„Bihari Ottó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Díja |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Bihari Ottó''' ([[Temesvár]], [[1921]]. [[január 13.]] – [[Pécs]], [[1983]]. [[január 4.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|107}}</ref>) jogtudós, [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanár]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező- ([[1973]]), majd rendes tagja ([[1979]])<ref>[http://www.rkk.hu/hu/az_rki/jelenlegi_es_korabbi_igazgatok/bihari_otto Magyar Tudományos Akadémia - Bihari Ottó]</ref>, [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja| |
'''Bihari Ottó''' ([[Temesvár]], [[1921]]. [[január 13.]] – [[Pécs]], [[1983]]. [[január 4.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|107}}</ref>) jogtudós, [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanár]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező- ([[1973]]), majd rendes tagja ([[1979]])<ref>[http://www.rkk.hu/hu/az_rki/jelenlegi_es_korabbi_igazgatok/bihari_otto Magyar Tudományos Akadémia - Bihari Ottó]</ref>, [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|állami díjas]]. |
||
==Kutatási területe== |
==Kutatási területe== |
||
A lap 2014. január 10., 16:41-kori változata
Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13. – Pécs, 1983. január 4.[1]) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező- (1973), majd rendes tagja (1979)[2], állami díjas.
Kutatási területe
- Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Életpályája
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[1] 1941-ben belépett az MKP-ba. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[1] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[1]
Akadémiai pályafutása
- Az MTA levelező tagja (1973)
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)
Művei
- A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
- A tanácsok bizottságai (1958)
- A tanácstörvény (Szamel Lajossal, 1961)
- Az állmhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)[1]
- Álllamjog (egyetemi tankönyv, 1967)[1]
- A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[1]
- Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[1]
Díja
- A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – Oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért.[1]
Emlékezete
- Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
- Nevét viseli a Bihari Ottó Szakkollégium.
- Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára, 2001, ISBN 963-641-839-X
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 831. o. ISBN 963-05-6821-7