„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| legmagasabb pont = [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]] (4167 m) |
| legmagasabb pont = [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]] (4167 m) |
||
| térkép =Atlas-Mountains-Labeled-2.jpg |
| térkép =Atlas-Mountains-Labeled-2.jpg |
||
|pozíciós térkép=Afrika |
| pozíciós térkép=Afrika |
||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Tizi'n'Toubkal.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Dzsebel Túbkal]] [[Marokkó]]ban]] |
[[Fájl:Tizi'n'Toubkal.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Dzsebel Túbkal]] [[Marokkó]]ban]] |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
== Részei == |
== Részei == |
||
Marokkóban nyugati része a ''Ríf-Atlasz'', |
Marokkóban nyugati része a ''Ríf-Atlasz'', s a ''Magas-Atlasz'', ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]] ({{coor dms|31|03|43|N|7|54|58|W|}}), a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas ''Antiatlasztól'' a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az [[El-Abid]] vádi és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara]] sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi ''Tell-Atlasz'' és a déli ''Szaharai-Atlasz''. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]]. |
||
===Kapcsolódó szócikkek=== |
===Kapcsolódó szócikkek=== |
||
A lap 2014. január 31., 22:22-kori változata
| Atlasz | |
 | |
| Magas-Atlasz | |
| Magasság | 4165 m |
| Hely |  Marokkó,  Algéria,  Tunézia |
| Hegység | Eurázsiai-hegységrendszer |
| Legmagasabb pont | Dzsebel Túbkal (4167 m) |
| Típus | üledékes kőzetek |
| Hosszúság | 2550 km |
| Szélesség | 300 km |
| Elhelyezkedése | |
 Atlasz
Pozíció Afrika térképén
| |
 é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz témájú médiaállományokat. | |
Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
Geológiája
Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b) déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.
Részei
Marokkóban nyugati része a Ríf-Atlasz, s a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal (é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″), a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi Tell-Atlasz és a déli Szaharai-Atlasz. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 489. o. ISBN 963-05-6612-5
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 552. o. ISBN 963-05-6800-4
- Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |