„Pécs–Bátaszék-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Pécs közlekedése kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
46. sor: | 46. sor: | ||
A Pécs-Bátaszék [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve. |
A Pécs-Bátaszék [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve. |
||
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)| |
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)|fát]]) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az [[erdősmecske]]i [[gránit]]bánya is: a falu vasútállomására a követ egy [[kisvasút]] szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a [[Hosszúhetény]] keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen [[2005]]-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal [[földrajz]]i helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az [[Alföld]]re: így nem csoda, hogy a [[Kiskunfélegyháza]] illetve [[Szeged]] felé közlekedő gyorsvonatok egészen a [[1990-es évek|90-es évekig]] erre jártak. A vonalnak a [[1970-es évek|70-es években]] fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti [[Csikéria]] - [[Szabadka]] vasútvonal kiesése: ezután Szeged [[nyugat (égtáj)|nyugat]]i irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé. |
||
==A vonal leépülése== |
==A vonal leépülése== |
||
Bár az [[1960-as évek|hatvanas]] évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és [[Véménd]] közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h [[sebesség]]gel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még [[MDmot| |
Bár az [[1960-as évek|hatvanas]] évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és [[Véménd]] közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h [[sebesség]]gel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még [[MDmot|MD]] [[motorvonat]]ok is közlekedtek, bár az utolsó jármű ami teljes hosszában végigment a vonalon, egy mellékkocsis [[Bzmot]] volt. A buszos pótlás a vonal közepét érintette, [[Pécs]] és [[Pécsvárad]] között, illetve [[Bátaszék]]től [[Palotabozsok]]ig közlekedtek a személyvonatok, a teherforgalom Bátaszék felől [[Véménd]] állomásig megmaradt körülbelül 2001-2002-ig. Az erdős fekvésnek köszönhetően a leállított pályaszakaszt néhány éven belül szinte teljesen visszahódította a természet: [[1998]] őszén néhány vasútbarát [[hajtány|hajtánnyal]] még végig tudta járni a bezárt szakaszt, [[2001]]-es visszatérésükkor azonban már komoly földmunkára és bozótirtásra volt szükség az előrehaladáshoz. |
||
A vonal keleti felén 2003-ban szűnt meg a közlekedés. [[2003]] januárjában tengelyrepedésre hivatkozva a MÁV tömegesen leállítota a főként mellékvonalakon közlekedő [[Bzmot]] motorkocsikat. A járművek átvizsgálásának és javításának ideje alatt több vasútvonalon kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, vagy le is állt. Az ideiglenes szünet a keleti vonalrész végét jelentette, mivel az országban egyedüli vonalszakaszként itt később sem állt helyre a vasúti közlekedés, a pótlóbuszok útvonala meghosszabbodott Palotabozsoktól Bátaszékig. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a [[vonat]]. |
A vonal keleti felén 2003-ban szűnt meg a közlekedés. [[2003]] januárjában tengelyrepedésre hivatkozva a MÁV tömegesen leállítota a főként mellékvonalakon közlekedő [[Bzmot]] motorkocsikat. A járművek átvizsgálásának és javításának ideje alatt több vasútvonalon kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, vagy le is állt. Az ideiglenes szünet a keleti vonalrész végét jelentette, mivel az országban egyedüli vonalszakaszként itt később sem állt helyre a vasúti közlekedés, a pótlóbuszok útvonala meghosszabbodott Palotabozsoktól Bátaszékig. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a [[vonat]]. |
||
63. sor: | 63. sor: | ||
Az utolsó szerelvények útjáról rengeteg videófelvétel és fotó született. |
Az utolsó szerelvények útjáról rengeteg videófelvétel és fotó született. |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
⚫ | |||
==Külső hivatkozások== |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== További információk == |
|||
* [http://www.sin-ter.hu/topic.php?id=54 Gyalogtúrák, hajtányos utazások a 64-es vonal bezárt szakaszán] |
* [http://www.sin-ter.hu/topic.php?id=54 Gyalogtúrák, hajtányos utazások a 64-es vonal bezárt szakaszán] |
||
* [http://gmarc.fw.hu/elveszett/64es/64es.html 2005-ös állapotok Erdősmecske és Véménd között] |
* [http://gmarc.fw.hu/elveszett/64es/64es.html 2005-ös állapotok Erdősmecske és Véménd között] |
||
* [http://vasutallomasok.hu/vonkep.php?num=64 A vonal állomásai] |
* [http://vasutallomasok.hu/vonkep.php?num=64 A vonal állomásai] |
||
⚫ | |||
{{források}} |
|||
==Irodalom== |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://www.sin-ter.hu www.sin-ter.hu] |
* [http://www.sin-ter.hu www.sin-ter.hu] |
||
A lap 2014. január 29., 22:21-kori változata
Pécs–Bátaszék-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pécs vasútállomás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 64 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 64 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 68 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 50 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 64-es számú, nem villamosított vonala volt. Baranya megyeben, a Mecsek keleti részén található. Eredetileg Pécset kötötte össze a fontos Duna-völgyi vasúti csomóponttal, Bátaszékkel.
1997-ben a vonal Pécsvárad - Palotabozsok közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a 2003-as Bzmot-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon elővárosi forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A Pécs és Pécsvárad közötti vonalszakaszon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Története
A Pécs-Bátaszék HÉV-et (eredetileg 292-es számú vonal) 1911-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a vasút általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve.
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki szénbányakat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt mezőgazdasági termékeket (elsősorban fát) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az erdősmecskei gránitbánya is: a falu vasútállomására a követ egy kisvasút szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a Hosszúhetény keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen 2005-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal földrajzi helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az Alföldre: így nem csoda, hogy a Kiskunfélegyháza illetve Szeged felé közlekedő gyorsvonatok egészen a 90-es évekig erre jártak. A vonalnak a 70-es években fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Trianon után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti Csikéria - Szabadka vasútvonal kiesése: ezután Szeged nyugati irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé.
A vonal leépülése
Bár az hatvanas évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és Véménd közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h sebességgel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még MD motorvonatok is közlekedtek, bár az utolsó jármű ami teljes hosszában végigment a vonalon, egy mellékkocsis Bzmot volt. A buszos pótlás a vonal közepét érintette, Pécs és Pécsvárad között, illetve Bátaszéktől Palotabozsokig közlekedtek a személyvonatok, a teherforgalom Bátaszék felől Véménd állomásig megmaradt körülbelül 2001-2002-ig. Az erdős fekvésnek köszönhetően a leállított pályaszakaszt néhány éven belül szinte teljesen visszahódította a természet: 1998 őszén néhány vasútbarát hajtánnyal még végig tudta járni a bezárt szakaszt, 2001-es visszatérésükkor azonban már komoly földmunkára és bozótirtásra volt szükség az előrehaladáshoz.
A vonal keleti felén 2003-ban szűnt meg a közlekedés. 2003 januárjában tengelyrepedésre hivatkozva a MÁV tömegesen leállítota a főként mellékvonalakon közlekedő Bzmot motorkocsikat. A járművek átvizsgálásának és javításának ideje alatt több vasútvonalon kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, vagy le is állt. Az ideiglenes szünet a keleti vonalrész végét jelentette, mivel az országban egyedüli vonalszakaszként itt később sem állt helyre a vasúti közlekedés, a pótlóbuszok útvonala meghosszabbodott Palotabozsoktól Bátaszékig. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a vonat.
Mai helyzet
Bár forgalma még sokáig jelentős maradt, a nyugati szakasz is egyértelműen a leépülés útján indult el. 2004 - 2005-ben még gyakori látvány volt a vonalon a mellékkocsis Bzmot és az MDmot; később már csak szóló Bzmot továbbította a csekély számú személyvonatot. A 2007-es vonalbezárások eredményeként 2007 júniusától a pótlóbuszokat a Pannon Volán helyközi járatai váltották fel, így a vonal hivatalosan is Pécsváradig rövidült.
A pécsi fejlesztési elképzelések között sokáig szerepelt a 64-es vasútvonal megmaradt részének elővárosi gyorsvasúttá való fejlesztése (mely az elképzelések szerint kapcsolódott volna a tervezett pécsi villamosvonalakhoz is), erre azonban anyagi támogatás és valós politikai szándék híján nem sok esély van. A 2009.december 12-én a maradék vonalszakaszon is megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonat Mdmot volt, melyek a menetrendváltással több évtized után szintén elhagyták Pécset.
A kultúrában
A megszűnt vasút emlékét hosszúhetényi népdal őrzi. ("Ez a kislány mit gondolt magába, / Lefeküdt a masina aljába / Egyet-kettőt füttyentett a masina sípja, / Szaladj, kislány, elvág a masina! // Nem szaladok, itt lesz a halálom, / Itt hagyott el engemet a párom. / Ha elhagyott, majd megvár engem a babám, / A hetényi vasútállomásnál.")[2]
Az utolsó szerelvények útjáról rengeteg videófelvétel és fotó született.
Jegyzetek
Források
- Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
- A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.