„Gundifélék” változatai közötti eltérés

Gundifélék
	Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
	Gundi (Ctenodactylus gundi)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha); Brandt, 1855
Alrendág:	Ctenodactylomorphi; Chaline & Mein, 1979
Család:	Gundifélék (Ctenodactylidae); Gervais, 1853
Nemek
	Ctenodactylus; Felovia; Massoutiera; Pectinator;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gundifélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gundifélék témájú médiaállományokat és Gundifélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. január 9., 12:30-kori változata

A gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

A gundifélék a Ctenodactylomorphi alrendág egyetlen családja.

Rendszerezés

A családba 4 nem és 5 faj tartozik:

Fésűsujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus) Gray, 1830 – 2 faj
Felovia Lataste, 1886 – 1 faj
- Felov gundi (Felovia vae) Lataste, 1886
Massoutiera Lataste, 1885 – 1 faj
- Mzab gundi (Massoutiera mzabi) Lataste, 1881
Pectinator vagy Petrobates Blyth, 1856 – 1 faj
- hosszúfarkú gundi (Pectinator spekei) Blyth, 1856

Jellemzőik

A fésűsujjú patkányok nevüket a középső lábujjaikon található szarufogakról kapták, melyeket merev tüskék fednek. Ezeket fésűszerűen, szőrük tisztogatására használják.

Afrikában élnek.

Táplálkozásukat tekintve fűevők (herbivora).

Gundi

A gundik Észak-Afrikában élnek. Patkány nagyságú, barna színű állatok. Testük zömök, fejük vaskos, fülük rövid. Mellső lábaik rövidebbek mint a hátsók. Farkuk rövid.

A gundi az araboknál ínyencfalatnak számít.

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
ITIS rendszerbesorolása
Kis Növényevők, Budapest, Helikon, 1992, ISBN 963-208-200-1 - magyar nevek

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 A családba 4 [[nem (rendszertan)|nem]] és 5 [[faj]] tartozik:
-* '''[[Ctenodactylus|Fésűsujjú patkányok]]''' vagy gundik ''(Ctenodactylus)'' – 2 faj
+* '''[[Ctenodactylus|Fésűsujjú patkányok]]''' vagy gundik ''(Ctenodactylus)'' Gray, 1830 – 2 faj
-* '''Felovia''' – 1 faj
+* '''Felovia''' Lataste, 1886 – 1 faj
-** [[Felov gundi]] ''(Felovia vae)''
+** [[Felov gundi]] ''(Felovia vae)'' Lataste, 1886
-* '''Massoutiera''' – 1 faj
+* '''Massoutiera''' Lataste, 1885 – 1 faj
-** [[Mzab gundi]] ''(Massoutiera mzabi)''
+** [[Mzab gundi]] ''(Massoutiera mzabi)'' Lataste, 1881
-*'''Pectinator''' vagy ''Petrobates'' – 1 faj
+*'''Pectinator''' vagy ''Petrobates'' Blyth, 1856 – 1 faj
-**[[Hosszúfarkú gundi]] ''(Pectinator spekei)''
+**[[hosszúfarkú gundi]] ''(Pectinator spekei)'' Blyth, 1856
 === Jellemzőik ===