„Tóth István (ókortörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
infobox
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Tóth István
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Pápa (település)|Pápa]]
| születés dátuma = [[1944]]. [[május 15.]]
| halál helye = [[Pécs]]
| halál dátuma = [[2006]]. [[augusztus 10.]] {{életkor-holt|1944|05|15|2006|08|10}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = egyetemi oktató, <br />ókortörténész, <br />vallástörténész
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Tóth István''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1944]]. [[május 15.]] – [[Pécs]], [[2006]]. [[augusztus 10.]]) magyar egyetemi oktató, ókor- és vallástörténész . Halála után, 2006. szept. 4-én a [[Pécsi Tudományegyetem]] a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.
'''Tóth István''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1944]]. [[május 15.]] – [[Pécs]], [[2006]]. [[augusztus 10.]]) magyar egyetemi oktató, ókor- és vallástörténész . Halála után, 2006. szept. 4-én a [[Pécsi Tudományegyetem]] a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.



A lap 2014. január 25., 21:52-kori változata

Tóth István
Született1944. május 15.
Pápa
Elhunyt2006. augusztus 10. (62 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaegyetemi oktató,
ókortörténész,
vallástörténész
SablonWikidataSegítség

Tóth István (Pápa, 1944. május 15.Pécs, 2006. augusztus 10.) magyar egyetemi oktató, ókor- és vallástörténész . Halála után, 2006. szept. 4-én a Pécsi Tudományegyetem a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.

Élete

1947-1967 között Debrecenben élt, itt szerzett történelem szakos tanári diplomát – és ókori történelemből külön szakképesítést – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Bölcsészdoktori vizsgát 1977-ben tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, summa cum laude eredménnyel. Szakmai vizsgáztatói: Hahn István és Kákosy László voltak. Egyetemi diplomája megszerzése után nem kért állást az akkor még létező elosztó bizottságtól, hanem népművelő muzeológusként helyezkedett el a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban. Később dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban. 1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított.

Tudományos művei

Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját (szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt) a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.

Fontosabb, ismertebb három könyve:

  • A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975. Gondolat, 242 l. Magyar História. 2. kiad. Bp. 1979.
  • Epigraphica Pannonica 1-2. Egyetemi segédkönyv. Szerk.: Tóth I., ford.: komm. Pozsárkó Cs.-Szabó Á. Pécs, 1998.
  • Mithras Pannonicus. Esszék-Essays. (Specimina Nova Univ. Quinqueeccl. XVII.) 146 p. Bp.-Pécs 2003. Martin Opitz.

Tudományos tevékenysége

Tudományszervező-oktatói munkássága

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szervezte és vezette a fiatal régészek-történészek körét; rendszeres találkozók és konferenciák során vitatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket. 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, amelynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Megalapította és munkatársaival együtt szerkesztette a Specimina Nova tanszéki évkönyvet, ennek máig több mint 20 kötete látott napvilágot. Alapító tagja volt a PTE-BTK Multidiszciplináris Doktori iskolájának. „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”[1]

Konferenciák

Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással, köztük az 1975-ös II. Internat. Congr. Mithraic Studies-on (Teherán). 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak (Debrecen, Eger, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár). 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította ezek további szervezését.

Tudományos fokozatai

1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, 100%-os szavazati aránnyal. Opponensei: Fitz Jenő DSc és Gáspár Dorottya CSc voltak. A 2003/2004-es akadémiai évben benyújtott „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg (92%-os szavazati aránnyal), decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet. Opponensei Fitz Jenő DSc, T. Bíró Mária CSc és Frőlich Ida DSc voltak. A 2005/2006. tanévben habilitációra jelentkezett, Pócs Éva DSc-hez. (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz-Kulturális Antropológia Program, vez.: Kisbán Eszter DSc) Ez év március 22-én tartotta meg, 100%-os elfogadottságú habilitációs előadását: „Pannoniai elemek a magyarországi népi vallásosságban” címmel. [2]

Tudományos társaságok, kitüntetések

Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973.) és Révay József-díjjal (1978.) jutalmazta. 2004-ben ismét Maróth Károly díjat kapott. 2006. szept. 4-én a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” postumus kitüntetésben részesítette a Pécsi Tudományegyetem.

Emlékezete

  • Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:[3]
  • Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó - Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008.[4]
  • Emléktáblái a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
  • Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.[5]
  • Halála után kiadatlan, illetve egy-egy folyóiratban megjelent kézirataiból elkészült egy válogatás: Tóth István: Pannoniai lakomák. Válogatás Tóth István tudományos–szépirodalmi munkáiból. (Ed.: Horváth Sz.- Kiss M. - M. H. Rauert) Vivarivm Fontivm 5. 1. kiadás. GeniaNet, Pécs 2011. [6]
  • II. Ünnepi Könyvudvar – XIII. POSZT Off-program

Tóth istván: Mercurius szentélyében, Játék egy képben a Pécsi Tudományegyetem régészhallgatóinak előadásában. A GeniaNet Kiadó szervezésében. Az eseményről készült videó itt látható.


Források

  1. Tóth István szakmai életrajza. okor.tti.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  2. Az előadás azóta elektronikus formában megjelent: Tóth István: Pannoniai elemek a magyarországi néphitben. 1. Boszorkányok a Gellérthegyen. In: Specimina Electronica Antiquitatis – Nr. 10. http://okor.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/SEA/SEA_10.pdf
  3. http://www.genianet.com/imemo/imemo.php
  4. http://okor.tti.btk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=74
  5. http://www.genianet.com/imemo/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html
  6. http://www.genianet.com/content/Toth_Istvan_Pannoniai_lakomak.html

Külső hivatkozások