„Közép-Atlanti-hátság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Kapcsolódó szcikkek== |
==Kapcsolódó szcikkek== |
||
* [[Óceáni hátság]] |
* [[Óceáni hátság]] |
||
{{portál|földrajz|}} |
|||
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]] |
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]] |
||
A lap 2014. január 17., 15:08-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.[1] Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. Ez a legismertebb óceáni hátság, amelyet elsőként fedeztek fel.
Szerkezete
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei tovább a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át.A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.
Jegyzetek
- ↑ USGS: Understanding plate motions, 1999. május 5. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
Források
További információk
- Völgyesi Lajos: Geofizika
- Válas György: Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel
- Az Atlanti-hátság vulkánjai
- Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa
- A Sulinet azceáni hátságokról
