„EMG-777” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hatása primo felylesztése
87. sor: 87. sor:
Ugyanakkor a hidegháború miatt, a [[COCOM-lista]] alapján a [[Varsói Szerződés]] országaiba nem lehetett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] országokból fejlett eszközöket importálni (ilyen volt például a tárolóképcső). A szocialista országokban a gyártás folyamán a minőség és a határidő nem mindig szerepelt a legmagasabb prioritások között, ezért az onnan beszerzett részegységek gyakran hagytak kívánnivalót maguk után.
Ugyanakkor a hidegháború miatt, a [[COCOM-lista]] alapján a [[Varsói Szerződés]] országaiba nem lehetett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] országokból fejlett eszközöket importálni (ilyen volt például a tárolóképcső). A szocialista országokban a gyártás folyamán a minőség és a határidő nem mindig szerepelt a legmagasabb prioritások között, ezért az onnan beszerzett részegységek gyakran hagytak kívánnivalót maguk után.
==Hatásai==
==Hatásai==
A 777 fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, mely szerint egyes hardver elemek szoftveresen helyettesíthetőek a [[PRIMO]] fejlesztésénél is felhasználták.{{refhely|primo}}
A 777 fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, mely szerint egyes hardver elemek szoftveresen helyettesíthetőek a [[Primo|PRIMO]] fejlesztésénél is felhasználták.{{refhely|primo}}

== Források ==
== Források ==
{{források}}
{{források}}

A lap 2014. január 7., 16:50-kori változata

EMG-777 D

Az EMG-777 az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) által 200-300 példányban[1] gyártott és a MIGÉRT által forgalmazott [2] „programozható grafikus kalkulátor”, ami a gyakorlatban egy teljes értékű, többprocesszoros számítógép volt,[3] beépített CRT kijelzővel és 8"-os hajlékonylemez meghajtóval egybeépítve. A kiterjesztett BASIC programozási nyelv a processzorok közötti feladatmegosztást is kezelte.[4]

A készülék, bemutatása évében, az 1983 év őszén megrendezett Brnói Nemzetközi Vásáron aranyérmet[5], valamint az 1984. évben BNV-díjat[6] nyert.

A készülék nullszériáját a 410-es, a többit a 404-es szalagon szerelték össze. [5]

A fejlesztés célkitűzései

A fejlesztéskor kiindulási típusként használt Tektronix-4051

Az 1970-es évek közepére az EMG fejlesztői, Krizs Vladimir irányításával, megkezdték a sikeres EMG 666 utódjának tervezését. Az új készüléknek a megfogalmazott kívánalmak szerint alkalmasnak kellett lennie a következőkre:

  • alkalmas legyen műszerek vezérlésére
  • a mért adatok grafikus megjelenítésére
  • az adatok feldolgozására, tárolására
  • műszaki-tudományos számításokra
  • magas szintű programnyelven legyen programozható
  • ne igényeljen különleges üzemeltetési környezetet
  • mélyebb számítástechnikai képzettséget
  • a felhasználás helyszínén legyen alkalmazható
  • közvetlenül a felhasználó programozhassa és kezelhesse
  • beszerzési és üzemeltetési költségei mérsékeltek legyenek
  • a felépítéséhez korszerű, azonban könnyen hozzáférhető alkatrészekre legyen szükség [2]

A fejlesztés alapját a Tektronix-4051 asztali számítógép alkotta, amely abban az időben a használt tárolóképcsöves megjelenítési technológia miatt COCOM listán volt, ezért beszerzése nehézségekbe ütközött. Ennek ellenére ez lett a fejlesztés alapja, mivel:

  • Szintén műszergyár készítette
  • Alkalmas műszerek vezérlésére
  • A mérési adatok grafikus megjelenítésére
  • BASIC nyelven programozható

A fejlesztés során nem volt cél, hogy az EMG-777 bármely más típussal kompatibilis legyen, ami lehetővé tette, hogy több típusból merítsenek ötleteket, illetve kisebb-nagyobb mértékben figyelembe vegyék az Intel ajánlásait.

A fejlesztés elején eldőlt, hogy a kiindulási típushoz képest több ponton el fognak térni:

Eltérések
Tektronix-4051 EMG-777
Tároló képcső Hagyományos közepes utánvilágítású képcső
Vektor grafika Raszter grafika
Kazettás háttértároló MOM 8"-os floppy
Egyprocesszoros felépítés Többprocesszoros felépítés

A fejlesztés 1977-től 1983-ig tartott, mivel több más termék párhuzamos fejlesztése is folyt, illetve nem volt zökkenőmentes a külső fejlesztőkkel való együttműködés sem, amit az Üzemi híradóban megjelent cikk végéhez fűzött szokatlan megjegyzés is hangsúlyoz[5].

A fejlesztés eredménye egy kis szériás termék lett, amely rengeteg csavart, távtartót tartalmazott, az előlap borítása azonban vákuumformázott műanyagból készült.

Felépítése

Részei:

  • Számítógépház
  • Billentyűzet korlátozott magyar karakterkészlettel (Á, É, Ó, Ö, Ü, á, é, ó, ö és ü)
  • Nyomtató

Az előlapon kapott helyet:

  • a 31 cm-es zöld fényű közepes utánavilágítású CRT kijelző, amely 25 sor, soronként 64 karakter megjelenítésére képes
  • a 8"-os floppy meghajtó 240 K kapacitással

A monitor, floppy és a tápegység a házba fixen volt beépítve. Maga a számítógép 8 darab nyomtatott áramkörön került kialakításra, amelyek élcsatlakozóval csatlakoztak a házban kialakított passzív buszhoz. A busz eleinte wire-wrap vezetékezéssel, később többrétegű nyomtatott áramkörön került kialakításra.

A készülékben négy processzor volt. A főprocesszor, Am2901 (4 darab 4 bites bitszelet technikájú ALU-ból felépített 16 bites egység), és 3 darab Intel 8085 perifériális processzor.[7] (Utóbbiak a kijelzőt, a floppyt és a perifériabuszokat kezelték.)

A floppyn a következő formátumokban lehetett adatokat tárolni:

  • Soros hozzáférésű ASCII adatfájl
  • Soros hozzáférésű bináris adatfájl
  • Közvetlen hozzáférésű rekordszervezésű ASCII adatfájl
  • BASIC programfájl

Lehetőség volt a BASIC programfájlok titkosított tárolására is.

Lehetőség volt a magyar, angol, német és orosz karakterkészletek használatára, illetve a mejgjelenített karakterek kiemelésére aláhúzással, inverz megjelenítéssel, villogással, vagy emelt fényerővel

Csatlakoztatható volt hozzá:

  • DARO 1154 (Robotron 1154) típusú nyomtató (100 karakter/sor)
  • EMG 666 perifériák a 666 buszon keresztül, amelyet az EMG 666-hoz fejlesztettek ki
  • IEC-625 buszon keresztül a vonatkozó szabványoknak megfelelő perifériák

A készüléket a megfelelően kialakított fogantyúk segítségével lehetett áthelyezni, amihez a használati utasítás két ember közreműködését írta elő, azonban némi ügyességgel egy ember is fel tudta emelni.

A memória mennyisége

A készülékben található memória mennyiségét a különböző források eltérően adják meg, aminek filozófiai okai vannak. A gyártás kezdetekor úgy gondolták, hogy a kalkulátoroknál szokásos módon csak a felhasználható memória mennyiségét adják meg, így az első ismertetőkben a „64K, 144K-ig bővíthető” formula szerepelt. (Ténylegesen, a gyártás során mindig beépítették a teljes RAM mennyiséget.) A konkurens típusoknál azonban elterjedt a teljes beépített memória mennyiségének megadása, ami értelemszerűen nagyobb, hiszen a rendszer által lefoglalt memóriaterületeket is tartalmazta. Mivel a piacon ez utóbbi jelölés terjedt el, az EMG is kénytelen volt alkalmazkodni hozzá, és a teljes memóriamennyiséget feltüntetni, így végül a „288 K byte, ebből 128 K byte a felhasználói programtár” megfogalmazást használták.

A BASIC programozási nyelv

A BASIC az 1980-as évek elején elterjedt, általánosan ismert interpreteres programozási nyelv volt. A fejlesztés alapja az ANSI Minimal BASIC előzetes szabványa, illetve „A BASIC programozási nyelv” [8] című kiadvány volt. Mivel a konkurens termékek szolgáltatásaival lépést szerettek volna tartani, több hasonló nyelvjárásból vettek át utasításokat, még az IBM 5100 APL nyelvéből is vettek át ötletet.

Gazdasági, politikai környezet

A készüléket a tervgazdálkodás keretein belül kellett megtervezni és gyártani, olymódon, hogy a termék ne veszélyeztesse az ESZR számítógépeket gyártó vállalatok, illetve testvéri országok, valamint az EMG számítógépgyártó kapacitását korábban átvevő Videoton érdekeit.

Ugyanakkor a hidegháború miatt, a COCOM-lista alapján a Varsói Szerződés országaiba nem lehetett a NATO országokból fejlett eszközöket importálni (ilyen volt például a tárolóképcső). A szocialista országokban a gyártás folyamán a minőség és a határidő nem mindig szerepelt a legmagasabb prioritások között, ezért az onnan beszerzett részegységek gyakran hagytak kívánnivalót maguk után.

Hatásai

A 777 fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, mely szerint egyes hardver elemek szoftveresen helyettesíthetőek a PRIMO fejlesztésénél is felhasználták.[9]

Források

  1. EMG-777 (magyar nyelven)
  2. a b prospektus
  3. EMG (magyar nyelven)
  4. East Europe Report (angol nyelven), 1984. február 1.
  5. a b c Krizs Vladimir: Üzemi Híradó, 1.évf. 6.szám / A 777 aranyérméhez (magyar nyelven) (pdf) pp. 3-6. EMG, 1983. október
  6. Üzemi híradó BNV '84 (magyar nyelven), 1984. június 1.
  7. Hiradástechnika XXXVI évfolyam 6. szám
  8. Lőcs Gyula–Sarkadi Nagy István–Szlankó János: A BASIC programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1976
  9. primo

primo: A PRIMO története (magyar nyelven)

További információk

Kapcsolódó szócikkek