

A Jéna-Auerstedt-i csata
Marie von Brühl (Clausewitz), a feleség
A Tauroggi konvenció a porosz és orosz hadsereg megállapodása
A waterloo-i csata

A napóleoni háborúk idején 1806-1815-ig a porosz hadseregben szolgált. A porosz katonai akadémiára került (Kriegsakademie). Itt tanított Immanuel Kant és elnyerte Gerhard von Scharnhorst tábornok (a jövendő katonai vezérkari főnökének) elismerését. A jénai hadjáratban szolgált, August Ferdinand porosz herceget adjutánsként látta el tanácsokkal. Amikor 1806-ban Napóleon megtámadta Poroszországot, a kisebbségben maradt szász-porosz sereg, amit Karl Wilhelm Ferdinand, Braunschweig-Lüneburg hercege irányított, fogságba esett Prenzlaunál. (A herceg halálos sebet kapott a Jéna és Auerstedt melletti csatákban.) Clausewitz 25000 katonatársával együtt fogságba került, a porosz hadsereg felbomlott. 1807-1808-ig tartózkodott fogolyként Franciaországban, hazatérése után részt vett a hadsereg és az állam reformjában. Ekkor nősült meg, feleségül vette az előkelő, prominens személynek számító Marie von Brühl grófnőt, ezzel bekerült a berlini irodalmi-intellektuális elitbe. 1812-ig mint őrnagy a táborban és Scharnhorst alatt a hadügyminisztériumban működött.

Amikor Napóleon ráerőszakolta a szövetséget Poroszországra, elhagyta a porosz hadsereget és beállt az orosz hadseregbe. Részt vett orosz oldalon az 1812-1813-as csatákban, mint sok hozzá hasonló Oroszországban élő porosz tiszt csatlakozott az Orosz-Német Légióhoz. Az Orosz Birodalom szolgálatában Clausewitz segített a Napóleon elleni szövetség létrehozásában (Tauragė in Litauen-i konvenció). Az 1813-as hadjáratban, mint a Wallmodenféle hadtest táborkarának főnöke vett részt s a fegyverszünet alatt irta: Übersicht des Feldzugs von 1813 (Leipzig 1814) c. munkáját.

1815-ben az Orosz-Német Légiót beolvasztották a porosz hadseregbe és Clausewitz visszatért a porosz katonai szolgálatba. Hamarosan Johann von Thielmann's III. hadseregének vezérkarába kerül. Részt vett Ligny csatában, ami a waterlooi csatához vezetett 1815-ben.

Életének utolsó három évtizedében a berlini hadiiskola igazgatója volt. 1830-ban nevezték ki a tüzérség főfelügyelőjévé és azután Gneisenau tábornagy táborkari főnökévé. Kolerában halt meg.

Jelentősége

Számos hadtudományi művében elsőként összegezte a napóleoni háborúk tanulságait. Megállapította, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, lerakva az újkori hadászat elméletének alapjait. Tanítása egy évszázadon át nagy hatással volt a hadtudomány fejlődésére és különösen a német hadtudományra. A meglepetésszerű támadás döntő szerepére vonatkozó megállapításait a későbbi német tábornokok figyelembe vették. (Schlieffen, villámháború)

Főbb munkái

  • Bemerkungen über die reine und angewandte Strategie des Herrn von Bülow oder Kritik der darin enthaltenen Ansichten, névtelenül írt cikk a Neue Bellona folyóiratból(1805).
  • „Strategie” (1804–1809) == Eberhard Kessel (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Strategie aus dem Jahr 1804 mit Zusätzen von 1808 und 1809, Hamburg 1937.
  • Historische Briefe über die großen Kriegsereignisse im Oktober 1806 (1807/08) == Gerhard Förster (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Ausgewählte militärische Schriften, Berlin 1981, S.46–75.
  • Bekenntnisschrift von 1812 (1812)== Gerhard Förster (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Ausgewählte militärische Schriften, Berlin 1981, S. 140–215.
  • Nachrichten über Preußen in seiner größten Katastrophe (1823/24) == Gerhard Förster (Hrsg.): Carl von Clausewitz – Ausgewählte militärische Schriften, Berlin 1981, S. 76–124.
  • Vom Kriege, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 1 – 3, bei Ferdinand Dümmler, Berlin 1832–1834, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Der Feldzug von 1796 in Italien, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 4, Ferdinand Dümmler, Berlin 1833, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Die Feldzüge von 1799 in Italien und der Schweiz, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 5 – 6, bei Ferdinand Dümmler, Berlin 1833–1834, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Der Feldzug von 1812 in Russland, der Feldzug von 1813 bis zum Waffenstillstand und der Feldzug von 1814 in Frankreich, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 7, bei Ferdinand Dümmler, Berlin 1835, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Der Feldzug von 1815 in Frankreich, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 8, bei Ferdinand Dümmler, Berlin 1835, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Strategische Beleuchtung mehrerer Feldzüge von Gustav Adolph, Turenne, Luxemburg und andere historische Materialien zur Strategie, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 9, bei Ferdinand Dümmler, Berlin 1837, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).
  • Strategische Beleuchtung mehrerer Feldzüge von Sobiesky, Münich, Friedrich dem Großen und dem Herzog Carl Wilhelm Ferdinand von Braunschweig und andere historische Materialien zur Strategie, Hinterlassenes Werk des Generals Carl von Clausewitz, Bd. 10, Ferdinand Dümmler, Berlin 1837, (Hrsg. von Marie von Clausewitz).

Főbb gondolatai, elvei a háborúról

  • Lélektani tényezők és a véletlen fontosságát emelte ki és azt, hogy a hadászati problémákat kritikusan kell megközelíteni.
  • A hadászatnak három fő célpontra kell irányulnia: 1. az ellenség erői, 2. az ellenség erőforrásai, 3. az ellenfél harcolni akarása. Szerinte a védekező hadviselés mind katonai, mind politikai szempontból az erősebbik pozíció.

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  6. ↑ A háborúról (Vom Kriege) angol nyelvű fordítása
Commons:Category:Carl von Clausewitz
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Clausewitz témájú médiaállományokat.

Források

  • A Pallas nagy lexikona [1]
  • Britannica Hungarica [2]
  • Perjés Géza: Clausewitz. Budapest 1983, Magvető
 Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Carl_von_Clausewitz&oldid=14367823”