„I. Henrik brabanti herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
link
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
{{Uralkodó infobox
| név = I. Henrik brabanti herceg
| név = I. Henrik brabanti herceg
| állam =
| állam =
29. sor: 29. sor:
Henrik apja [[III. Gottfried leuveni gróf]] és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes német-római császár]] kinevezte Brabant hercegének.
Henrik apja [[III. Gottfried leuveni gróf]] és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes német-római császár]] kinevezte Brabant hercegének.


1197-ben [[VI. Henrik német-római császár]] keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a [[Szentföld]]re. Henrik először [[Jaffa]] visszafoglalására indult, amit 1197. szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy [[II. Henrik champagne-i gróf|Henrik jeruzsálemi király]] meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor [[II. Amalric jeruzsálemi király|Amalric de Lusignan]] megérkezett Ciprusról. 1197. októberében visszafoglalta [[Bejrút]]ot. Ezt kövően vissztért Európába.
1197-ben [[VI. Henrik német-római császár]] keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a [[Szentföld]]re. Henrik először [[Jaffa]] visszafoglalására indult, amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy [[II. Henrik champagne-i gróf|Henrik jeruzsálemi király]] meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor [[II. Amalric jeruzsálemi király|Amalric de Lusignan]] megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta [[Bejrút]]ot. Ezt követően visszatért Európába.


Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t Bambergben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t Bambergben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
41. sor: 41. sor:
*[[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]] (1190 - 1260), 1214-ben [[IV. Ottó német-római császár]] felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje [[I. Vilmos holland gróf]] lett.
*[[Brabanti Mária német-római császárné|Mária]] (1190 - 1260), 1214-ben [[IV. Ottó német-római császár]] felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje [[I. Vilmos holland gróf]] lett.
*Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
*Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
*Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadi férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
*Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
*Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212. novemberétől). Második férje (1224-től) [[IV. Flórián holland gróf]], I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
*Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212. novemberétől). Második férje (1224-től) [[IV. Flórián holland gróf]], I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
*Henrik (1207 - 1248), apja halála után [[II. Henrik brabanti herceg]]
*Henrik (1207 - 1248), apja halála után [[II. Henrik brabanti herceg]]
60. sor: 60. sor:


{{Brabanti herceg
{{Brabanti herceg
|előző= -
|előző= -
|következő=[[II. Henrik brabanti herceg]]
|következő=[[II. Henrik brabanti herceg]]
|évek= 1191 - 1235
|évek= 1191 - 1235

A lap 2014. január 18., 00:28-kori változata

I. Henrik brabanti herceg
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
Brabant hercege,
Alsó-Lotaringia hercege,
Leuven hercege,
Antwerpen őrgrófja
Uralkodási ideje
1191 – 1235 (Brabant hercege)
ElődjeIII. Gottfried
UtódjaII. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházBrabanti-ház
Született1165
Leuven
Elhunyt1235
Köln
NyughelyeLeuven, Szt. Péter templom
ÉdesapjaIII. Gottfried
ÉdesanyjaLimburgi Margit hercegnő
Testvére(i)Albert of Louvain
Házastársa1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő 2) Mária francia hercegnő
Gyermekei1) Mária, Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Henrik (1165 – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.

Élete

Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.

1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult, amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt követően visszatért Európába.

Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király, Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.

1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.

Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház felépítésére.[1]

Családja

Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 - 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:

  • Mária (1190 - 1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett.
  • Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
  • Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
  • Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212. novemberétől). Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
  • Henrik (1207 - 1248), apja halála után II. Henrik brabanti herceg
  • Gottfried (1209 - 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
  • ismeretlen

Második felesége 1213. április 22. után Mária, francia hercegnő (1197 - 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgrófözvegye. A házasságból két gyermek született:

  • Erzsébet (? - 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak.
  • Mária (? - ?)

Lásd még


Előző uralkodó:
VIII. Gottfried
Alsó-Lotaringia hercege
1180 – 1235		Alsó-Lotaringia címere
 Következő uralkodó:
V. Henrik


Előző uralkodó:
-
Brabant hercege
1191 - 1235		A brabanti hercegek címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Leuveni gróf
1183 - 1235		A leuveni grófok címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Antwerpeni őrgróf
1211 - 1235		Antwerpen város jelenlegi címere
 Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg

Jegyzetek

  1. ↑ The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry I, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Henrik_brabanti_herceg&oldid=14325024”